2009. április 09., 23:252009. április 09., 23:25
Az eddig versenytársnak bejelentkezett Mircea Geoană szociáldemokrata, illetve Crin Antonescu liberális pártelnökkel persze önmagában még nem lenne baj, csakhogy ez idáig nem mutattak fel koherens, a választók számára rokonszenves államelnöki programot azonkívül, hogy Băsescu eltávolításának fölötte szükséges voltát hangoztatják. Ami több, mint kevés. A második forduló megrendezésének esélyét ráadásul alaposan rontja, hogy bejelentette indulását Radu Hohenzollern Veringen Duda herceg. I. Mihály exkirály veje labdába ugyan nem rúg az államfői székért rendezendő küzdelemben, részvétele viszont arra kiválóan alkalmas, hogy Antonescu búcsút inthessen a második fordulótól. A Hohenzollern–Sigmaringen uralkodói ház tagja ugyanis legfeljebb a monarchia iránt nosztalgiát érző idősebb nemzedék – értelemszerűen szűk körű – tagjai körében számíthat szavazatokra, akiknek többsége amúgy éppen annak a liberális Antonescura voksolna, akinek pártja a kilencvenes évek elején már pedzegette a királyi család hatalomra kerülésének gondolatát, de bele is bukott a tervbe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok