Ünnepi pazarlás. A tékozlás csökkentése nem is mindig az újrafőzésnél kezdődik, hanem a szervezésnél, célszerű beszerzésnél
Fotó: Freepik.com
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
2025. december 28., 08:572025. december 28., 08:57
Egy kis kreativitással, tudatossággal és néhány jól bevált konyhai trükkel az ünnepi ételmaradékok új életre kelhetnek – így nemcsak pénzt, hanem erőforrásokat is megspórolunk, és csökkentjük a pazarlást.
A sült csirke, sertés vagy akár bárány ritkán fogy el maradéktalanul, pedig a legsokoldalúbb alapanyagnak számít.
Maréknyi felkockázott sült hús, egy kevés tejszín vagy tejföl, mustár és fűszerek – máris kész az új fogás. A csontos maradékok külön kincset jelentenek: egy lassan főzött alaplé nemcsak leveshez, hanem rizottóhoz, főzelékhez vagy szószokhoz is kiváló. Így az ünnepi húsokat valóban az „utolsó cseppig” lehet hasznosítani.
A főtt burgonya, rizs vagy tészta gyakran marad meg nagyobb mennyiségben. A főtt krumpli másnap már nem vonzó köretként, viszont
A főtt rizs kiválóan újrahasznosítható rakott ételekben, töltött zöldségekhez vagy akár egy gyors „maradék-rizottóban”, ahol nem a klasszikus szabályok, hanem a rendelkezésre álló alapanyagok diktálnak.
Nemcsak pénzt, hanem erőforrásokat is megspórolunk, és csökkentjük a pazarlást, ami ünnepi időszakban gyakoribb lehet
Fotó: Freepik.com
A majonézes saláták – ha megfelelően hűtve tároltuk őket – másnap átalakulhatnak. Egy krumplisaláta például könnyedén válhat meleg fogássá: kevés hagymával, tojással összesütve máris új étel születik.
A kissé fonnyadt friss zöldségek se vesszenek kárba: levesekben, szószokban még tökéletesen megállják a helyüket.
Az ünnepi sütemények gyakran száradnak ki először, pedig ezek újragondolása különösen hálás feladat.
Egy kevés tej, tojás, fűszer és máris új desszert kerül az asztalra. A megmaradt süteménydarabok pohárkrémekben, különféle édességekben is jól működnek, ahol a textúra már nem hiba, hanem előny.
A pazarlás csökkentése nem az újrafőzésnél kezdődik, hanem a tárolásnál. Az ünnepek alatt érdemes kisebb adagokban eltenni az ételeket, felcímkézni a dobozokat, és szem előtt tartani, mi mikor készült. A fagyasztó is nagy szövetséges: sok étel – főleg húsok, levesek, szószok – kiválóan fagyasztható. Az ételmaradékok felhasználása nem csupán gazdasági kérdés.
Ünnepi időszakban sok olyan ételmaradék akadhat, amit újra fel lehet használni
Fotó: Freepik.com
Ráadásul gyakran éppen ezekből az „újraálmodott” ételekből születnek a legemlékezetesebb, legotthonosabb fogások.
Az ünnep elmúlik, de a gondoskodás maradhat – akár egy jól sikerült maradékmentő vacsora formájában.
Az ételpazarlás nem csupán globális probléma, hanem Romániában is jelentős kihívás. Az európai uniós és nemzetközi adatok szerint Románia évente körülbelül 2,2–2,5 millió tonna élelmiszert pazarol el, ami naponta mintegy 6 000 tonna, vagyis elméletben minden egyes román állampolgár számára egy adag étel kidobását jelenti.
A háztartási ételpazarlás mögött gyakran túlzott vásárlás, rossz tervezés vagy egyszerűen a maradékok újrahasznosításának hiánya áll. Egy 2025-ös felmérés szerint például a románok közel fele rendszeresen kidob főtt ételeket, elsősorban azért, mert túl sokat főz, vagy nem szereti a maradékokat újramelegítve.
Az ételpazarlás minden szempontból rossz: gazdasági értelemben pénzkidobás, hiszen minden el nem fogyasztott ételnek ára van; környezeti szempontból pedig pazarlja az erőforrásokat, hiszen a termeléshez felhasznált víz, energia, munka és föld egy része végül haszontalanul végzi a szemétben. Ráadásul amikor az étel a hulladéklerakókban bomlik, olyan üvegházhatású gázok szabadulnak fel, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozáshoz.
Ezért is kulcsfontosságú az olyan tudatos gyakorlatok elterjesztése, mint a maradékok kreatív újrafelhasználása — nemcsak pénzt takarítunk meg, hanem közvetlenül csökkenthetjük saját ökológiai lábnyomunkat is.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Újra Kolozsvárra érkezik a generációkat inspiráló brit legenda, Sting. A világhírű zenész az Untold fesztiválon lép fel. A kincses városba több tízezer látogatót vonzó zenei rendezvényen a pop- és elektronikus zene sztárjai is színpadra állnak.
A kalotaszegi viselet egyik legkülönlegesebb darabját, a pártát állítja középpontba Kiss Gabriella népi iparművész frissen megjelent, Kalotaszeg gyöngyös pártái című kötete. A kutató-gyűjtőmunkáról, a párták egyedi világáról a szerzővel beszéltünk.
Az elmúlt 24 órában 43 riasztás érkezett a hegyimentő szolgálathoz, amelynek munkatársai 53 személynek nyújtottak segítséget – tájékoztatott kedden a Facebook-oldalán a Salvamont.
Románia délkelet-európai viszonylatban az első, világviszonylatban pedig Spanyolország után a második helyet foglalta el 2025-ben pizzarendelések tekintetében – közölte a Glovo futárszolgálat.
Merész, egyben izgalmas kihívással folytatja nyereményjátékai sorát a Krónika: arra kérjük olvasóinkat, alkossák meg szülőfalujuk, szülővárosuk, szülőföldjük „jövőképét” a mesterséges intelligencia segítségével.
Két fiatalt állítottak meg a Suceava megyei hegyi csendőrök a Csalhó-hegységben, mivel megfelelő felszerelés nélkül, edzőcipőben vágtak neki a hófödte hegynek.
A helyi közösség valós igényeire adott válaszként jött létre körülbelül egy éve a Kolozs megyei Bálványosváralján az UngRush szervezet. Czira Kálmán, Mocodean Adrián, Mocodean Zsolt és Székely Evelin ötletgazdák a Krónikának beszéltek a kezdetekről.
Gazdát cserélt Románia egyik legdiszkrétebb luxusingatlana: a Nicolae Ceaușescu néhai kommunista diktátor számára 1985-ben épített vadászpavilon, a ma Hadar Chalet néven ismert hegyvidéki rezidencia.
A petrezselyemgyökeret és a paszternákot könnyű összetéveszteni, és jó tudni, hogy bár rokon gyökérzöldségekről van szó, nagyon sok mindenben különböznek egymástól ízvilág és felhasználási lehetőségek tekintetében egyaránt.
Bekerült a Guinness-rekordok közé a világ leghosszabb vadon mért óriás pitonja, amelyre Indonéziában bukkant Radu Frențiu expedíciós szakember. A szabadon élő nőstény példány 7,22 méteres hosszával a világ leghosszabb ismert vadon élő kígyója lehet.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!