VEZÉRCIKK – A Krónika tisztelt olvasója számára szokatlan helyen jelentkezünk vezércikkel, még akkor is, ha jelen írás nem felel meg teljesen a műfaj követelményeinek.
2016. június 15., 10:312016. június 15., 10:31
Elvégre nem is annak, hanem amolyan „üzemi bejelentésnek\" készült. Elsősorban arról, hogy a 17. születésnapját idén novemberben ünneplő Krónika életében ismét elérkezett az ideje egy kisebb változásnak.
A szerdai lapszámunkban visszatükröződő arculatváltás lényege, hogy az egyetlen országos – vagy ha úgy tetszik: erdélyi – terjesztésű magyar közéleti napilap „szellősebb\", látványosabb, áttekinthetőbb legyen az eddiginél. Jól ismert rovatainkat ugyanúgy megtalálja ezentúl is az olvasó, egyeseket bővíteni is fogunk, eltérő külalakot kap majd heti műsormellékletünk, rejtvénymagazinunk, a Betűző pedig heti felosztásban, péntekenként jelenik majd meg.
Ez azonban a külcsín csupán, a lényeg, a belbecs változatlan marad. Nagyon nehéz a média mai világában valami teljesen újat kitalálni – igazából nem is vállalkoztunk ilyesmire. Mi arra törekszünk, hogy a szakma írott és íratlan szabályait tiszteletben tartva tájékoztassuk az olvasót, összefoglalót nyújtsunk számára elsősorban az erdélyi magyar közösségben, továbbá a román társadalomban, az anyaországban, a nagyvilágban végbemenő folyamatokról. És persze azt is küldetésünknek tekintjük, hogy hozzájáruljunk célközönségünk magyar identitásának megőrzéséhez. Mindenekelőtt ez vezérel bennünket a lapelőállítás mindennapi munkája során, amikor is kizárólag a szakmai-etikai szempontoknak és az olvasói elvárásoknak vagyunk hajlandók alávetni magunkat.
Másokkal ellentétben mi sohasem ragadtattuk magunkat olyan kijelentésekre, hogy lapunk a legprofibb, legolvasottabb, a legesleg. Mi beérjük azzal, ha mások bírálnak, dicsérnek, mondanak véleményt rólunk. Viszont számunkra mindig is az olvasó részéről érkező visszajelzés a legfontosabb. Azé az olvasóé, aki a legnehezebb időkben is kitartott mellettünk, aki csak rövid ideje csatlakozott a „krónikások klubjához\", illetve akit ezután köszönthetünk körünkben.
Valamennyiük hűségét és figyelmét ezúton is köszönjük! Lectori salutem!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!