JEGYZET – Kis gunyoros fintor rontja csak a szigorú faarcot, alig látszik, nem is biztos, hogy mindenki észreveszi. A kevésbé rutinos hírhallgató ugyanis inkább a szavakra figyel, az érdekli, amit ez a nagyon fontos és komoly ember mond. Mert el akarja hinni.
2016. október 18., 19:082016. október 18., 19:08
Hinni mindent, amit hall. Hátha valóban igaz lesz belőle valami. De aki már többször csalódott, az nemcsak a kis mosolygást veszi észre, hanem a mögötte bujkáló gúnyt is. Pedig a számok most is az egeket ostromolják, ahogy teszik azt már két és fél évtizede legalább. Dragnea a kampányelőzetesét darálja, még nem nevezi kormányprogramnak, hogy is nevezné, babonás népek félnek túlságosan előre jósolgatni, csak finoman, hogy legyen is, meg ne is. Ezért a számsűrítmény. Alig követhető, olyan gyorsan sorolja, ki mindenkinek lesz jobb, sokkal jobb, ha ők kerülnek ismét kormányra.
Személyeket nem említ, mert nem miniszterelnökben gondolkodik, hanem egyeduralomban, de az élesebb fülűek kihallják a szavai mögül, hogy valójában önmagáról beszél: az eljövendő, csodatevő Dragnea-kormányról. Neki ugyanis nincs szüksége arra, hogy ajánlja magát a kormány élére – megteszik azt a szorgalmas alattvalói. Magam is többször hallottam az egyértelmű célozgatást, holott nem a szocdem szócső két propagandaadóját hallgatom, hanem az állítólagos ellentáborét.
Bármennyire is akartam volna, az állítólagos jelzőt nem tudom elhagyni, mert ha valóban olyan mérvű lesz a piros győzelem, mint amit jósolgatnak, akkor feltehetőleg sok mostani ellenfél kuncsorog majd át a győztes táborba. De addig van még több mint másfél hónap, sok víz folyik le a kisebb-nagyobb folyókon, vissza inkább a napokban előadott egetverő számokhoz. Sok beszéd szegénység, Dragnea mégsem jelentette be velősen, hogy mindenkinek jó lesz, hanem ízeire szedte a társadalmat. Hadd lássa, aki eddig nem látta, mennyire ismeri a népét, akiknek sorsa majdan a kezébe kerül. Szóval mindenki tejben és vajban fog fürdeni, de nem egyszerre. Bizonyos foglalkozásúak már 2018 elejétől, mások csak következő évben, sőt a végső egyenleget 2020-ban lehet csak meghúzni.
Nem figyeltem, kik és milyen sorrendben boldogulnak, mert nyakam rá, hogy nem lesz belőle semmi. Ez is csak olyan nagyszájú ígérgetés, mint amit minden kampányban elsütnek. Az eredménytelenséget pedig sürgősen ráfogják a gátat vető ellenfélre. De ezennel ünnepélyesen fogadom, ha legközelebb a meglévő eredményekre fognak utalni, elhiszem én is a terveiket!
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!