Hergelnek a szavazatunkkal

A témáról mi is cikkeztünk a Krónikán, a történet dióhéjban a következő. Elsőként a magyarországi ellenzék egyik vezetőjének előlépett Magyar Péter dobta be a köztudatba, hogy információi szerint a Fidesz módosítani készül a választójogi törvényt, mégpedig egyéni választókerületeket hozna létre külföldön. A Tisza Párt elnöke tudni véli a kormánypárt célját is a feltételezett lépéssel: a Fidesz a szomszédos országokban létesítendő egyéni választókörzetekkel, jobban mondva az itt megválasztandó képviselőkkel növelné országgyűlési mandátumainak számát a parlamentben.

Bár a spekulációt a budapesti kormány „ostobaságnak” nevezte, közölve, hogy ezzel nem foglalkozik, a téma nem sikkadt el. A Válasz Online ennél is tovább ment, a portál információi szerint valóban vizsgálja a Fidesz a határon túli egyéni választókörzetek kialakításának lehetőségét, éspedig a francia mintát ültetnék át. És ha ezt a gyakorlatot honosítanák meg Magyarországon, akkor akár hét új országgyűlési mandátumot is kioszthatnak a többek között Erdélyben és a Délvidéken kialakítandó új egyéni választókerületekben tartandó megmérettetések nyomán. A Kormányzati Tájékoztatási Központ a sajtóhírt is cáfolta, téves értesülésnek nevezve, hogy a Fidesz vizsgálná a határon túli egyéni választókerületek kialakításának lehetőségét.

Nos, a kérdés tematizálása megnyitotta Pandóra szelencéjét, és beindult a magyar kormánypártokkal, ezzel egy időben a külhoni magyarokkal szembeni hangulatkeltés. Miközben a Fideszt az a vád éri, hogy a választókörzetek átrajzolásával be akarja betonozni a hatalmát (mintha erre annyira szüksége volna így másfél évtizednyi kormányzás után...), ismét felerősödtek a határon túli magyarok szerzett jogait kétségbe vonók hangja. Éspedig azok a vélekedések, amelyek szerint a nem Magyarországon élő magyarokat nem illeti meg a szavazati jog, mert nem ott fizetnek adót, mindazonáltal létezik egy ennél „nyomósabb” érv is amellett, hogy miért is nem kellene beleszólniuk az Országgyűlés összetételének kialakításába. Merthogy a Fideszre szavaznak…

Mint tudjuk, a határon túli magyarok választójogának ügye a kedvezményes honosítást, az állampolgárság kiterjesztését követően vált lehetségessé. A magyarországi állandó lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok (értsd: külhoni magyarok) 2014-ben szavazhattak először az országgyűlési választáson, azóta a számuk folyamatosan nőtt, legutóbb, 2022-ben mintegy 269 ezren voksoltak. És igen, túlnyomó többségük, több mint 90 százalékuk valóban a Fideszre adja voksát, ám akinek ez nem tetszik, az egyet tehet: próbálja meg leváltani a népet.

Persze azon lehet vitatkozni – mint ahogy eddig számos fórumon fel is merült a téma –, hogy a külhoni magyarok szavazata miért ér csak „félvoksot”, hiszen a magyarországi lakóhelyre bejelentett választópolgárokkal ellentétben ők egyéni jelöltre már nem, csak pártlistára szavazhatnak. Mint ahogy az is reális probléma, hogy miközben a külhoniak levélben adhatják le voksukat, a külföldön például munkavégzés céljában tartózkodó anyaországi magyar állampolgárok számára ez a lehetőség nem áll fenn.

No de ennek ellenére sem kellene ágálni – és agitálni – a határon túliak szavazati jogával szemben, továbbá berzenkedni az ellen, hogy esetleg egyéni választókörzeteket létesítenek számukra, amelynek nyomán saját jelöltjeiket juttathatnák a budapesti Országgyűlésbe. Merthogy ez a választási szisztéma egyáltalán nem lenne egyedi Európában, ahol számos ország biztosít külön választókerületeket a külhoni szavazóknak. Köztük Horvátország, Olaszország, Portugália vagy Franciaország (az itteni jogszabály alapján 6 szenátori és 11 képviselői választókerületben szavazhatnak külföldön élő francia állampolgárok).

És emlékezzünk csak vissza, hogy két cikluson keresztül biztosított volt ez a lehetőség a 2008-as választási reform révén Romániában is, ahol négy képviselő és két szenátor került a bukaresti parlamentbe külföldi választókerületből, mígnem a módosított választási törvény meg nem szüntette ezt a rendszert. Viszont már akkor többen felvetették (nem csak politikusok), hogy még így is alulreprezentált a bukaresti törvényhozásban az azóta már 5-6 milliósra duzzadt román diaszpóra, éppen ezért külön választókerületet kellene létrehozni Olaszország, Spanyolország vagy Nagy-Britannia esetében, ahol mindenütt eléri az egymilliót az ott élő románok létszáma.

Úgyhogy, mint látjuk, ez egyáltalán nem lenne fideszes találmány. Sőt mi több, a külhoni magyaroknak állampolgárságot és szavazati jogot megadó kormányzó alakulatot igazából nem is lehet azzal „vádolni”, hogy tőle származik a határon túli egyéni választókerületek ötlete. Kapaszkodjanak meg: ugyanezt már jó pár évvel ezelőtt szorgalmazták ellenzéki politikusok! Karácsony Gergely jelenlegi budapesti főpolgármester a 2018 áprilisában rendezett országgyűlési megmérettetést megelőzően két hónappal az MSZP-Párbeszéd szövetség miniszterelnök-jelöltjeként Molnár Gyula akkori MSZP-elnökkel járt Kolozsváron, ahol megbeszélést folytattak többek között Kelemen Hunor RMDSZ-elnökkel.

A két anyaországi politikus arról biztosította erdélyi tárgyalópartnerét, hogy „megőrzendő vívmányként” tekint a határon túli magyar állampolgárok választójogára, de azt úgy alakítaná át, hogy a határon túli közösségek tagjainak ne a magyarországi pártok listájára, hanem a saját maguk által állított egyéni jelöltekre szavazzanak. Szerintük ezáltal elkerülhető lenne, hogy a magyar belpolitika vitáit a határon túli közösségekre terheljék. Minderről annak idején Tanulni jöttünk Erdélybe címmel adott ki közleményt a Párbeszéd Magyarországért.

Nem ártana, ha ebből az anyaországi ellenzék jelenlegi, az egyéni választókörzetek bevezetése ellen harciasan tiltakozó vezetői is tanulnának.