JEGYZET – Egyre tűrhetetlenebb állapotok uralkodnak a Székelyföldön. Most például kiderült, hogy Sepsiszentgyörgy városzászlajáról hiányoznak a dák szimbólumok.
2016. június 05., 11:252016. június 05., 11:25
Hogy miért kellene Sepsiszentgyörgy vagy bármely más város zászlaján dák szimbólumoknak lenniük, arra ésszerű magyarázatot eddig nem hallottunk, mindenesetre a fejlesztési minisztérium a Kovászna megyei prefektussal folytatott konzultációt követően a fent említett ókori nép jelképeit hiányolta a zászlóról.
Eddig nem tudtunk róla, hogy Romániában bármilyen jogszabály vagy előírás megkövetelné, hogy bármely település jelképeiben a kétezer évvel ezelőtt Erdély területén élt trák népcsoport szimbólumai szerepeljenek, a minisztérium által tett megjegyzés, miszerint Erdélyszerte fellelhetők a dák kultúra elemei, érvként azért elég gyönge. Hiszen a kelta vagy az avar kultúra jelképei is megtalálhatók Erdély-szerte, egyéb ókori népekéről nem is beszélve, mégsem akarják központilag telerámolni a települészászlókat velük.
Persze tudjuk, a háttérben az áll, hogy a román mitológia szerint a dákok a románok ősei, és mivel az érintett népcsoport ez ellen azon egyszerű oknál fogva, hogy a római hódítás idején kipusztult, már nem tud tiltakozni, büntetlenül lehet dákulni. Mindemellett némi következetlenséget vélünk fölfedezni a minisztérium illetékeseinek állásfoglalásában, lévén hogy az ország településeinek zászlait vagy címereit megvizsgálva azt konstatálhatjuk, hogy elsöprő többségükben egyetlen dák szimbólum sincs.
Kolozsvár Funarérában elfogadott címeréről inkább ne beszéljünk, attól ugyanis bemutatása után még hónapokkal is hörögve sírna föl álmában egy több száz fős heraldikai konferencia összes résztvevője. Viszont ezen a csapásirányon elindulva – már amennyiben a minisztérium nem akarja azt a látszatot kelteni, hogy csak egy bizonyos régió zászlaival szemben támaszt különleges elvárásokat – minden érintett önkormányzatot felszólíthatna, hogy haladéktalanul iktasson be dák jelképeket is a zászlajába. Sőt az ország zászlajára és címerébe is.
És nem szabad itt megállni: a parlamentet is dák jelképekkel kell feldíszíteni, a honatyák számára pedig kötelező egyenruhaként vezessék be a korhű dák harci öltözetet. Ahogy az a 21. században egy EU-tagállam, az Egyesült Államok legfőbb európai szövetségese politikai elitjéhez illik.
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
szóljon hozzá!