
Fotó: Kocsis B. János
FÓRUM – A Krónika mapilap november 15-i számában megjelent írás (Hiányzik Romániában az integrált növényvédelem) eleven és mindennapi problémát vet fel. Nevezetesen azt, hogy Románia mezőgazdaságában a rendszerváltás megszüntette a szervezett és minden megyében létező növényvédelmi laboratóriumokat és az előrejelzést, valamint a vegyszerek tárolását és használatuk tudományos alkalmazását.
2022. november 26., 12:442022. november 26., 12:44
A megyei mezőgazdasági igazgatóság egyik ága volt mindaz, ami a termesztett növények védelmét célozza. Persze, a kommunizmus bukásával megszűnt a földtulajdon kollektívekben létezése. Annak idején a kierőszakolt szövetkezesítés állami ellenőrzést és irányítást vezetett be a mezőgazdaságban. E helyzetnek megfelelően a megyei mezőgazdasági igazgatóság szerves része volt a növényvédelem, amelynek szervezési keretébe mezőgazdasági mérnök, több technikus tartozott.
Ennek indokolt alapja a kártevők és károsítók (rovarok, gombák, vírusok stb.) fejlődésének ismeretén alapult, amely alapos biológiai ismereteket feltételezett. A kezelés kezdetéről és az alkalmazandó vegyszerről a megyei növényvédelem „növénydoktora” levélben minden gazdaságot értesített.
Ez voltam én Kovászna megyében. A rendelkezésemre állt a laboratórium felszerelése és a beosztott növényvédelmi technikus. Olyannyira alapos biológiai ismeretekre volt szükség, hogy országosan ezt a feladatot biológusok látták el (csak kivételesen mezőgazdasági mérnökök). Tudtommal a mezőgazdaság megyei irányítói munkámmal meg voltak elégedve, volt, aki ennek hangot is adott.
Mióta 1990-ben növényorvosként nyugdíjba mentem, leginkább a házigombák kártételével kerestek meg, igen ritkán a mezőgazdaságban kárt okozó élőlények elleni védekezés miatt. Pedig sem az almamolyt, sem a kolorádóbogarat, sem a burgonyát rothasztó baktériumot nem a kommunizmus hozta ránk, a számos károsító manapság is létezik, és rontja a termesztett növény egészségét, csökkenti a terméshozamot.
Sajnos nem ismerem a jelenlegi helyzetet növényvédelmi vonatkozásban. Talán volt olyan időszak 1990 után, hogy a még megmaradt szakemberek jelezték a védekezésre kedvező időpontot, és vegyszert a vidéki gazdáknak levelezőlapon vagy személyesen (aki ezt kérte), vagy a polgármesteri hivatal közvetítésével. Mert nem mindegy az, hogy egy-egy kártevő tömeges megjelenésekor, vagy petelerakás idején, hernyóállapotban, vagy a következő nemzedék kikelésekor permetezünk. Ehhez biológiai ismeretekre és a hatékony vegyszerek alapos ismeretére van szükség. Valamennyi megyében tevékenykedett kollégák már nyugdíjasok, de ha még élnek, bizonyára szívesen veszik, ha a termelő segítségüket kéri. Így tudása társadalmi célt szolgál, és nem megy veszendőbe.
Puskás Attila
A szerző sepsiszentgyörgyi növényvédelmi főbiológus

Miközben az EU legtöbb tagállamában a növényorvosokként ismert mezőgazdasági szakemberek felügyelik a teljes növénytermesztést, Romániában akut hiány érhető tetten növényvédelmi szakemberekből.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!