
Román szerzőktől származó, negyedik osztályos történelemtankönyv
Fotó: Libris.ro
FÓRUM – A történelmi fordulat – diktatúrából demokráciába – harminc éve sem volt elég az erdélyi magyar tannyelvű iskolák tankönyvgondjainak orvoslására. Magyarán: még ma is forgalomban vannak olyan tankönyvek, amelyek – tekintélyes szakemberek szerint – alkalmatlanok az iskolai oktatásra. Leginkább a románból fordított tankönyvekkel van baj.
2021. augusztus 14., 12:452021. augusztus 14., 12:45
2021. augusztus 14., 12:512021. augusztus 14., 12:51
Például azért, mert gyenge színvonalú a fordítás, emiatt sok bennük a magyartalan kifejezés, de lehet szó tárgyi tévedésről, ferdítésről, szándékos hamisításról, sőt – horribile dictu – a gyűlöletkeltés, az iskolai osztályok hangulatának mérgezése sem zárható ki.
Történt nemrégiben, hogy újságban megjelent írás hatására szülők méltatlankodtak az alsó tagozatos negyedikeseknek szóló, románból fordított történelemtankönyv bizonyos információi és állításai okán (a szerzők: Cleopatra Mihăilescu és Tudora Pițilă; Aramis Kiadó Bukarest, 2018). Természetesen
A nemtetszés igazolására említek néhány példát. (1) A könyv 21. oldalán található térkép (Nemzetiségek Romániában, 2011) Székelyföld kivételével alig jelzi a magyarok jelenlétét Szatmár, Bihar, Szilágy és Kolozs megyében. Nincs feltüntetve magyar lakosság Brassó, Fehér, Hunyad, Arad, Temes, Krassó-Szörény, Máramaros, Beszterce-Naszód megyében, a moldvai magyarokról nem is beszélve. (2) A 27. oldalon ez olvasható: „A magyarok Erdély nyugati részén és a Pannon-síkságon telepedtek le a IX. században, és államot alapítottak (…) A XI. század folyamán Erdélyben is megtelepedtek, ezáltal átalakult a románok életmódja, társadalmi, politikai és vallási szerveződése (sokan felvették a katolikus vallást).”
(3) Szövegrészlet a 44. oldalról: „A géták vagy dákok a trák népességhez tartoztak (…) országukat Daciának nevezték, fővárosuk Sarmisegetuza volt (…) A dákok átvették a római életmódot, szokásaikat, kultúrát és nyelvet (…) vagyis fokozatosan elrómaiasodtak. Vegyes házasságokat kötöttek, így kialakult a dákó-római népesség, mely beolvasztotta a vándornépeket. Kr.u. a VIII. század végére kialakult a román nép, mely román nyelven beszélt. Ez a nyelv római eredetű, de megőrzött dák szavakat.” És ez a mondat is érdekes: „A dákok viselete hasonlatos volt a román parasztok ruhájához.”
(Ezek a nevek Anonymusnál Ménmarót, Gyula/Geula/Gyalu és Galád. A szakirodalom szerint Anonymus fantázianevei és az ügyeskedő történetírók románosították őket.) Nos, a román vajdaságokat támadták meg – a szerzők szerint – a Pannóniában letelepedett magyarok, majd a X–XIII. századok folyamán meghódítják Erdélyt – olvasható a 48. oldalon.
Komoly nyelvészeti feladatot is kapnak a tanulók a tankönyv 63. oldalán: 16 megadott szóból kell kiválasztaniuk a latin, szláv és a dák eredetű szavakat. Utánanéztem: a 16 szóból van egy latin, két szláv eredetű, dák egy sincs. Ha már a nyelv/nyelvészet területére kalauzoltak a szerzők, kijelenthetjük: ez az az egyik bizonyító erővel megáldott tudományág, amely képes bizonyos – etnogenezissel kapcsolatos – mendemondák cáfolatára.
A kérdéskörnek igen gazdag az irodalma, ezért most csak néhány lényeges dolgot említek. Dan Ungureanu, a Prágai Egyetem nyelvészprofesszora a 2017-ben megjelent Romînă și dialecte italiene (A román nyelv és az itáliai nyelvjárások) című könyvében arra a következtetésre jut, hogy a régi elmélet, mely szerint a román nyelv az egykori Dacia területén alakult ki a dák és a latin egybeolvadásából: nem állja meg a helyét. Ugyanis bizonyos hangváltozások és más egyezések alapján határozottan állítható – mondja a szerző –, hogy azok a IV–VII. században történtek Nyugat-Lombardiában, azaz Északkelet Olaszországban, nem pedig Erdély területén. A hangtani és jelentéstani szempontból megvizsgált olasz tájszavak a román és az olasz nyelv szoros kapcsolatát bizonyítják.
Hosszasan lehetne beszélni a román és albán nyelvi kapcsolatokról is: több száz albán szó van a román alapszókincsben – olyan albán szavak, amelyek más balkáni nyelvekben nincsenek –, és az albánban is vannak román jövevényszavak, emellett a kimutatható közös hangváltozások is jelentősek. A románok és albánok együttélésének területét a szakemberek a Balkán-hegység és a Duna közé helyezik a IV–VI. században. Az albán együttélés mellett jelentős a szláv szomszédság és együttélés is: a román alapszókincsnek csaknem fele szláv eredetű. A román nyelvnek van három balkáni változata/nyelvjárása: aromán/arumén vagy macedo-román (Görögországban, Macedóniában és Dél-Albániában); meglenoromán (macedon–görög határ); isztroromán (az Isztriai-félszigeten és Horvátországban). Az erdélyi víz- és helynevek etimológiája (eredete) is cáfolja a szerzőpár számos állítását. Jó, ha tudjuk:
Nem fontos most tovább bővíteni a szerzőpár bizonyos állításait cáfoló tudományos munkák listáját. Inkább Dan Ungureanu időszerű ajánlatára kellene figyelniük a tudományágak képviselőinek: higgadtan kommunikáljanak egymással. Megújult együttműködést szorgalmaz a Magyar–Román Történész Vegyes Bizottság is. Alelnöke, Miskolczy Ambrus a történetírás klasszikusának, a műfaj megújítójának nevezte Lucian Boia román történészt. A szakmai együttműködés apropóján azonban van egy csípős mondata is Miskolczynak: „A politika a legnagyobb kurva!”
Nem zárható ki, hogy a fentiekben említett tankönyv dölyfös, romándomináns hangulata már a kisiskolásokban elülteti az idegengyűlölet magjait. Hogy nem mérgezi-e a gyermekek tudatát?
A politikai maffia víziójára pedig – mely szerint elmagyarosítják a székelyföldi románokat – minden kétséget kizáróan ráillik az agyalágyultság kórisméje (diagnózisa). A megörökölt, felélesztett (?) nacionálkommunista történetírás nagyon megérett az elhantolásra. Hogy minél előbb új, emberibb, toleranciabarát fejezet nyílhasson a többnemzetiségű Erdélyben/Romániában a megálmodott transzilvanizmus és európaiság szellemében.
Komoróczy György
A szerző székelyudvarhelyi nyelvművelő, közíró
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
1 hozzászólás