Sulyok Tamás aláírja az alkotmánymódosítást / Archív felvétel
Fotó: Orbán Orsolya
Sulyok Tamás köztársasági elnök aláírja az alaptörvény tizenhetedik módosítását szombaton – közölte az államfő a Facebook-oldalán. A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik. Sulyok Tamás szerint az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt.
2026. július 18., 19:362026. július 18., 19:36
2026. július 18., 22:212026. július 18., 22:21
Megjelent az alaptörvény 17. módosítása szombat este a Magyar Közlönyben, így hivatalosan is kihirdették a jogszabályt. A módosítás hatálybalépését követő napon a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatása megszűnik, jogköreit az alaptörvény rendelkezései szerint ideiglenesen Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnöke látja el. Az Országgyűlésnek 30 napon belül új köztársasági elnököt kell választania.
„A magyar csodálatos nép, Európa erős és nagyszerű nemzete. Ez a nép számos nehézségen esett már át, de minden küzdelmében biztos pillérekre tudott támaszkodni. Az egyik ilyen biztos pillér az ezeréves alapokon nyugvó magyar jogfejlődésből adódott. A jog szeretete és tisztelete az én életemet is annak minden szakaszában meghatározta, ügyvédként, alkotmánybíróként, a testület elnökeként, és köztársasági elnökként. Számomra minden hatalom csak a jog keretei között értelmezhető. A jogállamiság mindenekelőtt a jog tiszteletét jelenti, azaz a jog uralmát az önkény felett, a normák uralmát az egyedi közhatalmi döntések felett” – fogalmazott a Facebook-oldalán közzétett videóban Sulyok Tamás.
– tette hozzá.
Sulyok Tamás emlékeztetett: Magyarország Országgyűlése megszavazta az Alaptörvény 17. módosítását.
„Ez a módosítás egyetlen mondattal megszünteti a hivatalban lévő köztársasági elnök megbízatását. Ez a mondat azon kierőszakolt gordiuszi megoldások sorába lép, amelyek a politikai hatalommal való visszaélés súlyos és szégyenteljes történelmi példáiként maradnak az utókorra.
Ez az emberi viszonyokban mindenekelőtt az emberi méltóság tiszteletét jelenti, az intézmények közötti viszonyban pedig egymás alkotmányos szerepének, hatásköreinek tiszteletben tartását. Csak így tudja minden állami szerv betölteni saját alkotmányos szerepét és küldetését. Ezek az elvek egyben az európai kultúrához illő, civilizált és jogállami működés alapjai. Ezzel ellentétes út, ha a közhatalom a fenyegetés, a nyomásgyakorlás és az alkotmányos szabályok megkerülésével kívánja elérni céljait. A lemondásomat követelő, elmozdítással fenyegető üzenetekre az alkotmányos rend és az államfői intézmény tekintélyének védelme egyetlen utat hagyott: a hivatalban maradást” – fogalmazta meg az államfő.
Gulyás Gergely lemond a Fidesz frakcióvezetői posztjáról, hogy olyan politikus vezethesse a képviselőcsoportot, aki indulhat a következő választáson. Ezt az ellenzéki párt frakcióvezetője jelentette be hétfőn a Fidesz és a KDNP együttes frakcióülése után.
„Közjogi méltóságok jogállamiságot és az intézmények függetlenségét nyíltan sértő elmozdításával, a választójog példátlan korlátozásával olyan negatív precedenst teremt, amely mély sebet ejt a demokrácia, a hatalmi ágak megosztása és a jogállamiság alkotmányos értékein. A jog számomra alapvetés. Köztársasági elnökként feladataimat mindenkor az Alaptörvény keretei között, annak teljes tiszteletével láttam el. Ennek legfőbb bizonyítéka az is, hogy elmozdításomnak egyetlen módját az új kormánypárt mindvégig az Alaptörvény módosításában látta” – vallja az államfő.
Hozzáfűzte: a köztársasági elnök a törvényhozóval szemben az alkotmányos rendet az Alaptörvényben biztosított hatáskörében eljárva védelmezheti és köteles védelmezni.
„Az alkotmányozó, alkotmánymódosító hatalommal szemben azonban az Alaptörvény sem a köztársasági elnököt sem az Alkotmánybíróságot nem jogosítja fel ilyen védelemre.
Nemzeti sorskérdéshez, személyes vagy politikai érdekeken is túl mutató válaszúthoz érkeztünk. Ha a köztársasági elnök a jelenlegihez hasonló dilemmával néz szembe, két út áll előtte: alkotmányos kötelességének aláírásával eleget tesz – vagy megtagadja az aláírást, amivel azonban jogsértést követ el” – szögezte le.
„A hatályos Alaptörvény értelmében az alkotmányos elveket sértő, de az Országgyűlés, mint alkotmánymódosító hatalom által törvényes eljárás keretében elfogadott jelen módosítással szemben alkotmányos eszközzel nincs módom élni.
Jele annak, hogy Magyarország Alaptörvényét mindvégig megtartottam, azt meg nem sértettem. Maradandó bizonyítéka azonban egyúttal annak is, hogy a szabad társadalom alapértékeit, a jogállamot a demokráciát a hatalommegosztás elvét hatalmi érdekből megtaposták. E döntésért a kizárólagos felelősség az alkotmánymódosító hatalmat terheli” – mondta a köztársasági elnök.
Magyar Péter miniszterelnök szombat délutáni Facebook-bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „még működhet Sulyok Tamás köztársasági elnök azonnali lemondása.”
„Az 1956 örökségéből a rendszerváltáskor létrejött demokratikus jogállam ezzel megszűnt. Megszűnt egyúttal a köztársasági elnök rendszerváltás óta változatlan legitimitása is, Magyarország következő államfője ugyanis egy, az alkotmányos értékeket sértő eljárással elmozdított elnök helyébe fog lépni.
Tisztelt Magyar Honfitársaim!
Aki hitében és az igazságban szilárdan áll, az nem hajlik erőszakra, nem gyalázkodik, és másokat méltóságában meg nem aláz. Hiszem, hogy embernek és emberségesnek, önmagunkhoz és az igazsághoz hűnek maradni minden támadás ellenére és minden körülmények között az egyetlen út, amit választani érdemes.
Becsüljük meg mindazt, ami összetart bennünket! Szeressük Magyarországot!” – zárta üzenetét Sulyok Tamás.
Talán senki nem gondolta volna, hogy az áprilisi rendszerváltás egyik mellékes eredménye lesz a magyar parlamentarizmus feltámadása – írta Magyar Péter miniszterelnök szombaton a Facebook-oldalán.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia is bekerült azon tíz európai ország közé, amelyek a legkedvezőbb körülményeket biztosítják a távmunkát végzők számára – derül ki egy friss összehasonlításból.
Oroszország azzal vádolta az Egyesült Királyságot, hogy „szándékosan az ukrajnai válság eszkalációja mellett döntött”, miután megerősítést nyert, hogy brit gyártmányú drónokat használtak oroszországi célpontok elleni támadások során.
Donald Trump amerikai elnök hétfőn azzal fenyegetőzött, hogy megtámadja Ománt, ha az ország beavatkozik az Egyesült Államok Hormuzi-szoros megnyitását célzó folytatott erőfeszítéseibe.
George Simion, a Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) elnöke amerikai vízumának visszavonását követeli négy amerikai személyiség – akik közül ketten korábban Romániában szolgáltak nagykövetként – egy, a Jerusalem Postban megjelent cikkben.
Románia egyetlen egyeteme sem szerepel a 2026-os sanghaji rangsorban – hivatalos mevén Academic Ranking of World Universities (ARWU) – Shanghai Ranking –, amely a felsőoktatási intézmények egyik legismertebb nemzetközi rangsorát jelenti.
Vlagyimir Putyin állítólag egy 2025 végén tartott ülésen közölte a katonai parancsnokokkal és egyes magas rangú orosz tisztviselőkkel, hogy a 2026-ra kitűzött cél a „NATO és az Európai Unió belső összeomlása” – írja a The New York Times.
Ukrajna az elmúlt hat hónapban megkezdte brit drónok bevetését az Oroszország távoli pontjain található célpontok elleni csapások során – számolt be szombaton a Times az ukrán fegyveres erők forrásaira hivatkozva.
Tizenkét ember meghalt és legalább tízen súlyosan megsérültek egy magyarországi buszbalesetben – a tragédia az M3-as autópályán történt szombatról vasárnapra virradó éjszaka.
Megkezdődött a bárkák irányított süllyesztése, és a szivattyútelepnél már egy centit emelkedett a vízállás, amikor a fő Dunában folyamatos apadás tapasztalható – jelentette ki Magyar Péter kormányfő szombaton Pakson.
Kijev bizalmasan jelezte a Trump-kormánynak, hogy Oroszország még 2027-ben sem lesz feltétlenül képes elfoglalni Donyeck megye fennmaradó, ukrán ellenőrzés alatt álló területeit – közölte a Kyiv Independent.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás