JEGYZET – Most aztán tényleg elgondolkodhatunk azon, hogy vajon valóban létezik-e diszkrimináció Romániában.
2016. május 29., 10:522016. május 29., 10:52
Az Állandó Választási Hatóság például a jelek szerint annyira ellenez minden hátrányos megkülönböztetést, hogy még egy halottat is kinevezett választási bizottsági elnöknek a közelgő önkormányzati választások előtt.
Az eset a Botoşani megyei Santa Mare községben történt, az illető hölgyet pedig sorsolás útján nevezték ki bizottsági elnöknek. Mint kiderült egyébként, az önkormányzat jelezte a hatóságnak, hogy az érintett már nincs az élők sorában, ott azonban a jelek szerint avítt, politikailag inkorrekt dolognak tartották, hogy ennek alapján frissítsék az adatbázisukat. Mondjuk, azért elismerés illeti az illetékeseket, hiszen akár az is megtörténhetett volna, hogy csupán a választások után veszik észre a malőrt.
Most persze minden bizonnyal új elnököt fognak kinevezni. Pedig ez szervesen illeszkedik a romániai választási hagyományokba, hiszen ismeretes, hogy a Kárpátokon túl olyannyira erős az állampolgári öntudat a választópolgárokban, hogy még az elhalálozás sem tántoríthatja el őket attól, hogy szavazzanak. Emlékezetes, hogy 2012-ben az akkori államfő leváltásáról szóló népszavazáson Dél-Romániában a nyilvántartások szerint halottak is voksoltak az elnök menesztésére, és igazán nem rajtuk múlt, hogy végül mégis a helyén maradt. Ezt nem mi állítjuk, hanem a bíróság, amely a kampány fő koordinátorát, Liviu Dragnea jelenlegi szociáldemokrata elnököt két év felfüggesztett szabadságvesztéssel honorálta a történtekért ahelyett, hogy díjazta volna, hogy olyan intenzíven agitált a demokrácia mellett, hogy a szó szoros értelmében felkeltette a cívis szellemeket a térségben.
Most tehát ott tart az ország, hogy halott választási bizottsági elnök és szavazók már vannak. Úgyhogy a következő lépés az, hogy a jelöltek között is megjelennek a megboldogultak. No nem arra gondolunk, hogy több száz éve elhunyt, legendás történelmi személyiségek szerepeljenek a listákon, hanem egyszerű, helybeli, kétkezi elhunytak, akik valóban ismerik a helyi közösséget kívülről, belülről és alulról is. Ez lenne az igazi, bár persze előfordulhat, hogy ha halottakat választanak meg elöljárónak, az valamelyest lassítja a települések infrastrukturális fejlesztését. De hogy a korrupció sem virágzik tovább, az holtbiztos.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tény, hogy a repülőgépek és csapatok telepítésére vonatkozó amerikai kérés teljesítésével Románia előkelőbb helyre került Irán potenciális célpontjainak listáján. Azonban az is egyértelmű, hogy a bukaresti illetékesek nemigen dönthettek volna másképp.
Rájár a rúd a romániai gazdákra. Az egyre nagyobb költségekkel termelő hazai mezőgazdaságnak immár nemcsak a kíméletlen élelmiszerimporttal kell szembenéznie, hanem az üzemanyagár-robbanás is új helyzet elé állította az ágazatot.
Hiányzott a világnak még egy eszkalációval fenyegető fegyveres konfliktus? Nem. Elfogadható, hogy egy 7. századi vallási előírások alapján működő, a Nyugatot megsemmisítendő ellenségnek tekintő diktatórikus rezsim atomfegyverhez jusson? Nem.
Úgy jártak szegény romániai fogyasztók (értsd: mi mindannyian) az energiaügyi miniszternek az iráni háborúval és az üzemanyag-drágulással kapcsolatos kijelentéseivel, mint akcióvígjátékban a nagyközönség a krízishelyzetben nyugalomra intő rendőrrel.
Immár négy éve tart a 2022. február 24-én kirobbant orosz–ukrán háború. Mint bármely fegyveres konfliktus, ez a számunkra legújabb és legközelebbi is rengeteg pusztítással, szenvedéssel jár.
Románia még nem döntött az „átállásról”, de igyekszik taktikus diplomáciával esélyt adni arra, hogy megtehesse, ha szükségesnek látja – némi malíciával így összegezhető Nicușor Dan döntése, hogy legalább megfigyelőként részt vett a Béketanács első ülésén.
Méltán nevezhető áttörésnek az alkotmánybíróság döntése, amelyben kimondta, hogy megfelel az alaptörvénynek a bírák és ügyészek különleges nyugdíjáról szóló törvény. Ezzel azonban Románia egyelőre csupán csatát nyert.
Nagyon nincs irigylésre méltó helyzetben Ilie Bolojan, akit a koalíciós partner szociáldemokraták renitenskedése, valamint a megszorító intézkedések és az adóemelések miatti lakossági elégedetlenség mellett most még a saját pártján belül is bírálnak.
A gyurcsányizmus nem szűnt meg, és át sem alakult – ezt a következtetést vonhatjuk le Dobrev Klára, a Demokratikus Koalíció elnöke bejelentéséből, miszerint hadjáratot indítanak a határon túli magyarok szavazati joga ellen.
Olyan világban élünk, amelyben a magunkfajta ember egyre gyakrabban felteszi a kérdést, hogy normális-e az, amit tapasztal. A teljesség igénye nélkül néhány példát említenék, hogy némi következtetést vonhassak le.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!