JEGYZET – Furcsa dolgok történnek úgy két-három hónapja. Divatnak mondanám, bár ezzel csak magamat nyugtatom, mert még rágondolni sem szeretnék, hogy valamiféle kísérleti alanyokká léptettek elő bennünket, tudtunk és akaratunk ellenére.
2016. június 15., 19:382016. június 15., 19:38
Félő, hogy mégiscsak ez utóbbiról lesz szó, ám maradjunk egyelőre a divatnál, és nézzünk egy kissé a kulisszák mélyére is. Kezdődött a villanyszámlával, ami ugyebár nemcsak Nagyváradon nyaldossa az egek határvonalát, hanem az egész országban.
Ha jól emlékszem, februárban érkezett először egyszerre két számla: az egyiken a szokásos, viszont valamivel talán kevesebb nagy összeg, a másikon pedig jóval kevesebb, de a kettő együtt az előző havi összegekig rúgott. Nekiveselkedtem az egyébként soha sem szokott silabizálásához az apró betűs „magyarázatnak\", és csodálkozva fedeztem fel, hogy ez valamiféle előrejelzése a májusi fogyasztásnak.
Hinnye! Jól nézünk ki, most már áramprognózisunk is lesz! A kis összegű számlán vonalkód nem lévén, megkértem a férjemet, ejtse útba a villanytelepet, hátha ott érdemben felvilágosítják. Megtörtént: egyértelműen értésére adták, hogy nekünk nem kell foglalkoznunk ezzel a számlával, kifizetnünk még annyira sem, csupán a vonalkódos nagyobb összeg ellenértékét várják el tőlünk. A másik rájuk tartozik. Oké. Csakhogy azóta is minden hónapban kettős számlát kapunk, nemrég pedig már a gázszámla is megkettőződött. Az egyiken az előző hónap fogyasztása és a fizetendő összeg, a másikon az előző havi, amit a hónap első hetének végéig nem fizettünk ki. Valóban, később fizettük. Becsületükre legyen mondva, nagyon apró betűvel odaírták, hogy ha a feltűntetett időpont után mégis (?!) fizettünk, úgy elnézésünket kérik.
Túl nagy lett a papírtermelés, és így segítik a felhasználást? Vagy ezzel akarják a postát újra felfuttatni?! Divat? Évekkel ezelőtt már megjártuk a kábelszolgáltatóval, amikor több hónapra visszamenő tartozást postáztak ki nekünk, a személyes reklamációra viszont rám förmedtek, hogy mit nézegetem én a nevemre szóló számlát, nem tartozik az rám, különben sem tartozunk semmivel. De akkor? Az ő dolguk, nem a miénk. Rosszindulatúan csalafinta népirtásnak mondanám ezt a kísérleti (?) megkettőzést, de addig, amíg ne adj Isten, valaki belehal a kettős számlába, inkább hallgatok!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!