Nicuşor Dan diplomáciája

Ehhez kapcsolódik az úgynevezett Nyugat-barát moldovai pártok támogatása is a Moszkva felé orientálódó, vagy legalábbis a Nyugat és Oroszország között egyensúlyozni próbáló pártokkal szemben. Dan mostani chişinăui látogatása is ezek kontextusában értelmezendő.

A szívélyes viszonyt jelenleg megalapozza, hogy Maia Sandu moldovai államfő hasonló politikai oldalon áll, mint Dan, a látogatás pedig jelzés Chișinău felé, hogy Bukarest továbbra is legalább annyira fontosnak tekinti a két ország közötti viszony szorosabbra fűzését, mint eddig. Másrészt pedig

Bár időről időre fölmerül, hogy Románia bekebelezze Moldovát, ennek azért jelen állás szerint kevés a realitása, mivel alapvetően egyik ország közvéleményének a többsége sem támogatja, ráadásul kezelhetetlen gazdasági terhet róna Romániára. Ám az

A két ország közötti határok légiesítésének legkézenfekvőbb módja Moldova európai uniós csatlakozása, amit Bukarest és Brüsszel is teljes mellszélességgel támogat, bár kérdéses, mennyire felkészült Moldova a csatlakozási feltételek teljesítésére. Ugyanakkor az ország EU-integrációjának sürgetése és a román érdekszférába tartozásának megőrzése, illetve fokozása azon törekvések része, hogy megakadályozzák Moldova visszatérését az orosz érdekszférába, ami közvetlenül a román határra hozná az orosz jelenlétet.

Oroszország ugyanis már az ukrajnai háborúban is arra törekszik, hogy minél távolabb tolja a nyugati befolyási övezetet a saját határaitól, és ezért próbálja folyamatosan titkosszolgálati, hibrid háborús műveletekkel, belső konfliktusok szításával megzavarni a rendet Moldovában is, és visszaszerezni a befolyást az ország fölött. Ennek nyomán a következő években folyamatosak, sőt várhatóan intenzívebbek lesznek az orosz–román összezördülések is.

Ha már Ukrajna: nem kevésbé szimbolikus, hogy Dan Moldovából Ukrajnába utazott, hogy részt vegyen a vélhetően nem véletlenül éppen az éppen előző napon lebombázott Odesszában az Ukrajna és a délkelet-európai országok közötti csúcstalálkozón, majd a háromoldalú csúcson az ukrán és a moldovai államfő részvételével.

Románia a kiszivárgott, de hivatalosan meg nem erősített hírek szerint már eddig is jelentős mennyiségű katonai eszközzel támogatta Ukrajnát, az egyik Patriot-ütegét nyilvánosan engedte át, emellett – hivatalosan szintén nem megerősítve – fontos logisztikai tranzitország és csomópont az Ukrajnába küldött nyugati hadianyagok célba juttatását szolgáló útvonalon.

Ugyanakkor a külön háromoldalú csúcs Zelenszkijjel és Sanduval azt mutatja, hogy szeretne proaktívan fellépni az ország északkeleti szomszédaival fennálló viszonyban, ami egyrészt biztonsági szempontból is jelentős, főleg annak fényében, hogy Washington a jelek szerint csökkenteni kívánja az Ukrajnának szánt katonai támogatás mértékét, illetve Európa iránt is kevésbé érdeklődik. Másrészt azért is, mert ennek révén akár

A kérdés az, mennyire akadályozzák a közeledést az ukrajnai őshonos nemzeti közösségekkel – köztük a több százezres román kisebbséggel – szembeni diszkriminatív törvények, és Dannak a helyi románokkal való találkozója ellenére mennyiben hajlandó Bukarest feláldozni őket a remélt haszonért és az Ukrajnát feltétel nélkül támogatni akaró európai országok, illetve Brüsszel részéről bezsebelendő hátba veregetésért cserében. Bukarest és Dan külpolitikai prioritásairól a további külföldi utak is sokat elárulnak majd – számunkra különösen fontos, mikor és milyen körülmények között kerül sor az első legmagasabb szintű találkozókra Magyarország vezetőivel, hiszen elemi érdekünk lenne a két ország közötti jó viszony.

illetve az annak kulturális és gazdasági intézményrendszerének megőrzését és fejlesztését célzó, egyúttal a jószomszédi kapcsolatok fontosságára fókuszáló budapesti törekvésekben.

Ugyancsak kiemelt fontosságú a Washingtonnal fennálló viszony, hiszen a hivatalos bukaresti külpolitikai doktrína a NATO és az EU mellett eddig ezt sorolta első helyre a prioritások között. Donald Trump kormányzata ugyanakkor a szuverenista pártokat tekinti elsődleges partnerének Európában, márpedig Dan éppen egy magát szuverenistának hirdető ellenfelet győzött le az elnökválasztáson. Ennek ellenére Románia mindaddig fontos partner az Egyesült Államok számára, amíg az lényegesnek tartja pozícióinak megtartását és Oroszország előretörésének megakadályozását a térségben – ugyanakkor az, hogy ez milyen intenzitással marad prioritás Washington számára, egyelőre meglehetősen képlékeny.

Mindent összevetve az eddigiek alapján úgy tűnik, hogy

Románia fontos – akár vezető – szerepet szeretne magának a térség jövőjének alakításában politikai, gazdasági és biztonsági téren egyaránt.

Ami számos lehetőséget hordoz magában – de a leendő konfliktusok kockázatát is magában rejti.