Jürgen Habermast több tudományos akadémia is tagjainak sorába választotta
Fotó: Facebook/Jürgen Habermas
Kilencvenhat éves korában elhunyt Jürgen Habermas német filozófus, szociológus, a 20. század második felének egyik meghatározó gondolkodója – jelentette be kiadója, a Suhrkamp szombaton a hozzátartozókra hivatkozva.
2026. március 14., 20:452026. március 14., 20:45
2026. március 14., 20:492026. március 14., 20:49
A kiadó tájékoztatása szerint Jürgen Habermast a bajorországi Starnbergben érte a halál.
Jürgen Habermas Düsseldorfban született 1929. június 18-án, gyermekkorát a közeli Gummersbachban töltötte. Serdülő éveit Hitler hatalomra jutása határozta meg, apja tagja volt a nemzetiszocialista pártnak, ő pedig tízévesen csatlakozott a Hitlerjugendhez, a második világháború végén, 1944-ben tizenöt évesen a frontot is megjárta.
A háború után, 1949-től öt éven át Göttingenben, Zürichben és Bonnban tanult filozófiát, történelmet, pszichológiát, irodalmat és közgazdaságtant. Nevét 1953-ban ismerték meg szakmai berkekben, amikor a Frankfurter Allgemeine Zeitung hasábjain recenziót közölt Martin Heidegger 1935-ben tartott, nyomtatásban csak abban az évben megjelent előadásáról. 1954-ben a bonni egyetemen doktorált, majd 1961-ben a marburgi egyetemen habilitált.
A következő esztendőben jelent meg A társadalmi nyilvánosság szerkezetváltozása című kötete,
Értelmezése szerint a nyilvánosság maga is intézményrendszer, közös kulturális szféra, amelyet a polgárok eszmecseréje, véleménye alakít. A demokrácia alapjának a magánemberek és az államhatalom mezsgyéjén megjelenő nyilvánosságot tekintette, mert csak így fogalmazódhat meg a közvélemény és ezáltal a közérdek.
Egyetemi címei megszerzését követően Heidelbergben, majd Frankfurtban tanított, ahol Horkheimer katedráját vette át. A Max Planck Intézet igazgatója volt, amikor 1981-ben megjelent a főművének tekintett A kommunikatív cselekvés elmélete, amely szerénynek éppen nem mondható szándékai szerint nemcsak a társadalomtudományok merőben új elméletét tartalmazza, hanem a proletariátusnál szélesebb értelemben vett elnyomott osztályok cselekvési programját is. Az új teória lényege az igazság, helyesség és szavahihetőség egységeként felfogott diskurzuselmélet, amely a kommunikatív racionalitás fogalmán nyugszik.
A hetvenes években a nyugatnémet szélsőbaloldali terrorszervezet, a Vörös Hadsereg Frakció működésének idején a baloldalt a terroristák iránti vonzalommal, az államot jogtiprással vádolta.
Az 1986-ban Ernst Nolte (1923–2016) cikke nyomán a holokausztról, a náci múlt feldolgozásáról kipattant úgynevezett történészvitában a nemzetiszocialisták bűneinek megkérdőjelezését vetette Nolte szemére. A társadalmi rendszerek önfenntartó (autopoétikus) voltát hangsúlyozó Niklas Luhmann-nal (1927–1998) is évtizedeken át húzódó, szenvedélyes vitát folytattak. A posztmodern elsősorban francia képviselőit (Jean-Francois Lyotard, Jacques Derrida) azért támadta, mert úgy vélte, a modern korszak még egyáltalán nem fejeződött be.
Az ezredfordulón a géntechnológia miatt felparázslott vitában is azonnal állást foglalt. 2004-ben Joseph Ratzinger bíborossal, az egy esztendővel később XVI. Benedek néven pápává választott teológussal vitáztak, de abban egyetértettek, hogy „az elzárt vallásos jelentéspotenciálok szekularizált felszabadítására” van szükség.
1972-ben Hegel-, 1976-ban Sigmund Freud-, 1980-ban Adorno-, 1986-ban Leibniz-díjat kapott. 2001-ben átvehette a német könyvkereskedők tekintélyes Békedíját, 2012-ben Heine-díjjal, 2013-ban a holland Erasmus-díjjal tüntették ki, 2015-ben pedig megkapta „a filozófia Nobel-díjaként” emlegetett Kluge-díjat.
Több tudományos akadémia is tagjainak sorába választotta. 2012-ben a magyar filozófuspályázatok ügyében kiállt a nem kis részben az egykori Lukács-iskola képviselői (Heller Ágnes, Radnóti Sándor, Vajda Mihály) mellett. Amikor 2014 tavaszán Magyarországon járt, előadást tartott a budapesti Goethe Intézetben és az Eötvös Loránd Tudományegyetemen – számolt be róla az MTI.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A politika helyett a közművelődést választotta. Interjúnk második részében a nyolcvanéves Szabó Zsolt irodalomtörténész a Művelődés megmentéséről, a Kolozsvár Társaságról és a fiatalok megszólításáról beszélt.
Nyolcvanévesen is megállás nélkül dolgozik Szabó Zsolt. Interjúnk első részében családi örökségről, Benedek Elekről, a kommunista cenzúráról és a közösség szolgálatáról beszél a Kolozsvár Társaság elnöke.
Szeptember 10–12. között a Nexus Nemzetközi Színházi Fesztivállal nyitja évadát a Békéscsabai Jókai Színház: a háromnapos találkozón magyarországi, romániai, ukrajnai és szerbiai társulatok kilenc előadással, hat versenyprodukcióval mutatkoznak be.
Mit lehet megmutatni egy korán félbeszakadt életműből? Milyen is volt a húsz évvel ezelőtti Csíkszereda? És miért fontos emlékezni? Hátrahagyott pillanatok 2001–2006 címmel nyílik kiállítás Krausz Károly Róbert munkáiból Csíkszeredában.
Megújult a temesvári-józsefvárosi több mint százéves víztorony, és nemsokára megnyitja kapuit a látogatók előtt.
A felújított Kemény-kúriába költözhet vissza ősszel a sarmasági falumúzeum, amely másfél évig nem volt látogatható a felújítási munkálatok miatt. Most gyűjtés indult: a helyiektől régi használati tárgyakat, népviseleteket, néprajzi emlékeket várnak.
Báró Kemény János író, színházalapító, mecénás és közösségépítő köztéri mellszobrának felavatásával, kiállításmegnyitókkal, könyvbemutatókkal ünnepelték szombaton Marosvécsen az Erdélyi Helikon megalakulásának centenáriumát.
Új műsorstruktúrával várja nézőit szombattól az M1 csatorna – közölte az MTVA Sajtó és Marketing Irodája az MTI-vel.
A Színházi Kritikusok Céhe levelet juttatott el Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszternek, valamint Nagy Ervin államtitkárnak, amelyben az Orbán János Dénesnek kifizetett összegek kivizsgálását kérik.
Szerdán nulla órától olyan legendás hangjátékokkal tér vissza a Kossuth Rádió, melyeket az elmúlt 16 évben nem hallhattak: ismét lesz déli harangszó és éjfélkor Himnusz – tájékoztatta az MTVA Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-t.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!