JEGYZET – A szocdemeknél már nem foglalkoznak a látszatok betartásával, nem érdekli őket, ki mit mond, hogyan vélekednek róluk az emberek: abban a darabban, amit játszanak a főszerep az egyes szám első személyé.
2017. február 13., 10:422017. február 13., 10:42
Vagyis a pártelnök bajszos hőscincéré, aki minden megnyilvánulásában kínosan ügyel, nehogy véletlenül többes számot használjon, és valaki még arra gondolhasson: kollektív vezetés dívik szocdeméknél. A bizalmatlansági indítvány parlamenti tárgyalása előtt például kackiás mellkasdomborítás kíséretében elárulta, megtiltotta pártja minden jelen lévő képviselőjének és szenátorának, hogy a helyét elhagyni merészelje, és a szavazógolyók közelébe settenkedjék. Mert még ki tudja, miféle árulás következne be, mondta, soha nem lehet tudni. Hát persze, hogy nem lehet!
S ha a Duna alsóbb folyása mellől érkezők nem idegenkednének annyira a felsőbb Duna-vidék országának anyanyelvétől, ami a mi nyelvünk is, akkor megismerhetnének, és hasonló esetekben használhatnának egy általunk nagyon sikeresen mondogatott szófordulatot: bizalom az ősi erényben. A hőscincér nemzettársainak ősi erényére vall a reakció a jobb érzésű jászvásári polgármester nyilvános kijelentésére: szerinte az elnökük kóros egocentrizmusa és az ezzel járó rengeteg balfogás nagyon megártott a párt népszerűségi mutatóinak. A városatya beszélt a náluk végzett szociológiai felmérésekről: 23 százalékra csökkent népszerűtlenséget mutatnak, vagyis jelenleg pártjuk a Marianna-árok mélyén hever. S azok számára, akik esetleg nem tudnák, hogy ez a Föld eddig ismert legmélyebb pontja, még hozzátette: onnan pedig nehéz lesz valahogy felkapaszkodni. A pártvezér erre az adatra csak elmosolyodott, illetve az ismételt kérdések után úgy tett, mint aki félreérti, és a 23 százalék helyett 2-3 százaléknyi esést említett, ami nem a világvége.
Még iskolások viccének is rossz! Ahogy az is, aminek következtében hirtelen ejtették a börtönök túlzsúfoltságának a témáját. Ugyanis az éj leple alatt nyomdába csempészett közkegyelmi sürgősségi rendeletet követően az egész politikai préri a rabok nehéz körülményeiről óbégatott, mintha legalábbis a jogerős, letöltendő büntetés kimondása luxuslakosztályról és mindarról szólt volna, mi szem-szájnak és esetleg más szerveknek is ingere. A kint maradtak pedig, élen a felfüggesztettre ítélt pártelnökkel, nekiláttak ebben a témában feszegetni a húrt. Mindhiába, vissza kellett vonniuk. Most kezdheti a töprengést, mivel is tömjénezze gyönyörűnek látott énképét!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!