JEGYZET – Közeledem a „házi buszom” újonnan létesített megállójába, és azonnal megszólít egy nagy sírcsokrot szorongató hölgy, idegesen kérdezve: mikor jön már a busz, mert fél, hogy elkésik a temetésről.
2016. december 06., 19:182016. december 06., 19:18
Mondom neki, hogy bár állandóan ezzel a járattal közlekedem, de percnyi pontossággal mégsem ismerem a menetrendet, különben sem érdemes betanulni, mert ki van írva. Hová? – kérdez vissza, én pedig rávágom: a megállót jelző tábla alatt. Ott nincs – mérgelődik. Odanézek, valóban nincs. Pedig előző nap új menetrendet ragasztottak ki, miután valaki(k) a régit letépték. Most ennek az újnak is nyoma veszett.
Hogy ne kelljen az elkéséstől félő hölgy zsörtölődését figyelnem, mélyen magasröptű (!!) „elmélkedésbe” kezdek azokról, akik valami miatt nem tisztelik a mások munkáját. Letépik, eltörik, megrugdalják, szétfeszítik – attól függ, miről van szó. Egy alkalommal két kis cinkát kaptam azon, hogy teljes erőből döngetik a buszmegálló vastag üvegfalát. Rájuk is kérdeztem, mi bajuk a szerencsétlen üveggel. De agyacskájukban egész készletet tárolhatnak az esetleges kérdésekre adandó válaszokból, mert azonnal elém köpték a feleletet, miszerint nekem mi bajom van velük, ők energiától duzzadó kamaszok, nem ilyen vén csotrogányok, mint én, és ki kell adniuk magukból a sok fáradt gőzt. Nem sikerült összetörniük a védőüveget, de valaki több szerencsével járt, mert egyik reggel milliónyi apró darabkában hevert a megálló járdáján.
Igen, ők a már-már intézménnyé vált rombolás zászlóvivői, a kisiskolásoktól egészen a magukat komolynak tartó férfiúk és hölgyemények hadáig. Akik őseiktől öröklött kötelességként teszik tönkre, rombolják le azt, amit készen találnak. Mert soha nem azt tiporják szét, amit ők készítenek el (már ha egyáltalán, de senkit nem szeretnék túlságosan serény munkával sértegetni!), hanem mindig a mások munkájának az eredményét. Feltesznek egy új papírkosarat, másnap behorpasztva a teteje, nehogy bele lehessen dobni a belevalót. A hasznos kiírásokat letépik, kettőbe törik a frissen ültetett fácskát, a padoknak kiemelik egy-egy lécét. Szép, régi házakba beköltöznek, várják, hogy lepukkanjanak a falak, majd továbbállnak egy csicsásabb, puccosabb házba. Az előzőt tegye rendbe az új lakó, ha akarja. De ha okos, akkor nem költ egy fityinget sem a lerombolt épületre, nehogy a friss renoválás másnapján valakinek kedve szottyanjon festékszóróval emlékeztetni a világot arra, hogy őkegyelme útba ejtette ezt a környéket is. Rombolás végett.
Az önkormányzati választásoknak még a kampánya sem kezdődött el hivatalosan, de a PSD és a PNL alkotta kormánykoalíció máris vereséget könyvelhet el.
Ha egyébre nem is, egyvalamire jó volt Irán hétvégi, Izrael elleni eszelős támadássorozata: bebizonyította, hogy Teherán és a proxyjának számító Hamász hiába próbálta több ezer palesztin feláldozásával aláásni Izrael nemzetközi támogatottságát.
Egyszerre van könnyű, illetve nehéz dolga az RMDSZ-nek az idei választási szuperévben, ami számos új kihívás elé állítja az alakulatot.
Ha minden rosszul megy, nem csupán Oroszországgal, de akár még a szomszédaival is konfliktusba kerülhet Románia azon törvénymódosítás nyomán, amely szerint Bukarest akár katonai erővel is megvédheti az ország határain kívül élő román állampolgárokat.
A demográfiai szakemberek kongatják a vészharangot az ország lakosságának drasztikus fogyásáról. Már olyan szintű az apadás, hogy hónapról hónapra dőlnek meg a negatív rekordok. Az ország jövője azonban nem foglalkoztatja a román politikai osztályt.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!