VEZÉRCIKK – Megtalálta hát küldetését Bogdan Diaconu, a Szociáldemkrata Párt (PSD) magyarfaló „tagozatának” eddigi prominens képviselője.
2014. augusztus 21., 19:062014. augusztus 21., 19:06
2014. augusztus 21., 22:252014. augusztus 21., 22:25
Mivel a PSD nem hallgatott rá, és figyelmeztetései ellenére, miszerint az RMDSZ egy szélsőséges, szeparatista szervezet, nem rúgta fel a kormánykoalíciót, ő lép ki a pártból, és új alakulatot hoz létre a „szélsőséges” magyar törekvések – értsd: a legitim önrendelkezési igények – megfékezésére.
A PSD ezt a külföld előtt még akár imázsjavító lépésként is felhasználhatja, hiszen azt mondhatja: lám, egy szélsőséges román politikus helyett inkább a magyarokkal való együttműködést választotta.
Belföldön azonban már lehet, hogy ez a gesztus inkább rontja az imázsát, ráadásul Diaconu és az általa képviselt soviniszta politika ízig-vérig a PSD terméke.
Ez az a párt ugyanis, amely jórészt felelős azért, hogy az elmúlt években felerősödött a magyarellenesség. Két éve magyarellenes lépéssel került hatalomra: azért buktatta meg az előző kormányt, mert az döntött a MOGYE magyar főtanszékeinek létrehozásáról. Ezt követően ott ütötte a magyar szimbólumokat, ahol érte, és még úgy is folytatja a magyarellenes lépéseket, hogy kényszerből, a többség biztosítása érdekében bevette a kormányba az RMDSZ-t.
A PSD vezette kormány nevében a külügy a kisebbségek ellen lépett be a kisebbségi jogok uniós szintű rögzítésével kapcsolatos perbe, megtagadta a magyar konzuli irodák megnyitását, a PSD-s külügyminiszter pedig nemrég a kétoldalú alapszerződés megsértéseként vizionálta az autonómiaigények kinyilvánítását és budapesti támogatását.
Diaconu arra kellett, hogy még biztosabbá tegye, hogy a soviniszta román polgárok a PSD-re szavaznak. Most azonban elszabadult, és úgy gondolja: egy olyan párt élén, amelynek doktrínája egyértelműen a szélsőséges nacionalizmusra és a magyarellenességre épül, nagyobb karriert futhat be, hiszen a melldöngető „románkodásra” a jelek szerint van igény.
Diaconu pártalapítása aggasztó jövőképet vetít előre. Fokozhatja ugyanis a magyarellenes retorikát, hiszen az államfőválasztás előtti kampányidőszakban egyik párt sem engedheti meg magának, hogy elveszítse a soviniszta szólamokra fogékony jelentős számú szavazót.
Egy botrány sohasem jön jól, de az RMDSZ és az erdélyi magyar közösség számára most még az átlagosnál is károsabb, hogy Demeter Andrásnak trágár kifejezések és a román nemzeti érdekkel kapcsolatos kijelentések kapcsán le kellett mondania.
A választók kitessékelték a demokrácia ajtaján, ám a rendszer ünnepélyesen visszavezeti őt a hátsó bejáraton – egyenesen a díszterembe, a miniszterelnöki székbe.
Hát ez nagyon megérte – vonhatjuk le nem kevés iróniával a következtetést a Szociáldemokrata Párt kormánybuktató kalandja után a legfrissebb felmérések fényében.
Volt egy idő, amikor közszájon forgott a román bonmot, miszerint Romániában azért tartanak választásokat, hogy kiderüljön: kivel fog együtt kormányozni az RMDSZ.
Érvényesült a papírforma, meghozta gyümölcsét a román baloldal és a szélsőjobb összeborulása: a vártnál is nagyobb arányban támogatta a parlament az Ilie Bolojan vezette kabinet menesztését.
Ízlelgessük egy kicsit: egy magát szociáldemokratának nevező párt jóvoltából Romániában olyan helyzet állt elő, hogy már nem is csupán hipotetikus, megfoghatatlan, távoli rémképként szerepel a napirenden egy szélsőjobboldali párt kormányra kerülése.
A Szociáldemokrata Párt válságkezelési receptje jelenleg a következő: ha ég a ház, víz vagy poroltó helyett a repülőüzemanyag-válságra is fittyet hányva az utolsó kerozinkészleteket kell ráönteni.
A vasárnapi választási eredmények ismeretében fölösleges vitatni, hogy Magyarország demokratikus ország.
Fene tudja, hogy – politikai értelemben – utoljára mikor tátongott ekkora szakadék az anyaországiak és a határon túliak között.
Két nappal az országgyűlési választást követően is folyik a találgatás, vajon mi vezetett a Fidesz-KDNP több mint másfél évtizede tartó hatalmának megdöntéséhez, a Tisza Párt elsöprő győzelméhez.
szóljon hozzá!