Ünnepi pazarlás. A tékozlás csökkentése nem is mindig az újrafőzésnél kezdődik, hanem a szervezésnél, célszerű beszerzésnél
Fotó: Freepik.com
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
2025. december 28., 08:572025. december 28., 08:57
Egy kis kreativitással, tudatossággal és néhány jól bevált konyhai trükkel az ünnepi ételmaradékok új életre kelhetnek – így nemcsak pénzt, hanem erőforrásokat is megspórolunk, és csökkentjük a pazarlást.
A sült csirke, sertés vagy akár bárány ritkán fogy el maradéktalanul, pedig a legsokoldalúbb alapanyagnak számít.
Maréknyi felkockázott sült hús, egy kevés tejszín vagy tejföl, mustár és fűszerek – máris kész az új fogás. A csontos maradékok külön kincset jelentenek: egy lassan főzött alaplé nemcsak leveshez, hanem rizottóhoz, főzelékhez vagy szószokhoz is kiváló. Így az ünnepi húsokat valóban az „utolsó cseppig” lehet hasznosítani.
A főtt burgonya, rizs vagy tészta gyakran marad meg nagyobb mennyiségben. A főtt krumpli másnap már nem vonzó köretként, viszont
A főtt rizs kiválóan újrahasznosítható rakott ételekben, töltött zöldségekhez vagy akár egy gyors „maradék-rizottóban”, ahol nem a klasszikus szabályok, hanem a rendelkezésre álló alapanyagok diktálnak.
Nemcsak pénzt, hanem erőforrásokat is megspórolunk, és csökkentjük a pazarlást, ami ünnepi időszakban gyakoribb lehet
Fotó: Freepik.com
A majonézes saláták – ha megfelelően hűtve tároltuk őket – másnap átalakulhatnak. Egy krumplisaláta például könnyedén válhat meleg fogássá: kevés hagymával, tojással összesütve máris új étel születik.
A kissé fonnyadt friss zöldségek se vesszenek kárba: levesekben, szószokban még tökéletesen megállják a helyüket.
Az ünnepi sütemények gyakran száradnak ki először, pedig ezek újragondolása különösen hálás feladat.
Egy kevés tej, tojás, fűszer és máris új desszert kerül az asztalra. A megmaradt süteménydarabok pohárkrémekben, különféle édességekben is jól működnek, ahol a textúra már nem hiba, hanem előny.
A pazarlás csökkentése nem az újrafőzésnél kezdődik, hanem a tárolásnál. Az ünnepek alatt érdemes kisebb adagokban eltenni az ételeket, felcímkézni a dobozokat, és szem előtt tartani, mi mikor készült. A fagyasztó is nagy szövetséges: sok étel – főleg húsok, levesek, szószok – kiválóan fagyasztható. Az ételmaradékok felhasználása nem csupán gazdasági kérdés.
Ünnepi időszakban sok olyan ételmaradék akadhat, amit újra fel lehet használni
Fotó: Freepik.com
Ráadásul gyakran éppen ezekből az „újraálmodott” ételekből születnek a legemlékezetesebb, legotthonosabb fogások.
Az ünnep elmúlik, de a gondoskodás maradhat – akár egy jól sikerült maradékmentő vacsora formájában.
Az ételpazarlás nem csupán globális probléma, hanem Romániában is jelentős kihívás. Az európai uniós és nemzetközi adatok szerint Románia évente körülbelül 2,2–2,5 millió tonna élelmiszert pazarol el, ami naponta mintegy 6 000 tonna, vagyis elméletben minden egyes román állampolgár számára egy adag étel kidobását jelenti.
A háztartási ételpazarlás mögött gyakran túlzott vásárlás, rossz tervezés vagy egyszerűen a maradékok újrahasznosításának hiánya áll. Egy 2025-ös felmérés szerint például a románok közel fele rendszeresen kidob főtt ételeket, elsősorban azért, mert túl sokat főz, vagy nem szereti a maradékokat újramelegítve.
Az ételpazarlás minden szempontból rossz: gazdasági értelemben pénzkidobás, hiszen minden el nem fogyasztott ételnek ára van; környezeti szempontból pedig pazarlja az erőforrásokat, hiszen a termeléshez felhasznált víz, energia, munka és föld egy része végül haszontalanul végzi a szemétben. Ráadásul amikor az étel a hulladéklerakókban bomlik, olyan üvegházhatású gázok szabadulnak fel, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozáshoz.
Ezért is kulcsfontosságú az olyan tudatos gyakorlatok elterjesztése, mint a maradékok kreatív újrafelhasználása — nemcsak pénzt takarítunk meg, hanem közvetlenül csökkenthetjük saját ökológiai lábnyomunkat is.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Van egy gyümölcs, amelynek illata-íze nagyon jellemzi az erdélyi őszt: a rézüstben rotyogó lekvár, a pálinkafőző kályha füstje, a fáról frissen leszedett, kékesfényű termés íze.
Kossuth Rádió – újra mindenkié. Ez a szlogenje az augusztus 24-én teljes műsorstruktúrával visszatérő, megújult Kossuth Rádiónak – közölte a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. Sajtó és Marketing Iroda vasárnap az MTI-vel.
Felhagyott az agglegényélettel az RMDSZ alsóházi frakcióvezetője, megnősült Csoma Botond parlamenti képviselő. A kolozsvári politikus Deák-Sala Rebekát, Kós Károly dédunokáját vette el feleségül.
Egy hosszú éveken át tartó toxikus vagy bántalmazó kapcsolat lezárása akár „sikertörténet” is lehet, ezért Mészáros Andrea pszichoterapeuta szerint a növekvő válási számokat sem érdemes önmagukban értelmezni. Házasságról, válási okokról beszélgettünk.
Erdély a hátborzongató kastélyokon túl: családi kaland Románia hegyeiben – Felejtsd el a vámpírmeséket – a Keleti-Kárpátok drámai csúcsokat, barangoló medvéket és mély magányt kínálnak – ezzel a címmel, alcímmel közölt riportot a The Guardian.
A szürke maradt a legnépszerűbb autószín Romániában 2025-ben – erre a következtetésre jutott a Román Gépjármű-nyilvántartó Hivatal (RAR), miután összesítette a forgalmi engedélyekhez kapcsolódó adatokat mind az új, mind a használt autók esetében.
Öt ország 14 együttese mutatta meg Kolozsváron: a tánchoz nem kell közös nyelv. Egymás lépéseit tanulták, barátságokat kötöttek, és már a következő találkozást tervezik.
A Krónikának nyilatkozó Popa Armand informatikus, robotikatanár és amatőr csillagász szerint, ha van a természettudományok között olyan terület, amely gyereket és felnőttet egyaránt lenyűgöz, akkor az a csillagászat.
Augusztus közepén járunk, túl vagyunk Lőrinc napján, amely a magyar néphagyományban a görögdinnye-fogyasztás hallgatólagos lezárását jelentette.
Antal Emőke lett a Miss Balaton királynője. A szatmárnémeti lány a koronát elődjétől, a 2024-ben győztes Bábel Virágtól vehette át.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!