Pénzkérdés. Nem nyerte el a szakszervezetek tetszését a módosított bértörvény sem
Fotó: Orbán Orsolya
Az egészségügyben és a tanügyben dolgozók tetszését sem nyerte el az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezete. A szakszervezetek szombaton adtak hangot a bértörvénytervezettel kapcsolatos elégedetlenségeiknek.
2026. július 18., 21:312026. július 18., 21:31
Az Egészségügyi Szolidaritás Szakszervezeti Szövetség szerint a munkaügyi minisztérium által pénteken közzétett bértörvénytervezet ugyan több korábbi szakszervezeti javaslatot is átvett, de továbbra is tartalmaz olyan rendelkezéseket, amelyek az egészségügyi dolgozók jelentős részének bércsökkenéséhez vezethetnek.
Az Agerpres hírügynökséghez szombaton eljuttatott közlemény szerint a korábbi változatokhoz képest több fontos módosítást is sikerült elérni a tárgyalások eredményeként. Ezek közé tartozik egyes bérszorzók korrekciója, a műszakpótlék visszaemelése 15 százalékra, a készenléti ügyelet díjazásának visszaállítása az óradíj 40 százalékára, a három ügyeleti kategória bevezetése, valamint a munkaszüneti és ünnepnapokon végzett munkáért járó pótlék 10-ről 30 százalékra emelése. Az FSSR ugyanakkor hangsúlyozza, hogy utóbbi emelés továbbra sem elegendő.
Felróják, hogy a munkakörülményekért járó pótlékoknál nem határozzák meg egyértelműen, mely munkakörök jogosultak ezekre, és a pótlékokat csak egy meghatározott százalékos felső határig írják elő, garantált minimum nélkül, így a jogosultság szerintük „puszta lehetőséggé” válik.
Nem értenek egyet azzal sem, hogy a pótlékokat az egészségügyben dolgozók legfeljebb 10, illetve 20 százalékára korlátoznák, ami kizárná a munkavállalók egy részét a tényleges munkakockázat elismeréséből.
Felróják továbbá, hogy a munkaszüneti és ünnepnapokon végzett munkáért járó 30 százalékos pótlék, valamint az ügyeleti díjazás továbbra is elmarad a jelenlegi szinttől, ami jövedelemcsökkenést eredményezne.
fejezzék be a hatásvizsgálatot, és még elfogadása előtt módosítsák a tervezetet, hogy a reform – a béremelés látszata ellenére – ne eredményezze az állami egészségügyi rendszer működését biztosító dolgozók jövedelmének csökkenését.
A szakszervezeti szövetség képviselői ugyanakkor figyelmeztettek: ha követeléseiket nem veszik figyelembe, tiltakozó akciókat fognak kezdeményezni.
Az alapbér 15 százalékának megfelelő pótlékot kaphatnak az egészségügyi intézmények három műszakban dolgozó alkalmazottai – derül ki az új bértörvény pénteken nyilvánosságra hozott, felülvizsgált tervezetéből.
Elutasítja az új közalkalmazotti bértörvény pénteken közzétett felülvizsgált tervezetét a Szabad Tanügyi Szakszervezetek Szövetsége (FSLI) és a Spiru Haret Oktatási Szakszervezeti Szövetség is.
Az érdekvédelmi szervezetek közleménye szerint a tervezet „javított” változata valójában újabb sértés a tanügyi alkalmazottakra nézve, megszegi a kormány korábbi vállalásait, és figyelmen kívül hagyja a hatályos jogszabályokból eredő kötelezettségeket.
– olvasható az Agerpreshez eljuttatott közleményben.
A szakszervezetek szerint a tervezet teljesen figyelmen kívül hagyja a 2023-as általános sztrájk után elfogadott 57-es sürgősségi kormányrendeletet, amely egyértelműen előírja, hogy a kezdő pedagógusok fizetését az országos bruttó átlagbérhez kell igazítani, a bértáblát pedig úgy kell kialakítani, hogy ösztönözze a szakmai előmenetelt és motiválja a tanárokat. Az érdekvédelmi szervezetek szerint a mostani tervezet olyan bértáblát javasol, amelyben a kezdő tanár fizetése és az I-es didaktikai fokozattal, illetve maximális szolgálati idővel rendelkező pedagógus bére közötti arány messze elmarad a megfelelő szakmai előmenetelhez szükséges, legalább 1,47:1-es szinttől.
Emlékeztettek: 2024-ben megállapodás született arról, hogy az I-es didaktikai fokozattal és maximális szolgálati idővel rendelkező pedagógus legmagasabb fizetése egy szakorvos bérével legyen egyenértékű. A kormány azonban most lemondott erről a vállalásról, és olyan bértáblát javasol, amelyben a tanár fizetése mintegy 4000 lejjel alacsonyabb.
A szakszervezetek elfogadhatatlannak tartják azt is, hogy a legmagasabb pedagógusi fizetés még a hármas szorzót sem éri el a bértáblán. Szerintük ez azt jelzi, hogy más szakmai kategóriákhoz képest alulértékelik a pedagógusok tapasztalatát, teljesítményét, felelősségét és társadalmi szerepét.
Az érdekvédelmi szervezetek szerint a májusban ismertetett bértáblához képest javasolt emelések „pusztán jelképesek”.
Az elszigetelt településeken dolgozó szakképzett pedagógusok és intézményvezetők az alapbérük legfeljebb 15 százalékának megfelelő pótlékra lesznek jogosultak az új közalkalmazotti bértörvény felülvizsgált tervezete szerint.
A szakszervezetek hangsúlyozták, hogy ezek az összegek nemcsak jelentéktelenek, hanem sértőek is egy olyan hivatás képviselőire nézve, amely felsőfokú végzettséget, folyamatos továbbképzést, valamint nagy felelősséget feltételez, és alapvető társadalmi szerepet tölt be.
és hogy csökkennének az összevont osztályokban végzett oktatásért, az elszigetelt térségekben végzett munkáért és a pedagógiai gyakorlat irányításáért járó juttatások.
A két érdekvédelmi szervezet szerint a tervezet az oktatási rendszerben korábban bevezetett megszorítások – köztük a kötelező óraszám emelése, az osztálylétszámok növelése és az óraadó tanárok díjazásának csökkentése – folytatása, ezért arra figyelmeztettek, hogy újabb tiltakozó akciókat kezdeményezhetnek.
A parlamentet felszólították a törvénytervezet elutasítására és a „súlyos igazságtalanság” orvoslására.
Az új közalkalmazotti bértörvény tervezete több problémás rendelkezést is tartalmaz, ezek azonban javíthatók – jelentette ki szombaton Florin Manole volt munkaügyi miniszter, miután a Szociáldemokrata Párt (PSD) képviselői a szakszervezetekkel egyeztettek a jogszabályjavaslatról. Mint részletezte, áttekintették a szakszervezetekkel a kormány által benyújtott tervezetet, és több kifogásolható előírást is azonosítottak. A következőkben ajánlásokat, javaslatokat fognak tenni ezek kijavítására, hogy a jogszabály a munkavállalók és a szakszervezetek számára is elfogadhatóbb legyen, a költségvetési fegyelem megőrzése mellett. „Nem keressük a kákán a csomót, és nem kívánunk olyan módosító javaslatokat benyújtani, amelyek nem fenntarthatók” – tette hozzá.
A politikus példaként említette, hogy a tervezet jelenlegi formája szerint a közoktatásban dolgozó pályakezdő tanár, aki osztályfőnöki feladatokat is vállal, többet keresne, mint egy pályakezdő egyetemi oktató, noha utóbbi magasabb szintű végzettséggel kezdi pályafutását. Hasonló aránytalanságot lát a könyvtárosok és az egyetemi docensek bérezése között is, a tervezet alapján ugyanis a docensek esetében alacsonyabb szorzószámot alkalmaznának. Szerinte ezek a hibák a bérszorzók módosításával korrigálhatók.
Florin Manole hangsúlyozta: a PSD célja egy igazságos bértörvény elfogadása, és ennek egyik alapfeltétele, hogy senkinek ne csökkenjen a jövedelme. Közölte, hogy a Cotroceni-palotában tartandó keddi egyeztetésen pártja olyan, „érvekkel alátámasztott” módosítási javaslatokkal fog előállni, amelyek az állami költségvetés teherbíró képességét is figyelembe veszik. „Nem populizmusversenyben veszünk részt, hanem a lehető legjobb törvényt szeretnénk megalkotni” – fogalmazott a volt munkaügyi miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Miután a hét folyamán több töltőállomásnál is áremeléseket láthattunk, szombaton a piacvezető Petrom – az OMV-vel egyetemben – is beállt a sorba, és a többi nagy lánctól eltérően nem csak a gázolaj, hanem a benzin árát is megemelte.
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!