Ünnepi pazarlás. A tékozlás csökkentése nem is mindig az újrafőzésnél kezdődik, hanem a szervezésnél, célszerű beszerzésnél
Fotó: Freepik.com
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
2025. december 28., 08:572025. december 28., 08:57
Egy kis kreativitással, tudatossággal és néhány jól bevált konyhai trükkel az ünnepi ételmaradékok új életre kelhetnek – így nemcsak pénzt, hanem erőforrásokat is megspórolunk, és csökkentjük a pazarlást.
A sült csirke, sertés vagy akár bárány ritkán fogy el maradéktalanul, pedig a legsokoldalúbb alapanyagnak számít.
Maréknyi felkockázott sült hús, egy kevés tejszín vagy tejföl, mustár és fűszerek – máris kész az új fogás. A csontos maradékok külön kincset jelentenek: egy lassan főzött alaplé nemcsak leveshez, hanem rizottóhoz, főzelékhez vagy szószokhoz is kiváló. Így az ünnepi húsokat valóban az „utolsó cseppig” lehet hasznosítani.
A főtt burgonya, rizs vagy tészta gyakran marad meg nagyobb mennyiségben. A főtt krumpli másnap már nem vonzó köretként, viszont
A főtt rizs kiválóan újrahasznosítható rakott ételekben, töltött zöldségekhez vagy akár egy gyors „maradék-rizottóban”, ahol nem a klasszikus szabályok, hanem a rendelkezésre álló alapanyagok diktálnak.
Nemcsak pénzt, hanem erőforrásokat is megspórolunk, és csökkentjük a pazarlást, ami ünnepi időszakban gyakoribb lehet
Fotó: Freepik.com
A majonézes saláták – ha megfelelően hűtve tároltuk őket – másnap átalakulhatnak. Egy krumplisaláta például könnyedén válhat meleg fogássá: kevés hagymával, tojással összesütve máris új étel születik.
A kissé fonnyadt friss zöldségek se vesszenek kárba: levesekben, szószokban még tökéletesen megállják a helyüket.
Az ünnepi sütemények gyakran száradnak ki először, pedig ezek újragondolása különösen hálás feladat.
Egy kevés tej, tojás, fűszer és máris új desszert kerül az asztalra. A megmaradt süteménydarabok pohárkrémekben, különféle édességekben is jól működnek, ahol a textúra már nem hiba, hanem előny.
A pazarlás csökkentése nem az újrafőzésnél kezdődik, hanem a tárolásnál. Az ünnepek alatt érdemes kisebb adagokban eltenni az ételeket, felcímkézni a dobozokat, és szem előtt tartani, mi mikor készült. A fagyasztó is nagy szövetséges: sok étel – főleg húsok, levesek, szószok – kiválóan fagyasztható. Az ételmaradékok felhasználása nem csupán gazdasági kérdés.
Ünnepi időszakban sok olyan ételmaradék akadhat, amit újra fel lehet használni
Fotó: Freepik.com
Ráadásul gyakran éppen ezekből az „újraálmodott” ételekből születnek a legemlékezetesebb, legotthonosabb fogások.
Az ünnep elmúlik, de a gondoskodás maradhat – akár egy jól sikerült maradékmentő vacsora formájában.
Az ételpazarlás nem csupán globális probléma, hanem Romániában is jelentős kihívás. Az európai uniós és nemzetközi adatok szerint Románia évente körülbelül 2,2–2,5 millió tonna élelmiszert pazarol el, ami naponta mintegy 6 000 tonna, vagyis elméletben minden egyes román állampolgár számára egy adag étel kidobását jelenti.
A háztartási ételpazarlás mögött gyakran túlzott vásárlás, rossz tervezés vagy egyszerűen a maradékok újrahasznosításának hiánya áll. Egy 2025-ös felmérés szerint például a románok közel fele rendszeresen kidob főtt ételeket, elsősorban azért, mert túl sokat főz, vagy nem szereti a maradékokat újramelegítve.
Az ételpazarlás minden szempontból rossz: gazdasági értelemben pénzkidobás, hiszen minden el nem fogyasztott ételnek ára van; környezeti szempontból pedig pazarlja az erőforrásokat, hiszen a termeléshez felhasznált víz, energia, munka és föld egy része végül haszontalanul végzi a szemétben. Ráadásul amikor az étel a hulladéklerakókban bomlik, olyan üvegházhatású gázok szabadulnak fel, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozáshoz.
Ezért is kulcsfontosságú az olyan tudatos gyakorlatok elterjesztése, mint a maradékok kreatív újrafelhasználása — nemcsak pénzt takarítunk meg, hanem közvetlenül csökkenthetjük saját ökológiai lábnyomunkat is.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Október 25-étől, vasárnaptól áttér Románia a téli időszámításra, hajnali 4 órakor 3 órára kell visszaállítani az óramutatókat.
Két autót is eltűntnek hittek a tulajdonosaik, miután nem találták meg az aradi ócskapiac környéki parkolóban, ráadásul az egyik 80 ezer euró értékű volt. A rendőrség nagy erőkkel vonult ki, de kiderült: csak elfelejtették, hová parkolták a járműveket.
Karácsonykor és húsvétkor a bejglibe, és legtöbbször más édes süteményekbe kerül: általában ezt a szerepet szánjuk a diónak, pedig a világ nagy konyháiban mártást sűrítenek, húst vonnak be vele, salátát koronáznak meg vele.
Minden korábbi eredményét felülmúlta a Kolozsvári Műszaki Egyetem Solis csapata a belgiumi, 24 órás napelemesautó-versenyen. A csapat fejlődéséről, a napelemes autózás lehetőségeiről és a további célokról Németh Raymond, a Solis tapasztalt tagja beszélt.
Egy platinagyűrűt árvereznek el a jövő héten Bukarestben, amelynek központi gyémántja több mint 9 karátos – közölte pénteken az Artmark aukciós ház.
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!