JEGYZET – Mielőtt beteljesedett volna a szólás igaza, a gyors utolérés és lefülelés, hírhedett sánta kutyáink, az országot vezető pártfonadék, hirtelen feltalálta az ellenszert, illetve helyesebben az ellentámadás szerét: megálltak, lecövekeltek, hogy ne látszódjék bicebócaságuk oka, és büszkén feltartott fejjel várták az utánuk loholók beérkezését.
2017. március 28., 23:412017. március 28., 23:41
Ez igen, micsoda ötlet! Gondolom, hamarosan világszabadalmaztatják is, elindítják a győzedelmes romanikum népszerűsítésére a kampányhadjáratot: tanulja meg mindenki, valójában milyen is az igazán jó hazudozás. Hát ilyen! Mi, sajnos, már jó ideje tanulgatjuk saját bőrünkön, de ilyen magas fokra talán még sosem hágott a sánta kutyák hordája. A választások előtt bedobták a létező és lehetetlen ígéretek sortüzét, de a kormányalakítás első pillanatainak bénázása érezhetően megtépázta hitelüket. Próbálkoztak a jól ismert hebegő-habogó tagadással, hogy nem is tudják, ott se voltak, nem látták, nem ismerik stb., és valószínűleg ekkor születhetett meg a taktikaváltás ötlete: nem tagadni kell, hanem büszkén vállalni a hazugságot.
Lényegében nagyon rokon a kezdetlegesebb tagadással és másra mutogatással, de a sűrűn emlegetett hittel láthatóan sikerült más vágányra terelni a kormány békésen állomásozó szerelvényét, s így máris elhitetni, hogy valójában kegyetlenül robog az a fránya vonat. Olyannyira, hogy bár még csak az év első három hónapját tudjuk lassan magunk mögött, a fejlesztési miniszter asszony, akit az államelnök röviden megfosztott miniszterelnöki álmaitól, de épp emiatt megkönnyebbülhetett a bokrok mögül állítólag őt és családját fenyegető életveszélytől, és bejelentette: az idei évre nincs több pénz. Az adminisztrációs testületnek talán még csurran-cseppen valami, de aki azt hitte, hogy a kampányban beígérteknek valós alapjai vannak, az sürgősen váltson hitet.
Hát igen, ismét a hit. Az egyszeri bankrabló is azt mondta, a hite miatt csukták le, ugyanis azt hitte, nem kapják el. Huszonhét év alatt sok kaotikus helyzetet értünk már meg, de ilyen kuszaságot, mint ez a mostani, aligha. Hisz egy másik miniszter azt mondja, nagyon is van pénz, csak a világosan átlátható elherdálási stratégia hiányzik. Közben viszont úgy csúszunk lefele, mint a jobbfajta csúszdákon a vígan ordibáló gyerekek. S ha valaki netán nem értette volna, miért vált hirtelen olyan sürgőssé a börtönök felfrissítése, íme a magyarázat: a büszke sánta kutyafalka hite megingott, s már egyáltalán nem olyan biztos a zárka hűvösének az elkerülése.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.