2011. április 15., 09:082011. április 15., 09:08
Említsük meg a nevét is, hiszen a más nemzeti közösségekkel szembeni mélységes empátiája és igazi szabadelvűhöz méltó toleranciája miatt megérdemli: Florin Galişról, a Nemzeti Liberális Párt városi szervezetének elnökéről van szó, aki így kíván pénzt szerezni ahhoz, hogy hazahozzák Romániába Nicolae Bălcescu hamvait Olaszországból. Galiş rózsaszín álomképei szerint amennyiben a jövő évi választásokon sikerül megszereznie a partiumi város polgármesteri székét, Aradra viteti a román forradalmár maradványait, és a várban létrehozandó múzeumban állítaná ki. Az ehhez szükséges pénzt abból teremtené elő, hogy értékesítené a néhány évvel ezelőtt, számos konfliktus és kompromisszum nyomán nem eredeti helyén, hanem a Tűzoltó téren felállított Szabadság-szobrot.
Az ily módon színesfém-kereskedővé átvedlő polgármester-aspiráns azt nem árulta el, miért éppen Aradon kellene a Bukarestben született és Itáliában elhunyt román forradalmár jelenleg Palermóban található hamvainak nyugodniuk, hiszen mindamellett, hogy egy idegen állam alattvalójaként közvetített a magyar forradalom ellen fegyvert fogó magyarországi román martalócok és Kossuth között, Aradhoz történetesen semmi köze sincs. Ellentétben a magyar honvédség ott kivégzett tizenhárom tábornokával, akiknek az általa eltávolítani kívánt szobor emléket állít. Hogy Galiş a történelem ismeretét illetően komoly kihívásokkal küzd, az is jelzi, hogy szerinte a szobrot átkeresztelték, mivel lánykori nevén Hungáriának hívták, csak később nevezték el Szabadság-szobornak.
Úgyhogy ezúton üzennénk neki, hogy kapaszkodjék meg jó erősen, az emlékmű főalakját ugyanis ma is Hungáriának hívják, és a kompozícióban a Haza romantikában megszokott, allegorikus megtestesüléseként babérkoszorúval a kezében hirdeti a szabadságharc leverése után vértanúhalált halt fiainak dicsőségét. Nemzetiségtől függetlenül, hiszen német, szerb és horvát is volt köztük. Persze nem biztos, hogy az ádáz „liberális” hazafi ezt képes felfogni, ellenkező esetben hagyná a hősöket és a kedélyeket békében nyugodni. Ha a vágyálmai valóra válnak, megtudhatjuk, mennyibe kerül Hungária kilója. A tranzakció során kapott pénz mellé pedig bónuszként a viszály és a gyűlölködés is érkezik majd. A megértés, egymás érzékenységének tisztelete és a tolerancia meg ismét hiánycikk. Igaz, azt nem kilóra mérik.
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
szóljon hozzá!