2009. október 02., 11:272009. október 02., 11:27
Ezen a következő felirattal buzdítják a témára vonatkozó információszerzésre az érintetteket: „Előléptetést hoztak, ezért megérdemelnek egy telefonhívást.” A poén kissé vaskos, de azért ütős. Ámde van egy intézmény, amely reakciója alapján komoly kihívásokkal küzd realitásérzék tekintetében. A nők és férfiak közötti esélyegyenlőségért felelős ügynökség átiratban tudatta a reklámot kihelyező szervezettel, hogy a plakát sérti a nők méltóságát, mivel azt sugallja, hogy csupán bájaik révén érvényesülhetnek.
Mármost előre kívánom bocsátani, hogy jómagam is a nők és férfiak közötti esélyegyenlőség híve vagyok, például jó ötletnek tartanám, ha súlyos bírsággal sújtanák azokat a cégeket, amelyek csak azért adnak alacsonyabb bért egy munkavállalónak, mert történetesen nő. Hanem azért talán mégsem kellene a politikai korrektség jegyében ott is diszkriminációs esetet kreálni, ahol amúgy nyoma sincs. Történetesen a sorok szerzőjének is vannak olyan hölgyismerősei, akik diákéveikre viszszaemlékezve lelkesen meséltek olyan tanárokról, akiknek a szóbeli vizsgáin állítólag előnyt jelentett egy kissé merészebb blúz.
Ők pedig, ahelyett hogy bepanaszolták volna, a szóbeli vizsga napján fölvették azt a merész blúzt, majd a vizsgát követően nem arról panaszkodtak, hogy mennyire megalázó és a női méltóságot sértő az indexükbe beírt átmenőjegy, hanem huncutul csillogó szemmel számoltak be arról, hogy szerintük mekkora sikert arattak.
Itt jegyezném meg, hogy amúgy jómagam is elfogadhatatlannak tartom, ha egy férfi tanár számára a dekoltázs mélysége a legfőbb szempont a tudás helyett, de arra is felhívnám a figyelmet, hogy ez a történet is kétszereplős: a vizsgázó diákokat rendszerint nem a vizsgáztató tanár öltözteti reggel, tehát ilyen esetekben rajtuk múlik, mennyire bíznak magukban, hogy a vizsga során testi vagy szellemi adottságaikat akarják kihasználni.
Amúgy meg egy reklám célja éppen az, hogy minél több emberhez eljuttassa üzenetét, ez a kampány pedig alkalmas is erre. Viszont minden esély megvan rá, hogy az esélyegyenlőségi hivatal polkorrekt jogvédő buzgalmában eltorzítsa az üzenetét és negatív fényben tüntesse fel a mellrák elleni küzdelmet. Azért ez egy közpénzből működő intézménytől nem kis teljesítmény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok