VEZÉRCIKK – Mivel tudjuk, hogyan működik a politika, és naivak sem vagyunk, tisztában vagyunk azzal, hogy nem véletlenül most, kevéssel az önkormányzati választások kampányának kezdete előtt került fel a világhálóra a Biró Zsoltot, a Magyar Polgári Párt elnökét lebuktató videó.
2016. április 21., 20:022016. április 21., 20:02
Amelyben a politikus sajátos krédót vázol fel magyar honatyák bukaresti tevékenységének céljával kapcsolatban. A felvétel tanúsága szerint azért lenne szükség arra, hogy a párt az RMDSZ listáján egy-két emberét bejuttassa a parlamentbe, hogy azok ott kiderítsék, mennyi kenőpénzre van szükség az illetékes hivatalokban ahhoz, hogy a párt polgármesterei kormányzati pénzeket kapjanak projektjeik megvalósítására.
Ugyanakkor kampánycélok ide, lejárató szándék oda, a videón elhangzottak önmagukért beszélnek. Nem akarunk álnaivnak sem tűnni, hiszen – ha máshonnan nem, a korrupcióellenes ügyészség vádirataiból – tudjuk, hogy nagyon sok alkalommal bizony nagyon nehéz, ha nem egyenesen lehetetlen központi forrásokhoz jutni a helyi önkormányzatok által tervezett projektekhez, ha a szükséges kenőpénzekkel meg nem „olajozzák” az illetékes hivatali vezetőket.
Csakhogy mi szeretnénk azt hinni, hogy egy olyan párt, amely eddig nem rendelkezett országos képviselettel, nem azért szeretné embereit a parlamentbe küldeni, hogy ott a csúszópénzen alapuló uram-bátyám rendszer fenntartásán munkálkodjanak. Főleg annak fényében, hogy a párt önmagát a nyilatkozatok szintjén az autonómia elkötelezett harcosaként állítja be. (Persze erős önkormányzatok és fejlett települések nélkül az autonómia is gyengébb, de azért mégsem a korrupció fenntartását kellene a leendő honatyák számára célul kitűzni.)
Arról pedig nem kis meglepetéssel értesültünk, hogy Biró szerint Demeter Szilárd, Tőkés László egykori irodavezetője találta ki, hogy az MPP-t „összemossák” az RMDSZ-szel. Ezek szerint ő bírta rá Birót, hogy együttműködési megállapodást írjon alá az RMDSZ-szel, és a párt saját arculatát jóformán feladva besoroljon a szövetség uszályába. Megmondjuk őszintén: ezt nemigen hisszük el. Mint ahogy azt is nehezen hisszük, hogy az MPP szimpatizánsai ilyen politizálást várnak el a párt politikusaitól.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!