Victor Ponta egy igazi demokrata, a kisebbségek jogai mellett elkötelezett européer politikus. Legalábbis a hangzatos nyilatkozatok szintjén.
2013. április 26., 09:372013. április 26., 09:37
A román miniszterelnök szerdai, az európai értékek és a kisebbségek jogainak tiszteletben tartását hangsúlyozó beszédét ugyanis a kontextusokat és a korábbi példákat is szem előtt tartva kell értékelni.
Ponta beszédének helyszíne egyáltalán nem mellékes: Strasbourgban szólalt fel, ahol a „messziről jött ember azt mond, amit akar”, kényelmes helyzetében bizonygathatta, hogy tanult a múlt hibáiból. Önostorozó stílusa nem véletlen, hiszen bizonyítania kell: már többször is említettük, hogy az európai partnerek a kormány tavalyi akcióit a jogállamiság elleni támadásként értékelték. Azért hangoztatja most lépten-nyomon a jogállamiság és a párbeszéd, a kompromisszum és az együttműködés melletti elkötelezettségét, mert Brüsszel szemében a Băsescu leváltására tett kísérlet miatt Ponta és kormánya teljesen hiteltelenné vált, aminek az ország issza a levét.
Amit tehát a kormányfő most művel, az kármentésként értékelhető, mivel nagyon szeretne jó pontokat szerezni Brüsszelben. Ezért mutatkozik hajlandónak Koszovó elismerésére, és ezért kért bocsánatot az egyházaktól javaik kommunisták általi elrablása miatt. (Hogy aztán egy hét múlva a kormánytöbbség megtagadja az egyházi levéltárak visszaszolgáltatását.) És ugyanígy érdekből kezdte el „szeretni” a magyarokat is. (Ahogy tavaly az volt az érdeke, hogy egy magyar ügy, a MOGYE magyar karainak megtorpedózásával buktasson kormányt.) Érdeke, hogy kisebbségbarátnak tűnjön, érdeke, hogy korrekt régiósítást és szabad jelképhasználatot ígérjen, mint ahogy az is érdeke, hogy a mindig lojális, simulékony RMDSZ legitimitását és a vele való kizárólagos együttműködésre való hajlandóságot túlhangsúlyozva a magyarokat elfordítsa az önrendelkezési követeléseket hangsúlyosabban megfogalmazó magyar pártoktól.
Mivel bizonyítási kényszerben van, a magyar politikai szervezeteknek a nemzetközi fórumok befolyását is kihasználva addig kell ütniük a vasat, amíg meleg. Egyértelművé kell tenni: Pontának nem ígéretekkel, hanem tettekkel kell bizonyítania, hogy „szeret” bennünket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Március tizenötödike a világban szétszóródott magyarok nemzeti ünnepe. A szabadság, a nemzeti méltóság, az összefogás, az igazság ünnepe. A szabad sajtó napja.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!