VEZÉRCIKK – Tizenhét szóval többet írtam a fogalmazásba, mint amennyit kellett, kérem szépen, adjanak nekem pluszpontot – írta egyik nyolcadikos a minap a kisérettségin.
2016. június 29., 19:482016. június 29., 19:48
A dolgozatokban olvasható „aranyköpésekből” összeállítást közölt a román sajtó, a megmosolyogtató mondatok között pedig természetesen olyanok is szerepelnek, amelyek arra világítanak rá, egyesek rendkívül felkészületlenek, mondhatni „párhuzamosak” a képességvizsga által támasztott követelményekkel.
Nincsen ebben semmi meglepő, hiszen akármelyik iskola és évfolyam dolgozataiból elő lehet bányászni effajta „aranytartalékot”. Az viszont még a romániai oktatás gyakori viharaihoz jó ideje hozzáedzett szülőket-pedagógusokat is meglephette, mennyire meghökkentő „aranyköpéssel” rukkolt elő a távközlési miniszter, akinek emiatt lemondását követelték szerdán az oktatási szakszervezetek. Marius Bostan meredek kijelentései joggal keltettek visszhangot és felháborodást, ugyanis azt hangoztatta: az ingyenes közoktatás a kommunista rendszer „maradványa”, és a szülőknek havi 100 lejes „szimbolikus” összeget kellene fizetniük, hogy érezzék, nem ingyen kapják gyerekeik az oktatást.
Vajon meg sem fordult a bársonyszékben trónoló honatya fejében, hogy a 100 lej bizony-bizony sok szülő esetében korántsem mondható „szimbolikusnak”, és hogy adó formájában nem is keveset fizetnek a közoktatásért? Azért az oktatásért, ami enyhén szólva is rengeteg kívánnivalót hagy maga után. Ördögi kör, hogy miért van ez így évtizedek óta. A pedagógusi munkát korántsem fizetik meg kellőképpen, a tanárképzés alacsony szintű, az elkedvetlenedett, kiégett tanerők nem ritkán lelkesedés nélkül, felkészületlenül, felszínesen próbálnak tudást átadni a diákgenerációknak, azok pedig „megöröklik”, és ha nem változnak meg érdemben a dolgok, tovább „éltetik” a rendszer visszásságait.
A miniszteri kifakadásban az is elhangzott, hogy miközben egyes pedagógusok elégedetlenek a fizetésükkel, gúnyt űznek szakmájukból, a gyermekek jövőjéből. Lehet ebben némi igazság, hiszen a jelenlegi áldatlan viszonyok közepette bizony megesik, hogy egyes tanárok nem veszik komolyan hivatásukat. A kíméletlen és részben valóban felháborító miniszteri megszólalás valószínűleg több mindenre rávilágít. Például arra is, hogyha mondjuk – a nyolcadikos felvételiző pluszszavainak számánál maradva – tizenhét egységnyivel több energiát (pénzt, körültekintő és következetes tervezést, az egész rendszer megváltoztatását célzó konkrét lépéseket stb.) áldozna az állam az oktatásra, a befektetés megtérüléseként „pluszpontokkal” jutalmaznák az egész ország jövőjét a felnövekvő generációk.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!