Balogh Levente

2018. augusztus 14., 13:44

A csendőrroham és felelősei

Bizonyára sokakban idézte fel a péntek este a kormányellenes tüntetők ellen vezényelt bukaresti csendőrroham a 2006-os budapesti eseményeket, amikor a rendőrök nem csupán a kormányellenes tüntetőkre támadtak rá, hanem egy kalap alá vették velük az 1956-os forradalom 50. évfordulójának ünnepi megemlékezéseiről hazafelé igyekvő Fidesz-szimpatizánsokat is, és válogatás nélkül, brutálisan bántalmaztak mindenkit, aki az útjukba került.

Ahogy akkor, ezúttal is azt láthattuk a televíziók felvételein, hogy a páncélba öltözött karhatalmi erők védtelen, fegyvertelen személyeket is megvertek, indokolatlanul alkalmaztak erőszakot. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a kormányellenes tüntetésen csakis a csendőrök viselkedtek elfogadhatatlanul: a demonstrálók közé keveredett rendbontók – egyes állítások szerint futballhuligánok – folyamatosan hergelték, dobálták a rendfenntartókat, mintha csakis az lett volna a céljuk, hogy kiprovokálják a támadást.

A pénteki események fényében most az egymásnak feszülő oldalak képviselői aszerint magyarázzák a történteket, hogy a kormány vagy az ellenzék politikájával értenek-e egyet. Az ellenzék szerint a kormány uszította rá a karhatalmi erőket a békés tüntetőkre, míg a kormányoldal az ellenzék szerepét firtatja. Ez igencsak megnehezíti a tisztánlátást az ügyben, holott kulcsfontosságú lenne, hogy kiderüljön, valójában mi is történt pénteken este. Annyi egyértelmű, hogy mindenkinek jogában áll nyilvánosan bírálni a kormányt, ezt nem lehet elvitatni az ellenzéki szimpatizánsoktól. Az erőszak alkalmazása ugyanakkor egyik részről sem megengedhető.

Ezért a legfontosabb annak a kiderítése, hogyan keveredtek a tüntetők közé a provokátorok, ki állhat mögöttük. A másik pedig az, hogy megállapítsák: miért léptek fel a csendőrök ennyire brutálisan minden tüntetővel szemben, azokat is beleértve, akik egyértelműen nem léptek fel erőszakosan velük szemben. A szakmai és politikai felelősök megnevezése és felelősségre vonása elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy elejét vegyék az amúgy is puskaporos hangulat további elfajulásának. Ha azonban a kormányoldal igyekszik elmismásolni a vizsgálatot, azzal csak azt a gyanút erősíti, hogy köze lehet az erőszakos cselekményekhez.

Pedig a szeme előtt lebeghetne a budapesti példa: a 2006-os rendőrattak és az azért felelős személyek mentegetése kulcsszerepet játszott abban, hogy az akkori magyar kormánypártok végül csúfos, történelmi léptékű bukást szenvedtek.

Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
1 HOZZÁSZÓLÁS
Páva Adorján 2019. március 07., csütörtök

Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott vendégül a Tamási Áron Gimnázium. A találkozót a Hargita és a Dolj megyei tanfelügyelőség „hozta össze”, hogy a diákok testközelből ismerhessék meg egymás kultúráját.

Kiss Judit 2019. március 06., szerda

Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András „alteregójának”, Besenyő Pista bácsinak a „Mi hülyeség, mi nem az” című, emberi mivoltunk fonákságait görbe tükörben láttató eszmefuttatását.

Makkay József 2019. március 05., kedd

Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális világnézetű magyar értelmiségi teljes mellszélességgel az USR + PLUS listáját ajánlja bizonyosságként arra, hogy ennél jobb társaságot senki nem kínál.

Bálint Eszter 2019. március 04., hétfő

És a végén senki sem felel

Az év végéig elkészül 180 kilométer autópálya – mondta fel a leckét Răzvan Cuc újonnan kinevezett közlekedésügyi miniszter. Hisszük, ha látjuk – válaszolhatnánk, de valljuk be, az eddigi tapasztalataink alapján nemigen tudjuk elhinni.

Balogh Levente 2019. március 01., péntek

A Fogarasföldtől a Székelyföldig

Harminchárom Brassó, illetve Szeben megyei település a napokban bejelentette, hogy létre kívánják hozni a Fogarasföld mikrorégiót.

Pataky István 2019. február 28., csütörtök

Sóhivatalok Európája

Politikai szimpátia alapján lehet örülni, illetve keseregni azon, hogy Laura Codruța Kövesit, a DNA korábbi vezetőjét tartja a legalkalmasabbnak az európai főügyészi tisztségre az Európai Parlament (EP) belügyi, állampolgári jogi és igazságügyi szakbizottsága.

Kiss Judit 2019. február 27., szerda

Számszerűség, bizalmatlanság

Nem kevesen ódzkodnak attól a romániai lakosok közül, hogy rendszeresen járjanak orvoshoz, fogorvoshoz. Erről most újfent „van papírunk”.

Balogh Levente 2019. február 26., kedd

Szimbolikus politizálás

Abban nincs sok meglepő, ha olyan szervezetek állnak elő újabb és újabb magyarellenes megnyilvánulásokkal, amelyek illetékeseit éppen azért ejtőernyőzték Erdélybe, hogy folyamatosan mérgezzék a magyar–román viszonyt. 

Rostás Szabolcs 2019. február 25., hétfő

Jövőkép, erődemonstráció

Ahhoz képest, hogy jövőképformáló iránymutatások felsorakoztatásának szánták, az RMDSZ Kolozsvárt rendezett kongresszusán sokszor olyan érzése támadt a külső szemlélőnek, mint amikor egykori katonatársak közös élménybeszámolóját hallja.

Balogh Levente 2019. február 22., péntek

Jelképérték

„Ha történetesen akkorra jelentenék be az elkövető kézre kerítését, amikor ez az írás megjelenik, már akkor is késő lenne” – írtuk pontosan három héttel ezelőtt ugyanezeken a hasábokon.

Vélemény
Páva Adorján: Rareș Vasilicáék udvarhelyi építkezése

Különleges látogatók érkeztek a minap Székelyudvarhelyre: tizenhat craiovai középiskolást látott ...

Kiss Judit: Mi normális, mi nem az

Biztosan sokan hallották már a magyar abszurd humor egyik legjelesebb képviselőjeként ismert Laár András ...

Makkay József: Pofonterápia-mentes EP-választást

Az európai parlamenti választások romániai esélyeit taglaló egyik Facebook-csoportban egy liberális ...

Legnézettebb
Hallgassa online rádióinkat