
Budapesti sajtótájékoztatóján Magyar Péter elmondta: egy új alkotmány elfogadása beleférhet egy négyéves ciklusba, de a legfontosabb, hogy a végén egy népszavazás erősítse meg
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Magyar Péter leendő miniszterelnök a Tisza frakciójának első ülése után tartott hétfői sajtótájékoztatón a lemondásra felszólított közjogi méltóságok távozásáról, a háborús vészhelyzet meghosszabbításáról, és egy lehetséges új alaptörvényről is beszélt.
2026. április 20., 20:492026. április 20., 20:49
2026. április 21., 07:402026. április 21., 07:40
Május 31-ig adott határidőt a távozásra Magyar Péter, a választáson győztes Tisza Párt elnöke az általa lemondásra felszólított közjogi méltóságoknak és állami szervezetek vezetőinek, köztük a köztársasági elnöknek és az Alkotmánybíróság elnökének. Ellenkező esetre azt ígérte: el fognak járni, hogy eltávolítsák őket hivatalukból. A leendő miniszterelnök a Tisza frakciójának első ülése után tartott hétfői sajtótájékoztatón közölte:
,,Utána el fogunk járni a kapott felhatalmazással és jogi lehetőségekkel, hogy eltávolítsuk őket hivatalukból” – fogalmazott.
A lemondásra felszólított vezetőktől azt kérte, hogy a magyar jogállam és demokrácia ,,még megmaradt morzsáinak védelme”, és a ,,saját, még esetlegesen megmarad reputációjuk védelme” érdekében, hogy ne várják meg a május 31-et, hanem távozzanak hivatalukból.
Magyar Péter a választások éjszakáján lemondásra szólította fel Sulyok Tamás köztársasági elnököt, valamint a Kúria elnökét, az Alkotmánybíróság elnökét, a legfőbb ügyészt, az Állami Számvevőszék elnökét, a Gazdasági Versenyhivatal elnökét, a médiahatóság elnökét, és az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
A budapesti sajtóértekezleten az is elhangzott, hogy
Legalább 160 olyan jogszabály kötődik a veszélyhelyzethez, amely csak a rendkívüli jogrend miatt működik, és a kormánynak módosítani kell ezeket a jogszabályokat, ehhez kell pár hét – magyarázta.
A háborús vészhelyzet május 13-án lejár.
Magyar Péter sajtóértekezletén szó esett egy új alaptörvény megalkotásáról is, amit aztán népszavazás erősíthet meg. A leendő miniszterelnök azt mondta: ,,abszolút nyitott” egy új alkotmányozási folyamat elindítására, de még a keretek meghatározása is hónapokat fog igénybe venni, és több év munkájára, társadalmi és szakmai egyeztetésekre lesz szükség, hogy minden magyar ember a magáénak érezze az alaptörvényt.
Jelezte: ez akár bele is férhet egy négyéves ciklusba, de a legfontosabb, hogy a végén egy népszavazás erősítse meg az új alkotmányt. El fogjuk ezt indítani, de nem ez lesz a legelső – tette hozzá.
Ugyanakkor jelezte: szükség lesz azonnali alaptörvény-módosításokra, vagy akár sarkalatos törvénymódosításokra az ország működőképessége, fejlődése érdekében.

Várhatóan tizenhat minisztérium lesz a Tisza-kormányban – jelentette be Magyar Péter, az országgyűlési választáson győztes Tisza Párt elnöke hétfőn a Facebook-oldalán.
Donald Trump amerikai elnök ismét cselekvésre szólította fel Iránt a konfliktus rendezése érdekében, ellenkező esetre az eddigieknél súlyosabb következményeket helyezett kilátásba vasárnap.
Három ember életét vesztette, legkevesebb 18 pedig megsérült a Moszkvát és környékét vasárnapra virradóra és reggel ért ukrán dróntámadás következtében – közölték a helyi hatóságok. Ez volt eddig a Moszkva ellen irányuló legnagyobb ukrán dróntámadás.
Ritka, hogy emberről emberre terjedjen a hantavírus – szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) honlapján. A hantavírus-fertőzés pénteken már megjelent Romániában is.
A jobboldali nyilvánosság elleni fellépéssel vádolta a kormányt Orbán Viktor volt miniszterelnök a Magyar Nemzet online oldalán szombaton közzétett interjúban.
Történelmi jelentőségűnek nevezte a Hszi Csin-ping kínai és Donald Trump amerikai elnök pekingi csúcstalálkozóját Vang Ji kínai külügyminiszter pénteken.
Donald Trump szerint Hszi Csin-ping felajánlotta Kína segítségét az iráni konfliktus lezárásában, valamint támogatja a Hormuzi-szoros megnyitását és egy diplomáciai megállapodás elérését.
Orbán Anita külügyminiszter Oroszország budapesti nagykövetének azt mondta, Magyarország számára teljességgel elfogadhatatlan, hogy most már a magyarok által lakott Kárpátalját is támadják.
Az ukrán Legfelsőbb Korrupcióellenes Bíróság 60 napra előzetes letartóztatásba helyezte csütörtökön Andrij Jermakot, az elnöki hivatal volt vezetőjét, azzal, hogy óvadék megfizetése esetén mentesül az intézkedés alól – jelentette az Interfax Ukraina.
Megszűnt hat év után Magyarországon a veszélyhelyzet, amelyet 2020-ban a koronavírus-járvány, majd 2022-ben az orosz–ukrán háború miatt rendelt el az Orbán-kormány.
Románia egyedül nem tudna 72 órán át ellenállni egy orosz támadásnak – jelentette ki Traian Băsescu volt államfő.
szóljon hozzá!