JEGYZET – Vérszomjas iszlamista terroristák lepték el Erdélyt. Az európai civilizációt, a kereszténységet és egyáltalán, mindenkit, aki nem muzulmán, halálos ellenségnek tekintő hordák a magyar katolikusok szent helyét, Csíksomlyót vették célba, ahol meggyalázták a kegytemplomban található Máriaszobrot, felrobbantották a Hármashalomoltárt, a kálvária stációira pedig Allah akbar! feliratokat festettek.
2016. május 13., 23:262016. május 13., 23:26
Mielőtt valaki azt hinné, hogy a Krónika, vagy legalábbis ezen írás szerzője meghibbant, gyorsan leszögezném: természetesen semmi ilyesmi nem történt.
Valójában tizenöt iszlám vallású önkéntes érkezett Csíksomlyóra a napokban: a fiatalok egy civil szervezet révén kerültek a Székelyföldre, és ugyan elsődleges céljuk a pünkösdi előkészületekben való segédkezés, az őket fogadók a helyi szokásokba, kultúrába is betekintést nyújtottak. A Szent István Kollégiumban megszállt egyetemisták részt vettek többek között a Barátok feredőjénél zajló kalákán, a Kis-Somlyón zajló takarítási akcióban, emellett a kollégium zöldséges és fűszereskertjében is munkálkodtak, valamint gyermekekkel is foglalkoztak.
A hírt sokan pozitívan fogadták – ám azok is nagyon sokan voltak, akik úgy reagálták le, mintha valóban a cikk elején szereplő tetteket követték volna el. Az internetes kommentelők jelentős része nagyvonalúan átsiklott afölött, hogy egyetemi hallgatókról van szó, akik a közép-európai keresztény kultúrával akartak megismerkedni, ennek keretében pedig segítettek a pünkösdi búcsú helyszínének kitakarításában is.
A kereszténység hős védelmezőinek szerepében tetszelgő kommenthuszárok hozzászólásainak hangvétele olyan volt, mintha a muzulmán fiatalok egytől egyik Iszlám Államharcosokba oltott alkaidások lettek volna, akik a foguk között jatagánt szorongatva, talpig robbanómellénybe öltözve, egyik kezükben Kalasnyikovot, a másikban Koránt tartva meg akarták volna hódítani Erdélyt, hogy iszlám kalifátussá alakítsák. Igaz, voltak kevésbé radikális hozzászólók is, ők egyszerűen egy kalap alá vették őket a migránsokkal, akik ugyebár szintén egytől egyig álcázott terroristák.
Gondolom, lesz köztük néhány, aki szombaton ott is lesz a csíksomlyói búcsúban, és miközben a muzulmán diákok által feltakarított helyszínen tartózkodik majd, mélységesen meg lesz győződve arról, hogy ő aztán annyira, de annyira alázatos, jó keresztény.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!