VEZÉRCIKK – Új fejezetet nyitott az erdélyi városnapok történetében a 2010-es év az első Kolozsvári Magyar Napokkal.
2014. június 29., 20:092014. június 29., 20:09
A funari időszak után még alig ocsúdó kolozsvári magyarság ugyanis akkor végre ténylegesen és szimbolikusan is birtokba vehette végre a Főteret, amikor pedig az éppen augusztus 20-án levetített István, a király koncertfilm után mintegy spontánul a közönség elénekelte a magyar himnuszt, tudtuk, itt egy új korszak kezdődik.
A szervezők azóta már az ötödik eseménysorozatot készítik elő, miközben példájuk átragadt más városokra is, ahol mostanáig nem volt igazi ünnepe a helyi és környékbeli magyarságnak. Nagyváradon az idén másodszor hozták tető alá a Szent László Napokat, és ismét bebizonyosodott, van igény a minőségi kultúrára.
A szimbolikus térfoglalás itt tavaly a városháza elutasítása miatt ugyan elmaradt, de a Szent László és a Bémer téren ma uralkodó állapotok közepette sokkal jobb helyszín jelenleg a Rhédey-kert. A térrendezés után viszont újra meg kell próbálni birtokba venni a belvárost. Tavaly viszont sajnos nemcsak a több tízezres tömeget megmozgató események miatt került be a nagyváradi magyar napok a sajtóba, hanem az azt övező botrány miatt is.
Mint ismeretes, a szervezőket nem politikai ellenfélként, hanem ellenségként kezelő, a szervezésben semmilyen részt nem vállaló RMDSZ megpróbálta levédetni az esemény nevét és annak logóját. No, nem maguknak – mint hangsúlyozták –, hanem a római katolikus egyháznak, szerintük ugyanis szentet más nem ünnepelhet. Akciójuk természetesen nem járt sikerrel. Levonták viszont a Szent László Napok tanulságait, s az idén új lendületet kapott az általuk tető alá hozott Varadinum.
A verseny nyertesei így a váradiak lettek, és épp ezt kellene az eseményszervezőknek mindig szem előtt tartaniuk. Meg kellene tanulni egymást nem ellenségként, hanem ellenfélként kezelni. A Kolozsvári Magyar Napoknak és a Vásárhelyi Forgatagnak sikerült egy táborba állítania a választások idején szemben álló feleket, a Bihar megyei RMDSZ azonban egyelőre nem bizonyul méltó partnernek egy ilyen horderejű esemény megszervezéséhez.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!