Elkezdõdött hát a jövõ évi országgyűlési választások elõtti regisztráció az újonnan honosultak számára. Vannak, akik szerint ezzel válik teljes jogúvá az állampolgárság, hiszen így Magyarország minden polgára lakhelytõl függetlenül élhet egyik legfontosabb állampolgári jogával.
2013. augusztus 06., 08:112013. augusztus 06., 08:11
Ugyanakkor továbbra is léteznek olyanok, akik szerint a határon túliaknak nem kellene beleszólniuk az anyaország belpolitikájába, mivel a választás következményei õket nem érintik közvetlenül. Bár ezzel az érveléssel szemben is megfogalmazhatóak erõs ellenérvek, bizonyos mértékig legitimnek tekinthetõ.
Ellentétben azzal a hozzáállással, amelyet több ellenzéki párt és hozzájuk közel álló sajtóorgánum tanúsít, és amelynek lényege, hogy a határon túliak levélben történõ szavazása a választási csalás melegágya, amelynek révén a kormány be kívánja betonozni a hatalmát. Ezzel ugyanis meglehetõsen erkölcstelen módon – igaz ugyan, hogy a közvélekedés szerint a politika amorális, de ennyi moralitás talán számon kérhetõ – kriminalizálják a határon túli magyar közösséget is, amelyet „cinkosként\" tüntetnek fel az általuk vizionált csalásban, bár „bűnük\" csak annyi, hogy élni fognak állampolgári jogukkal és voksolnak.
Holott a felmérések ma azt mutatják, hogy a kormányoldal még akkor is kényelmes gyõzelmet érne el, ha létrejönne az ellenzéki összefogás. Viszont valószínűleg épp ezért az Együtt–PM és a hozzá csatlakozó MSZP már elõre mosná kezeit a várható vereség miatt, és megpróbál bűnbakot keresni. A választási csalás vádja régi eszköz, de az azért meglehetõsen durva, hogy nem csupán a kormányt vádolják, hanem egy egész, több százezres közösséget próbálnak meg befeketíteni már jó elõre, ellenszenvet szítva ellenük az anyaországiak körében.
Mintha továbbra sem értenék, hogy nem homogén maszszáról van szó, hanem felnõtt emberekrõl, akik semmivel sem jobban befolyásolhatók, mint az anyaországiak, és megvan a saját politikai véleményük. Persze a felmérések azt mutatják, hogy a jelenlegi kormányoldal lényegesen népszerűbb a körükben – ám az ilyen húzásokkal az ellenzéki pártok további akadályokat gördítenek annak az útjába, hogy a határon túli polgárok jó érzéssel rájuk szavazhassanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jó egy hónapja zajlik már az Egyesült Államok és Izrael által Irán ellen indított háború, ami Donald Trump amerikai elnök legutóbbi bejelentése alapján még olyan két-három hétig tarthat.
Sokat, egyre többet foglalkozik a média és a közvélemény a családon belüli erőszakkal, no meg a távoltartás lehetőségével és gyakorlatával. Elítélendő, kerülendő, megelőzendő, büntetendő.
Miközben Magyarországon az elmúlt választási ciklusok legkiélezettebb és -feszültebb politikai kampánya zajlik, Erdélyben – és több magyarlakta vidéken a Kárpát-medencében – már megkezdődött a szavazási folyamat.
Amint az várható volt, a szociáldemokraták által a költségvetés szociális vonzatai kapcsán kikényszerített kompromisszum körüli vita csupán tovább mélyítette az ellentéteket a bukaresti kormányt alkotó koalíciós pártok között.
Mi történne, ha Szoboszlai Dominik a magyar foci botladozásait megelégelve egy napon úgy döntene, hogy az angol válogatottat erősíti? Elgondolni is rossz. Márpedig a sport elüzletiesedésének világában a nemzeti identitás, a zászló is lecserélhetővé vált.
Mi a hasonlóság a román Szociáldemokrata Párt (PSD) ellenzékbe vonulással való fenyegetőzése és a bukaresti kormánynak az üzemanyag-drágulással szembeni hatékony fellépése között? Hát csak az, hogy nagy valószínűséggel egyik sem fog bekövetkezni.
Üzenetértékű, hogy Románia és Ukrajna partnerségi megállapodást kötött, de kérdéses, mi lesz a kisebbségekkel – az időzítése kapcsán pedig némi olyan érzése is van az embernek, hogy Kijev és Bukarest a magyar választási kampányba is beszállt egy kicsit.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Mintegy három hónapos késéssel, március 10-én tette közzé a bukaresti pénzügyminisztérium a 2026-os állami költségvetés tervezetét. Hogy mihez képest a késés? Egy felelősen gazdálkodó ország kormányához mindenképp.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!