2009. március 24., 10:492009. március 24., 10:49
Sebaj, gondolta magában, bárkivel és bármivel megeshet, elvégre a csúcstechnológia is emberfüggő, tévedni pedig emberi dolog. Miután házát és kertjét lefilmezte a szomszédja sógorától kölcsönkért kamerával, elővette a fiókban gondosan őrzött számlát, nyugtát és jótállási papírt, fogta a saját gépét, és elrohant az üzletbe. Itt már nyomták is volna a kezébe az új kamerát, amikor az amúgy sem kedvességéről híres üzletvezető előtoppant: „Mi meggyőződtünk, hogy nem a kliens hibájából nyiffant ki ez a gép, de hol van a doboza?” Merthogy az eredeti doboz nélkül egyetlen elektronikai cikket sem vehetnek vissza, derült ki a számára addig ismeretlen szabály. „A konkurenciánál is kérik az eredeti csomagolást, a sarki tévéárus sem veszi át anélkül a meghibásodott készüléket, a városvégi hűtőszekrény-forgalmazó sem áll szóba magával” – világosították fel emberünket. Ettől még nem csüggedt el annyira, hisz barátja két hét alatt megbütykölte a kameráját, csakhogy alig egy hónap múlva csődöt mondott felesége akciósan vásárolt konyhai robotja, majd kis időre rá véglegesen lefagyott fia számítógépe. Aztán tél közepette az angyal hozta vasaló is egyre gyakrabban verte ki a biztosítékot, a DVD-lejátszó pedig valósággal elnyelte a ház építését megörökítő ötvenperces filmet. Amikor a frissen felszentelt otthon sokadik új gépe adta be az unalmast, emberünk gyors fejszámítást végzett. „Ha az olcsóbbik téglából és a rokonság kalákamunkájával egy beépített négyzetméter 120 euróba kerül, akkor egy háromszor kétméteres helyiség 720 euró, az önkénteseknek vásárolt sörökkel együtt mondjuk nyolcszáz, ami azt jelenti, hogy a jelenlegi bankkölcsön mellé még kérek egy kicsit a komámtól, és a két tévé, három rádió, egy hűtőszekrény, két DVD-lejátszó, két számítógép, a vasaló, mikrohullámú sütő, hűtőláda, hajszárító, mákdaráló, nyírógép, kávéfőző, mosógép, mixer stb. dobozának is lesz helye” – sóhajtott fel diadalittasan, majd feleségével előszedette a hulladékgyűjtőknek az udvar végébe hónapokkal azelőtt előkészített kartondobozokat, ő pedig nekilátott a negyedik szoba alapjának megásásához.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok