Rostás Szabolcs

2018. december 17., 08:27

Tüntetők tévelygése

Sokan igyekeznek összefüggéseket keresni, párhuzamot vonni az elmúlt időszakban Európa több nagyvárosában rendezett utcai tüntetések, valamint a demonstrációkat kísérő hatósági fellépések között.

Máris akadnak, akik a megmozdulások alapján, az arab tavaszból kiindulva egyfajta „európai tavaszt” rebesgetnek, globális okokat, általános érvényű problémákat sejtetve a különböző országokban tapasztalható elégedetlenségek mögött. Ami, valljuk be, meglehetősen elrugaszkodott hipotézis, hiszen bármennyire is egységessé válik az európai uniós közösségi tér, aligha lehet egyetlen kaptafára húzni az adott társadalmi zúgolódásokat és azok kiváltó okát.

Franciaországban például a tiltakozó autósok által néhány hete a magas üzemanyagárak és közterhek miatt indított tömegmegmozdulás, a sárga láthatósági mellényről elnevezett sárgamellényesek mozgalma Emmanuel Macron elnök politikája elleni általános elégedetlenségbe csapott át. Múlt szerda óta utcai tüntetések helyszíne Budapest is, ahol az ellenzék hívására estéről estére néhány ezren tiltakoznak a „rabszolgatörvénynek” nevezett, a túlórát szabályozó jogszabály-módosítás ellen. És bár az elmúlt hetekben alábbhagytak ugyan, nagyszabású demonstrációkat rendeztek idén Romániában is, ahol a balliberális koalícióval és kormányaival elégedetlenkedőket mindenekelőtt az igazságüggyel kapcsolatos törvények elfogadása, a korrupcióellenes küzdelem megakasztásának hatalmi kísérlete vitte az utcára.

Lehet-e valamiféle analógiát felfedezni a három ország kormányellenes megmozdulásai között? Ha mindenáron a körtét igyekszünk összehasonlítani az almával, akkor természetesen lehet, józan logikával azonban nem lehet egyenlőségjelet tenni a párizsi, budapesti és bukaresti tüntetések közé. A franciaországi sárgamellényesek erőszakba, rongálásba, randalírozásba torkollt megmozdulásaira érkezett karhatalmi válasz apropóján Romániában is akadnak – természetesen kormánypárti politikusok és véleményvezérek –, akik szerint teljesen rendben volt az, ahogyan a román csendőrség fellépett a diaszpóra augusztus 10-ei kormányellenes tüntetőivel szemben. Ami nyilvánvaló csúsztatás, de legjobb esetben is erőltetett párhuzam. Miközben ugyanis a francia rendvédelmi szervek olyan tüntetőkkel szemben vetettek be vízágyút, könnygázt és gumibotot, akik fékevesztetten törtek-zúztak, gyújtogattak Párizs utcáin, nem kímélve a Franciaország egyik szent jelképének számító Diadalívet sem, addig Bukarestben más volt a helyzet. Nálunk a felfegyverzett amatőrök társaságaként eljáró csendőrség két kapitális hibát vétett a külföldön élő románok által meghirdetett emlékezetes augusztusi tömegmegmozduláson: képtelen volt elkülöníteni a békés tüntetők tömegétől a kimondottan a balhé kedvéért utcára vonuló, gyújtogató, a karhatalom munkatársától fegyvert eltulajdonító garázdákat, ugyanakkor brutálisan bánt az erőszakot egyáltalán nem alkalmazó demonstrálókkal szemben is. Hogy ezt vezetőinek alkalmatlansága okán vagy politikai szolgalelkűségből tette, a mai napig nem derült ki, de reméljük, az ügyészségi vizsgálat elhúzódása nem azt vetíti előre, hogy véglegesen fátylat borítanak a történtekre, és a felelősök megússzák.

A Macron politikája ellen Párizs feldúlásával tiltakozó francia szélsőségesekhez és a román diaszpóra békés megmozdulását eltérítő bukaresti garázdákhoz hasonlóan az ezekben a napokban Budapesten utcára vonuló tüntetők egy része is abban a súlyos tévhitben él, hogy antidemokratikus eszközökkel (például a rendőrök és a parlament megdobálásával) megdönthető egy demokratikusan megválasztott politikai többség. Márpedig nem szabad elfelejteni, hogy nem 1989-et írunk, nem diktatúrában élünk, ezért az erőszak, a parlament ablakainak bezúzása, a rendvédelmisekkel való összeakaszkodás nem megoldás a kormánybuktatásra.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2019. március 21., csütörtök

Március 15-ei hazugságok

Románia miniszterelnöke jobban tenné, ha Klaus Johannis államfőhöz hasonlóan meg se szólal március 15-én mindaddig, amíg nem igaz, amit mond.

Kiss Judit 2019. március 20., szerda

Madártávlat, rögvalóság

Ha egy ország turistacsalogató kisfilmet akar készíteni magáról, természetes, hogy a szebbik oldalát villantja fel, lévén, hogy a világ minden sarkából vonzani akarja a mozgóképfogyasztó nagyközönséget.

Rostás Szabolcs 2019. március 19., kedd

Politikai előjátékká silányított EP-választás

Bár a bukaresti balliberális koalíció pártjai még nem véglegesítették jelöltlistájukat, a kampány máris teljes üzemmódban dübörög, és nagy vonalakban már kirajzolódnak a pártoknak a májusi európai parlamenti választások alkalmából közvetített üzenete, stratégiája.

Bálint Eszter 2019. március 18., hétfő

Sztrádaszabadságharc

Minden valószínűség szerint csak a 15-ös szám „misztikáját” (március 15-én 15 órakor 15 perces munkabeszüntetés) tartotta szem előtt az a suceavai vállalkozó, aki meghirdette a „Románia autópályákat akar” akciót, és fogalma sem volt az időpont szimbólumértékéről.

Balogh Levente 2019. március 15., péntek

Băsescu és más ünneprontók

Szépen megalapozták a hangulatot nemzeti ünnepünkre a magyar közösség romániai jelenlétét továbbra is rossz szemmel néző román pártok és illetékesek.

Pataky István 2019. március 14., csütörtök

Európai fakírok balról és jobbról

Megvan az a vicc, amikor János bácsi a farkánál fogva forgatja a feje fölött a macskát? Mit csinálsz azzal a szerencsétlen állattal? – kérdi tőle megrökönyödve Józsi. Jót teszek vele. Na, nem most, hanem amikor elengedem – érkezik a válasz.

Kiss Judit 2019. március 13., szerda

Csak a munka menjen

Kísérleti nyúlnak tekint bennünket a tanügyminisztérium – ekképpen bírálta az oktatási rendszert – tegyük hozzá, szerfölött jogosan – az országos diáktanács, amely arra buzdította a próbavizsgázókat, hogy üres lapok beadásával tiltakozzanak a napokban a megmérettetésen.

Balogh Levente 2019. március 12., kedd

Magyar autonomisták, román „csillagászok”

Kiváló képet ad a magyar közösség helyzetéről és a román hatóságoknak a jogos magyar önrendelkezési törekvésekkel szembeni hozzáállásáról mindaz, ami a hétvégén a székely szabadság napja, illetve az autonómiát célzó jogi küzdelem kapcsán történt.

Pataky István 2019. március 11., hétfő

Magyargyűlölők valósága

Itt van ez a Realitatea (Valóság) nevű bukaresti hírtelevízió. Egykor igazi mérce volt a műfajában. Messze előzte a hasonló tematikájú magyarországi csatornákat szakmaiságban, objektivitásban. 

Balogh Levente 2019. március 08., péntek

Milyen értékek fontosak az Európai Néppártnak?

Romániában az elvileg az európai konzervatív és kereszténydemokrata pártokat tömörítő Európai Néppárt (EPP) egyik tagja, a PNL elnöke, Ludovic Orban éppen most jelentette be, hogy nagyon nem szeretne egy másik EPP-tagpárttal, az RMDSZ-szel közösen kormányozni.

Vélemény
Páva Adorján: Március 15-ei hazugságok

Románia miniszterelnöke jobban tenné, ha Klaus Johannis államfőhöz hasonlóan meg se szólal március ...

Kiss Judit: Madártávlat, rögvalóság

Ha egy ország turistacsalogató kisfilmet akar készíteni magáról, természetes, hogy a szebbik oldalát ...

Rostás Szabolcs: Politikai előjátékká silányított EP-választás

Bár a bukaresti balliberális koalíció pártjai még nem véglegesítették jelöltlistájukat, ...

Hallgassa online rádióinkat