Hirdetés
Balogh Levente

Balogh Levente

Választások közel és távol

2024. június 07., 11:382024. június 07., 11:38

Sajátos együttállás: vasárnap egyszerre szavazhatunk arról, hogy kik képviseljék az erdélyi, partiumi és bánsági magyar közösséget a legalacsonyabb – azaz önkormányzati – és a legmagasabb – vagyis európai parlamenti – szinten.

A kettő közül – legalacsonyabb szint ide vagy oda – az önkormányzati választások a fontosabbak. Már csak az EU-ban elvileg alapvető fontosságúnak tartott szubszidiaritás elve miatt is, ami annyit jelent, hogy minden döntést a lehető legközelebb kell meghozni ahhoz a szinthez, amelyet érint.

Az önkormányzatok állnak mindannyiunkhoz a legközelebb, hiszen ott dől el, hogyan alakulnak az életkörülmények a közvetlen környezetünkben, épülnek-e új utak, hidak, parkok, kulturális intézmények és szabadidő-központok, a régieket felújítják-e, rehabilitálják-e a település emblematikus épületeit, minőségi közműszolgáltatásokat kapunk-e – vagy ahol nincsenek, ott tervezik-e komolyan a kiépítésüket.

És ami legalább annyira fontos: hogy az önkormányzat igyekszik-e minden polgár számára nemzetiségtől függetlenül otthonossá tenni a települést?

Lehetővé teszi, hogy az állampolgárok mindegyike a saját anyanyelvén intézze a hivatalos ügyeit az önkormányzatnak alárendelt intézményekben, szavatolja-e a magyar oktatást a bölcsődétől kezdve, szabadon megélhető a magyar identitás a közterületeken, az önkormányzat legalább arányosan támogatja-e a magyar kulturális és oktatási programokat, a város és a régió történelmét meghatározó személyiségeknek akkor is méltó emléket állítanak, ha történetesen nem a többségi nemzethez tartoztak?

Mindennek a fontossága azokon a településeken, ahol a magyar közösség alkotja a többséget, talán nem is érzékelhető a maga teljességében.

A Székelyföldön, illetve a Partium tömbmagyar területein a magyar pártok közötti ellentétek és esetleges övön aluli kampányütések ellenére magyar szempontból nincs akkora tétje a választásoknak, mint azokon a településeken, ahol nagyjából a lakosság felét teszi ki a magyarok aránya, vagy ahol a román többség szétforgácsolódása miatt esély van a befolyásos pozíciók – adott esetben a polgármesteri tisztség – megtartására.

És nem szabad megfeledkezni azon településekről sem, ahol a polgármesteri tisztség megszerzése ugyan csak vágyálom, de ha kellő arányban vagyunk jelen az önkormányzatokban, jelentősebb beleszólásunk lehet abba, hogy a település számunkra is otthonosabbá váljék.

Így nem lehet eléggé hangsúlyozni: minél szélesebb körű magyar jelenlét szükséges az önkormányzatokban.

Persze

ez nem lehet öncél, a jelölteknek amellett, hogy magyarok, elkötelezetten kell szolgálniuk a település fejlődésének és a magyar közösség gyarapodásának, megmaradásának az ügyét is.

Ezért fontos megőrizni, illetve ahol lehet, bővíteni a magyar jelenlétet az önkormányzatokban, mivel megtapasztalhattuk: a román többségű önkormányzatok – bármennyire toleránsnak is próbálják beállítani magukat – soha nem fognak egy szalmaszálat sem keresztbe tenni azért, hogy a magyar közösség nyelvi és kulturális jogait olyan mértékben szavatolják, ahogyan az kijár.
Ehhez a legfontosabb eszköz, ha magyar pártokra szavazunk – ha több is indul, ki-ki arra, amelyik a politikai szimpátiájának, ízlésének és vérmérsékletének megfelel.

Az egyébként látható, hogy az egyes településekre jellemző, helyspecifikus elemek mellett a magyar pártok kampánya is erre alapoz, illetve a választások általános, globális tétjévé Marosvásárhely és Szatmárnémeti polgármesteri tisztségének megőrzését tette,

ami az RMDSZ és a magyar közösség szempontjából sem kis presztízsértékkel bírna,

már a magyarok számára fentebb említett előnyök mellett.

Az EP-választások fő kampányeleme – rezonálva a magyar kormány jelszavára – a változás elérése Brüsszelben, ami – legalábbis az őshonos kisebbségek jogainak szavatolásához való hozzáállást – valóban igencsak kívánatos lenne.

Emellett az ellenségkép-állítás sem maradt el: az AUR a fő mumus a kampány során, amely az utóbbi hetekben valóban megtette azt a szívességet az RMDSZ-nek, hogy beleszállt a magyar közösségbe.

Így aztán a két párt abba a kényelmes helyzetbe került, hogy egymással riogatva mozgósíthatja minél több szavazóját.

Mindeközben a távoli Európai Parlamenttel kapcsolatos konkrétabb témák a romániai, erdélyi közéletben általában kevésbé hangsúlyosan vannak jelen. Ennek egyik oka, hogy a testület befolyása az EU-n belül továbbra sem kiemelten meghatározó, a másik pedig az, hogy mivel Románia, illetve a román EP-honatyák – gyakorlatilag párthovatartozástól függetlenül – tájba simulóan, az éppen aktuális mainstreamhez igazodva működnek, Románia nem kerül túl gyakran konfliktusba az intézménnyel.

Így arról is kevés szó esik, hogy most esély lehet az őrült ideológiákat képviselő, és egyes, korábban konzervatívnak számító pártokat is befolyása alá vonó szélsőbalos-szélsőzöld oldal visszaszorítására, és a túlburjánzó uniós bürokráciával szemben a tagállami szuverenitást és a józan észt képviselő pártok megerősödésére – legfeljebb olyan szinten, hogy a fősodratú, magát liberálisnak hirdető, de mélységesen intoleráns, áramvonalasan PC sajtóban utóbbiakat primitív módon egyszerűen csak leszélsőjobbozzák.

Magyar szempontból is jelentőséggel bír az EP-választás, hiszen ez újabb fórum arra, hogy az erdélyi magyar közösség kül- és belföldön is jelezze: továbbra is létezik, és akkora tömeget képez, hogy képes önállóan képviselőket bejuttatni az EU törvényhozásába.

Persze nincs ok arra, hogy illúzióink legyenek: ahogy a sokkal befolyásosabb Európai Bizottság, úgy az annál súlytalanabb EP sem fogja a továbbiakban sem felkarolni az erdélyi magyar közösség jogos önrendelkezési követeléseit – elvégre fehér, zömében konzervatív és keresztény európai közösségről van szó, ami a ma divatos, szélsőséges ideológiák értelmében nem hogy megőrzendő, de egyenesen felszámolandó értékrendnek minősül.

Mindazonáltal

ha nem vagyunk ott, még annyit sem hallathatunk magunkról, mint ha legalább néha felszólalhatnak az erdélyi képviselők a magyar jogsérelmek illetve -követelések ügyében.

Emellett az ott jelen lévő honatyák, illetve stábjaik tagjai jó esetben kapcsolatokat építhetnek ki olyan körök felé, amelyek támogatást nyújthatnak a sajátos kisebbségi célok megvalósításában, vagy legalábbis segíthetnek lobbizni az érdekükben.

Az „összefogás listájának” nevezett lajstrom ugyanakkor némileg problémásnak tűnhet egyesek számára, hiszen azon ugyan helyet kaptak az RMDSZ mellett a másik két magyar párt jelöltjei is, de „biztonságos” távolban attól, hogy befutók legyenek.

Emiatt – és több településen a helyi összefogás elmaradása miatt – sokak maradtak rossz szájízzel. És nehéz azt mondani, hogy nem okkal.

Mégis, aki úgy gondolja, hogy fontos, hogy egyszerre hallathassa a hangját a hozzá legközelebb és legtávolabb eső intézményekben, az éljen demokratikus jogával, és szavazzon úgy, ahogy az a lelkiismerete szerint a legjobb és -hatékonyabb eredményt hozhatja.

Hirdetés
szóljon hozzá! Hozzászólások

Hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!

Hirdetés

Ezt olvasta?

Balogh Levente

Balogh Levente

Közigazgatási átszervezés: káosz, magyarellenes hergelés és kommunikációs lufi

Hogy a települések és megyék erőszakos összevonásával járó közigazgatási „reform” milyen következményekkel jár az érintett polgárokra nézve, mellékes, pláne, ha magyarok – így értelmezhető a reformért felelős PSD hozzáállása az ügyhöz.

Rostás Szabolcs

Rostás Szabolcs

Van mit tanulnia az RMDSZ-nek a délvidéki magyarok választási szerepléséből – VEZÉRCIKK

Két magyarlakta régió, két ország választási eredményét nehéz összevetni, hiszen sajátos és némileg eltérő helyzetekről van szó. Mégis fontos üzenettel bírnak az erdélyi magyarság, az RMDSZ számára a Szerbiában lezajlott megmérettetések.

Balogh Levente

Balogh Levente

„Védelmi pénz” az amerikaiaknak

A biztonság nem magától értetődő és nem is adják ingyen: ezzel szembesül most Románia, amely a jelek szerint ha nem is boldogan, de készségesen hajlandó „védelmi pénzt” fizetni azért, hogy nyugodtan alhasson az orosz medve közelségében.

Makkay József

Makkay József

Felvidék után Erdély? Ahol a térképet átrajzolják, ott a magyarság fizeti meg az árát

A felvidéki magyarság megtapasztalta, milyen következményekkel járhat, ha a közigazgatási határokat a nemzetiségi viszonyok figyelmen kívül hagyásával rajzolják át. Romániában most a felvidékinél is nagyobb veszély körvonalazódik.

Balogh Levente

Balogh Levente

Trump saját maga által előidézett kudarca

Nincs mit szépíteni: az amerikai választópolgárok alaposan beintettek Donald Trump elnöknek a második mandátuma első majd' két évében mutatott, acélosnak a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető teljesítményért.

Balogh Levente

Balogh Levente

Az AUR magyarellenes csapdája

A Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) rekordgyorsasággal találta meg, milyen, az ország polgárainak jóléte szempontjából fontos témában rontson neki az újonnan beiktatott Niculescu–PSD-kormánynak. És ez mi más is lehetne, mint egy jó kis magyar ügy?

Páva Adorján

Páva Adorján

Valami mindig bűzlik Románia közigazgatási húsdarálójában

Bukarestben újra elővették a vonalzókat és az Excel-táblázatokat, hogy átrajzolják Románia közigazgatási térképét. A magyar érdekképviselet a dán modellel példálózik és helyi népszavazásokat vet fel.

Hirdetés