Balogh Levente
2017. július 06., 22:312017. július 06., 22:31
2017. július 07., 10:242017. július 07., 10:24
Ha valaki komolyan azt gondolta volna, hogy a tavaly az Egyesült Államok elnökévé választott Donald Trump Vlagyimir Putyin orosz elnök lekötelezettje vagy az oroszok embere, a csütörtöki varsói események nem igazán ezt a forgatókönyvet látszanak beigazolni.
Az ugyanis, hogy Trump a kampány során az Oroszországgal való viszony javítását ígérte, még nem jelenti azt, hogy fel kívánja adni országa európai állásait. Ezt mutatta meg azzal is, hogy varsói beszédében bírálta Moszkvát, amiért kísérletet tett a közép- és kelet-európai térség destabilizálására, egyúttal ígéretet tett arra, hogy országa megvédi európai szövetségeseit.
Hogy ezt nem önzetlenül, nem holmi pátosszal, párás szemekkel előadott hangzatos eszmék nevében, hanem országa érdekeinek a legmesszemenőbb figyelembe vételével teszi, az már más kérdés. Trump legalább őszinte, amikor kijelenti: Washington elvárja, hogy ne egyedül kelljen a közös védelem számlájának oroszlánrészét állnia, hanem az európai NATO-tagállamok is legalább a NATO alapokmányában lefektetett arányban járuljanak hozzá a közös védelmi kiadásokhoz.
Mint ahogy az is egyértelmű: Románia és Lengyelország nem csupán stratégiai fekvése – az Oroszországhoz kötődő konfliktusövezetekhez való közelség –, és nem is csupán a védelmi kadások növelése révén nyerhette el azt a „kegyet”, hogy Trump egyikük államfőjét – Klaus Johannis román elnököt – Washingtonban fogadja, a másikkal, Andrzej Dudával pedig annak hazájában tárgyaljon.
Román részről a vezérkari főnök kottyantotta el, hogy az ország légvédelme megerősítésére Patriot-rakéták vásárlását tervezi, míg Lengyelország hivatalosan is bejelentette, hogy ugyanígy kíván eljárni hadereje fejlesztése érdekében. Vagyis kőkemény dollármilliárdos megrendelésekkel látják el az amerikai hadiipart, ami jót tesz az amerikai gazdaságnak. Márpedig Trump azt már több ízben is egyértelművé tette, hogy számára ez a legfőbb szempont.
Ugyanakkor természetesen nem mellékes, hogy ez a két ország a NATO keleti szárnyán fekszik, közel az orosz befolyási övezethez. Üzenetértékű, hogy Trump – és ezzel Washington – a térségből ezzel a két országgal vette fel először a kapcsolatot, és azt jelzi, hogy komolyan veszi az Oroszország jelentette potenciális fenyegetést, és – azzal a megkötéssel, hogy az érintettek ne csupán passzívan várják a támogatást – megvédi őket.
Persze az orosz befolyás visszaszorítása szintén anyagi haszonnal kecsegtet, nem véletlen, hogy Trump kiemelte: meg kell találni az alternatívát, hogy sikerüljön véget vetni a térség orosz energiahordozóktól való függésének. Az alternatíva pedig ma elsősorban nem a megújuló energiaforrásokban rejlik, hanem az amerikai cseppfolyós gázban – amelyből Lengyelország máris bevásárolt.
Figyelemre méltó ugyanakkor, hogy az America first! – vagyis Amerika mindenekelőtt – jelszava helyett Trump varsói beszédében a Nyugat, a nyugati civilizációt alkotó nemzetek közös fellépését sürgette értékeinek megvédése érdekében, egyfajta új szövetséget ajánlva. Ezzel azoknak is üzent, akik attól tartottak: politikája nyomán Amerika az elszigetelődést választja. Mostani felhívása a közös fellépésre a nyugati civilizáció megmentése érdekében nem erre enged következtetni.
Persze ettől még nem árt a közös európai uniós haderő fejlesztésébe is pénzt fektetni, de a jelek szerint Trump nem akarja magára hagyni szövetségeseit. Ehelyett a kölcsönös előnyökön alapuló együttműködést ajánl, amelyből országa is profitálhat.
Ami a dzsihadisták által a Nyugat ellen hirdetett háború, az orosz befolyásszerzési kísérletek és Kína megerősödésének fényében nem is tűnik olyan rossz forgatókönyvnek.

A nyugati civilizációt fenyegető erők elleni közös lépésre szólította az Egyesült Államok európai szövetségeseit csütörtökön Varsóban Donald Trump amerikai elnök a Három Tenger Kezdeményezés államfői értekezletét követően.
Balogh Levente
Az Egyesült Államok magára hagyja Európát, sőt már ellenségének tekinti – ilyen apokaliptikus kommentárok hangzottak el annak kapcsán, hogy a Trump-adminisztráció közzétette Washington új nemzetbiztonsági stratégiáját.
Rostás Szabolcs
Elsősorban a román főváros lakosainak szánt, erőteljesen ironikus hangvételű szösszenetben érzékeltette a Bukarest és Budapest közötti különbségeket pár nappal ezelőtt egy félig román, félig magyar aradi értelmiségi.
Balogh Levente
Furcsa kétarcúságról tett tanúbizonyságot Nicușor Dan: először a normalitás ritka megnyilvánulásaként beismerte, hogy Románia még mindig korrupt – hogy aztán ugyanaznap a hagymázas nemzeti mitológia jegyében egy potenciális háborús bűnöst tüntessen ki.
Makkay József
A román állami intézmények működésébe mintha eleve bele lenne kódolva a dilettantizmus és a hibás döntések sorozata, amely időről időre hatalmas károkat okoz, miközben a felelősök elszámoltatása elmarad.
Balogh Levente
Drámai ellentmondást kell feldolgozniuk az ukránoknak: miközben úgy tűnik, minden eddiginél közelebb kerülhet a fegyverszünet, azzal is meg kell barátkozniuk, hogy annak áraként biztosan le kell mondaniuk a korábbi területeik egy részéről.
Balogh Levente
Ha tényleg megvalósul Ilie Bolojan felvetése, nem lesz túlzás kijelenteni, hogy a költségvetési hiányt lefaragni próbáló román állam amolyan fordított Robin Hoodként viselkedik: elvenné az egyszerű polgárok pénzét, hogy aztán jól megtartsa saját magának.
Balogh Levente
Régi, évek óta nagy kedvvel rágcsált gumicsont került elő ismét a költségvetési hiány lefaragásához szükséges kiadáscsökkentési javaslatok között az elmúlt hetekben: a parlament létszámának csökkentése.
szóljon hozzá!