VEZÉRCIKK – A politikában régóta bejáratott gyakorlatot alkalmazza három évvel ezelőtt elhangzott beszédének nyilvánosságra kerülése után az MPP elnöke.
2016. április 26., 12:032016. április 26., 12:03
Eszerint annak semmi jelentősége nincs, ha egy politikus téved, következménye annak van, ha ezt beismeri. Biró Zsoltot a jelek szerint a tények nem zavarják, és saját politikai megmentése érdekében – horribile dictu – a saját szavait is képes kiforgatni.
Holott a világhálón közzétett hangfelvétel tanúsága szerint eléggé nyilvánvaló és érthető, milyen kontextusban beszélt 2013-ban a polgári alakulat vezetője a korrupcióról és annak egyik legfontosabb eszközéről, a „spágáról”. Nem, még véletlenül sem általánosságban fogalmazott, hanem nagyon is konkrétan meghatározta az irányvonalat: azért kell ott lennie az MPP-nek a bukaresti parlamentben, hogy ne maradjon ki a kenőpénzadás és -szerzés Dâmboviţa-parti folyamatából. Ráadásul a polgármestereknek közpénzből kell „kigazdálkodniuk” a csúszópénzre valót, mindezt pedig annak érdekében, hogy négy év múlva ismét választást nyerhessenek.
Szóval roppant kínos ez a történet, amit nemigen lehet kimagyarázni. Persze már az is hűen tükrözi az erdélyi magyar politikában uralkodó állapotokat, hogy egy politikai alakulat vezetőinek zártkörű beszélgetését egyesek rögzítik, majd – nem véletlenül egy választási kampány startpisztolyának eldördülésekor – nyilvánosságra hozzák annak egy részletét. Csakhogy ebben az esetben a kiszivárogtatás kevésbé súlyos a felvételen elhangzottakhoz képest, amelyek miatt egészséges közéleti viszonyok közepette egy magára, a tisztességére és a hírnevére valamit is adó párt vezetője a történtek nyomán levonja a megfelelő konzekvenciákat.
Ugyanakkor mindez nem csak az MPP számára tanulság, hanem legfőbb politikai szövetségese, az RMDSZ számára is. Ha az RMDSZ a továbbiakban is megpróbálja elintézni az egészet azzal, hogy ez a polgáriak és a néppártiak marakodásának újabb fejezete, akkor gyakorlatilag a beleegyezését adja, hogy tisztességtelen eszközök bevetésére készülő politikusokat vigyen be a bukaresti törvényhozásba.
Amúgy a politikusnak tényleg nem kötelező beismerni a hibáit. De ne higgye, hogy azokra nem jönnek rá a választók maguktól is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!