Gazda Árpád
2025. február 10., 19:042025. február 10., 19:04
2025. február 15., 14:462025. február 15., 14:46
Személy szerint helyesnek tartom, hogy az államfő rászánta magát, és távozik az elnöki tisztségből. Épp csak egy baj van: Klaus Iohannis megkésett a gesztussal. Így pedig meglehet, hogy amiképpen a regnálása a romániai szélsőségesen nacionalista, szuverenista erőket hozta helyzetbe, a lemondása is őket erősíti.
A hírtelevíziókban kiszivárogtatott információk szerint Iohannis azután jelentette be a lemondását, hogy tudomására jutott: ha nem ezt teszi, akkor a parlament vonja meg tőle a bizalmat, és néhány nap múlva még dicstelenebbül kell távoznia a hatalomból.
Számára az is pozitív fejlemény lenne, ha személye feledésbe merülne, beleveszne a szürkeségbe. De jelenleg nem ez van. Személye indulatos elutasítást vált ki a romániai társadalom csaknem egészéből. Azokból is, akik annak idején megválasztották, azokból is, akik soha nem támogatták. Azt mutatta meg ugyanis, hogy miként nem szabad ezt a tisztséget betölteni.
Az erdélyi magyarok az elsők között érezhették meg Iohannis cinizmusát.
Már az első megválasztásakor feltevődött ugyan a kérdés, hogy a teljes jogegyenlőségre törekvő nemzeti közösség számára jó-e, ha egy másik kisebbség tagja nyeri el az elnöki tisztséget, és személyével is demonstrálja, hogy Romániában megoldott a kisebbségi kérdés. Ennek ellenére helyes volt Iohannisra szavazni. Személyében először került erdélyi politikus az államfői székbe. Olyan, aki érti a kisebbségek helyzetét, hiszen maga is kisebbségi.
Arra is gondolhattunk, hogy németként az anyanyelvén tájékozódhat majd a dél-tiroli autonómiáról, mely az erdélyi magyarok számára mintaként szolgál. Egy ilyen háttérrel rendelkező ember nem mondhatja azt, hogy ilyen nincsen, hogy az autonómiaformák nem példa értékű jogi megoldások a nemzeti kisebbségek integrálására.
A szász államfő számára azonban e háttér mit sem számított. Nem az a bűne, hogy érzéketlen maradt a kisebbségi ügyek iránt, ehhez sajnos hozzászoktunk. Hanem az, hogy eszközként használta fel a magyar közösség autonómiaigényét arra, hogy a Szociáldemokrata Párt (PSD) ellen uszítsa a román társadalmat. Mint emlékezetes, a parlament egyik kamarájában hallgatólagosan elfogadott autonómiatervezet miatt azzal vádolta meg a PSD-t, hogy el akarja adni Erdélyt a magyaroknak. A 2020 áprilisi „ionopotchivanoc, PSD” tévényilatkozata az egyik legocsmányabb elnöki állásfoglalás volt, ami 1990 után a Cotroceni-palotában elhangzott.
Ekkor azonban még csak a szociáldemokraták és a magyarok érezték a saját bőrükön az elnöki gátlástalanságot. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) hívei még úgy gondolhatták: a cél szentesíti az eszközt. Iohannis azonban a szemükben is megsemmisült, amikor a második mandátumában azt a PSD-t kellett kormányra invitálnia, amelyiket korábban a magyar kártyát lobogtatva akart a sárba döngölni.
Úgy várta el a takarékoskodást, a gazdasági deficit csökkentését a kormányoktól, hogy ő maga fényűző, és teljesen haszontalan kirándulásokra utazott az adófizetők pénzén. Hónapokra eltűnt a közéletből. Hallgatott, amikor jó ügyekben kellett volna megszólalnia, és elbújt a nyilvánosság elől, amikor saját túlkapásairól kellett volna számot adnia. Nem vállalta a döntéseivel járó felelősséget.
Klaus Iohannis „elévülhetetlen érdemeket szerzett” a szélsőségesen nacionalista pártok megerősítésében is. Ugyan nem ez volt a szándéka, de a cinizmusa által kiváltott indulatoknak fontos szerepük volt e pártok feltörésében, megerősödésében. Az is az ő sara, hogy e pártok a lemondását is győzelemként ünnepelhetik. Megvárta ugyanis, hogy a szélsőségesek kezdeményezzék a felfüggesztését. Ha ezt akkor jelenti be, amikor az alkotmánybíróság érvénytelenítette az elnökválasztást, vagy akkor, amikor megalakult a szenátus, és már volt akinek ideiglenesen átadni a feladatot, nem adott volna lehetőséget arra, hogy a szuverenisták a saját győzelmüket ünnepeljék.
Azért is kell távoznia, mert jelenléte árt az európai irányultságú pártoknak. Választási kampány kezdődik Romániában, és a hatalmon lévő politikai alakulatoknak is jelezniük kell, hogy vették a választók decemberi üzenetét. Megértették, hogy óriási a csalódás, a kiábrándulás a társadalomban. Belátják, hogy hibáztak egykor Klaus Iohannis jelölésével. Belátják, hogy olyan embert segítettek a Cotroceni-palotába, aki méltatlan volt a bizalomra.
A hullát el kell takarítani, és minden eszközzel azt kell üzenni, hogy tanultak a történtekből, ez még egyszer nem ismétlődhet meg.
A Recorder portál tényfeltárása ellehetetlenítette, hogy Klaus Iohannis az elnöki mandátuma után abba az 1200 négyzetméteres bukaresti villába vonuljon vissza, amelyet 7 millió euróból újítottak fel – minden bizonnyal – számára. Így szerényebb körülmények között kell majd meghúznia nyugalmazott elnökként magát.
Az auf wiedersehen a viszontlátásra német megfelelője. Nem ragaszkodunk a viszontlátáshoz.
Lemond az államfői tisztségről Klaus Iohannis. Ezt maga az államfő jelentette be hétfőn annak nyomán, hogy a parlamenti házbizottságok eldöntötték: a törvényhozás kedden reggel tíz órakor vitatja meg a felfüggesztésről szóló indítványt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rostás Szabolcs
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Balogh Levente
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
Balogh Levente
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Rostás Szabolcs
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Balogh Levente
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
Balogh Levente
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Rostás Szabolcs
Kutyaszorítóba kerültek a négypárti bukaresti kormánykoalíciót alkotó politikai alakulatok, köztük is kiemelten az RMDSZ: úgy kell elszámolniuk a felháborodott polgárok előtt a népszerűtlen intézkedésekért, hogy a döntést közösen hozták meg.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás