JEGYZET – Mint az árapály vagy a búvópatak, a plágiummal kapcsolatos véleményáradat hol felhorgad, hol elül.
2016. július 24., 19:492016. július 24., 19:49
Most éppen megint csapdosnak a hullámai, mivel nagy számban mondtak le tudományos címükről azok a politikusok, akiknek az egyébként szintén plágiummal vádolt lemondott pártvezér, egykori belügyminiszter és kormányfőhelyettes Gabriel Oprea egyengette lépteit az akadémizmus magaslatai felé vezető rögös utakon.
Persze a tisztázáshoz ennyi nem elég, jó honi szokás szerint sok-sok vádaskodás, sárdobálás, másokra mutogatás elengedhetetlen ebben az esetben is. De úgy néz ki, hogy a pillanatnyi tanügyminiszter, aki egyébként a bukaresti egyetem rektora, nem enged a huszonegyből, ragaszkodik a felmerült plagizálók tisztességes visszalépéséhez, ha egyáltalán lehet még tisztességről beszélni. Dicséretes a miniszter ügybuzgalma, de a probléma sokkal mélyebbre és messzebbre nyúlik, mint a futtában összegrundolt főiskolák tudományosságának megkérdőjelezése.
Az egyre bürokratikusabbá váló tanügyi rendszerben, ahol lassan csakis az fog számítani, melyik tanerő milyen vastag dossziékat tud összeállítani tevékenységét igazolandó, éppen azért, mert a papírgyártástól lassan alig marad idő a tanításra, nagyon jól jön a ma már mindenki számára hozzáférhető világháló, úgyhogy egyre kisebb osztályokban kapnak olyan feladatokat a gyerekek, hogy a netről ilyen meg olyan témában keressenek anyagot, és abból állítsanak össze egy dolgozatot. Más esetben elég csak azt a varázsszót bedobniuk, hogy a netről vették az információkat, a tanerő örül, hogy legalább nem kell a javítással bajlódnia. Igen, de a gyerek hamar megszokja a gondolkodás, összefüggés-keresés, uram bocsá’, olvasás fölöslegességét, mert ott van minden készen a neten. Vagyis másnak az agyából simán előhúzza, mint azok, akik kukázva szerzik be a mindennapijukat.
Arról nem is beszélve, hogy nem ritka az a tanár sem, aki egyszerűen felolvassa a tankönyvből az aznapi leckét, s ha véletlenül valakinek kérdeznivalója akad, rávágja, hogy nézd meg a neten. A gyerek ebben az agykukázásban szocializálódik, és nem érti, miért teszik ki, ha az érettségi alatt ugyanígy járna el. Az egyetemeken is sok helyütt így születnek a szemináriumi prezentációk, a licencvizsga-dolgozat, s már csak a disszertáció marad hátra. Sajnos ez az áldatlan állapot az utóbbi években futótűzként terjedt el, és ha idejében nem alkalmazzák a gyors és hatékony tűzoltást, nagyon nagy lesz a kár.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!