VEZÉRCIKK – „Rendkívül súlyos betegségeket gyógyít meg maradéktalanul a citrom, csak eddig titkolták!”, „szódabikarbónával a legmakacsabb kór is gyógyítható!” – számtalan ehhez hasonló „örömhír” kering a közösségi média és az internet bugyraiban.
2017. március 08., 03:342017. március 08., 03:34
A gyógyítással és gyógyulással kapcsolatos álhírek, tévhitek a világháló egyre szélesebb körű használata miatt szélsebesen terjednek, immár nem szájról szájra, hanem kattintásról kattintásra, megosztásról megosztásra araszolnak szerte a világban, és mindig akadnak hiszékenyek, akik készpénznek veszik. De legyen ez az ő magánügyük. (A hiszékenység végletes és meghökkentő, ugyanakkor sokatmondó példája, hogy a hétvégén 3500 bukaresti fizetett fejenként 40 lejt azért, hogy egy Horvátországból érkező „guru” a „pillantásával gyógyítsa meg őket”.)
Az azonban korántsem magánügy, hogy az ember beoltatja-e a gyerekét. A gyógyítás és a táplálkozás kapcsán az egyik leggyakrabban előforduló gondolat ugyanis manapság a „természetességgel”, a gyógyítás egyszerűségével való asszociáció. A gyógynövényekről, biotermékekről vagy alternatív gyógymódokról sokan hiszik, hogy világmegváltóak lehetnek, míg a gyógyszerekhez, a tudományos orvosláshoz és az oltásokhoz is a természetellenességet társítják. (Persze nem kizárt, hogy léteznek valóban hatékony alternatív technikák, és az is megtörtént már sajnos, hogy károsnak bizonyult a hagyományos gyógymód.)
Sajnos egyre inkább szaporodik azok száma, akik kételkednek az orvostudomány egyik legnagyobb hatású vívmányában, a vakcinákban. Már nemcsak Amerika-szerte és Nyugat-Európában, de nálunk is javában hódít az oltásellenesség, amelynek hívei különféle ideológiákat gyártva, azokat továbbragozva ódzkodnak a vakcináktól, sőt nem oltatják be gyerekeiket. Az egyéni döntés felelőssége azonban ez esetben korántsem elhanyagolható, hiszen a járványos betegségekkel szembeni védettség nem magánügy, az ismerethiány szülte tömeges oltásmegtagadásnak pedig beláthatatlanok lehetnek a következményei.
Amerikában 1963 óta mintegy kétszázmillió gyermekbénulás, kanyaró, mumpsz, rózsa- és bárányhimlő, veszettség és hepatitis okozta megbetegedést és az ezek okozta körülbelül 450 ezer elhalálozást akadályozott meg a tömeges oltási program. A kutatók azt mondják, a vakcinaellenes mozgalom képes lehet aláásni az orvostudomány történetének egyik leghatásosabb beavatkozásával elért eredményeket, és gyermekek egész nemzedékének egészségét veszélyeztetheti az oltásellenesség.
Nálunk is hatalmas a felkiáltójel, hiszen 2016 eleje óta több mint háromezer kanyarós megbetegedést diagnosztizáltak az országban, ebben az időszakban tizenhatan vesztették életüket a betegség szövődményei miatt, sőt a romániai megbetegedések Kelet-Magyarországon is elkezdtek terjedni. Azok, akik az egyre inkább elgondolkodtató statisztikák ismeretében is visszautasítják az oltásokat, minden valószínűség szerint konspirációs elméletek áldozatai. Ez azonban sajnálatos módon nem a magánügyük, hiszen a beoltatlanság miatt újabb és újabb áldozatokat követelhetnek a járványos betegségek.
Nem a fősodratú pártokkal szembeni elégedetlenség és bizalmatlanság, hanem a TikTok közösségi alkalmazás a felelős azért, hogy a fiatalok körében a legnépszerűbb párt az AUR – legalábbis maguk a fősodratú pártok ezt szeretnék elhitetni a nyilvánossággal.
A kérdés az, képesek-e a bihari magyar pártok, politikusok a polgárokkal közösen valamilyen érdemi együtt gondolkodásra egy közös, reális és hiteles magyar jövőkép kialakítása érdekében – írtam a Krónika vezércikkében négy éve.
Nem tudok olyan egészségügyi miniszterről Romániában, akit ne szidtak volna azért, hogy az állami ellátórendszernek nem jut elegendő forrás. Miközben a magánegészségügy számít sikertörténetnek. Ezzel viszont az a gond, hogy sokak számára megfizethetetlen.
Ez is megvolt: Oroszország polgárai az összes rendelkezésre álló Vlagyimir Putyin közül megválasztották Vlagyimir Putyint.
Sajtónk mostanság keveset foglalkozik a magyar nyelvhasználat kérdésével Erdélyben. Többéves fellángolás után – amikor politikusaink lobbizása mellett több civil szervezet is a magyar nyelvhasználatért kardoskodott –, mára a történet elcsendesedett.
Sokféleképpen címkézik a kort, amiben élünk. A 21. század első három évtizedét jellemzik az információrobbanás, az újmédia idejeként, a technológia fejlődésének soha nem látott iramú felgyorsulásaként.
Vajon megtörténhet, hogy Klaus Iohannis a NATO főtitkára lesz, ráadásul magyar támogatással? Jelen állás szerint akár még ez is bekövetkezhet, bár a valószínűsége azért nem nevezhető egetverőnek.
Csak áll, és bámul ki a fejéből a verespataki bányaterv több mint másfél évtizedes történetét végigkövető krónikás, mert a közelmúlt fejleményei alapján rá kell jönnie: naiv volt, amikor azt hitte, újat nemigen mutathatnak neki ebben a témában.
Még néhány ilyen megnyilvánulás a választási lázban égő „felelős” nyugat-európai politikusok részéről, és előbb-utóbb arra eszmélünk, hogy háborúban állunk.
Sok faluban soha nem volt olyan mérvű infrastrukturális fejlesztés, mint az elmúlt két évtizedben. Az aszfaltozás, közművesítés, az új művelődési házak, orvosi rendelők és a felújított iskolák ellenére a romániai falu mégsem vonzó, a fiatalok menekülnek.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!