Ünnepi pazarlás. A tékozlás csökkentése nem is mindig az újrafőzésnél kezdődik, hanem a szervezésnél, célszerű beszerzésnél
Fotó: Freepik.com
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
2025. december 28., 08:572025. december 28., 08:57
Egy kis kreativitással, tudatossággal és néhány jól bevált konyhai trükkel az ünnepi ételmaradékok új életre kelhetnek – így nemcsak pénzt, hanem erőforrásokat is megspórolunk, és csökkentjük a pazarlást.
A sült csirke, sertés vagy akár bárány ritkán fogy el maradéktalanul, pedig a legsokoldalúbb alapanyagnak számít.
Maréknyi felkockázott sült hús, egy kevés tejszín vagy tejföl, mustár és fűszerek – máris kész az új fogás. A csontos maradékok külön kincset jelentenek: egy lassan főzött alaplé nemcsak leveshez, hanem rizottóhoz, főzelékhez vagy szószokhoz is kiváló. Így az ünnepi húsokat valóban az „utolsó cseppig” lehet hasznosítani.
A főtt burgonya, rizs vagy tészta gyakran marad meg nagyobb mennyiségben. A főtt krumpli másnap már nem vonzó köretként, viszont
A főtt rizs kiválóan újrahasznosítható rakott ételekben, töltött zöldségekhez vagy akár egy gyors „maradék-rizottóban”, ahol nem a klasszikus szabályok, hanem a rendelkezésre álló alapanyagok diktálnak.
Nemcsak pénzt, hanem erőforrásokat is megspórolunk, és csökkentjük a pazarlást, ami ünnepi időszakban gyakoribb lehet
Fotó: Freepik.com
A majonézes saláták – ha megfelelően hűtve tároltuk őket – másnap átalakulhatnak. Egy krumplisaláta például könnyedén válhat meleg fogássá: kevés hagymával, tojással összesütve máris új étel születik.
A kissé fonnyadt friss zöldségek se vesszenek kárba: levesekben, szószokban még tökéletesen megállják a helyüket.
Az ünnepi sütemények gyakran száradnak ki először, pedig ezek újragondolása különösen hálás feladat.
Egy kevés tej, tojás, fűszer és máris új desszert kerül az asztalra. A megmaradt süteménydarabok pohárkrémekben, különféle édességekben is jól működnek, ahol a textúra már nem hiba, hanem előny.
A pazarlás csökkentése nem az újrafőzésnél kezdődik, hanem a tárolásnál. Az ünnepek alatt érdemes kisebb adagokban eltenni az ételeket, felcímkézni a dobozokat, és szem előtt tartani, mi mikor készült. A fagyasztó is nagy szövetséges: sok étel – főleg húsok, levesek, szószok – kiválóan fagyasztható. Az ételmaradékok felhasználása nem csupán gazdasági kérdés.
Ünnepi időszakban sok olyan ételmaradék akadhat, amit újra fel lehet használni
Fotó: Freepik.com
Ráadásul gyakran éppen ezekből az „újraálmodott” ételekből születnek a legemlékezetesebb, legotthonosabb fogások.
Az ünnep elmúlik, de a gondoskodás maradhat – akár egy jól sikerült maradékmentő vacsora formájában.
Az ételpazarlás nem csupán globális probléma, hanem Romániában is jelentős kihívás. Az európai uniós és nemzetközi adatok szerint Románia évente körülbelül 2,2–2,5 millió tonna élelmiszert pazarol el, ami naponta mintegy 6 000 tonna, vagyis elméletben minden egyes román állampolgár számára egy adag étel kidobását jelenti.
A háztartási ételpazarlás mögött gyakran túlzott vásárlás, rossz tervezés vagy egyszerűen a maradékok újrahasznosításának hiánya áll. Egy 2025-ös felmérés szerint például a románok közel fele rendszeresen kidob főtt ételeket, elsősorban azért, mert túl sokat főz, vagy nem szereti a maradékokat újramelegítve.
Az ételpazarlás minden szempontból rossz: gazdasági értelemben pénzkidobás, hiszen minden el nem fogyasztott ételnek ára van; környezeti szempontból pedig pazarlja az erőforrásokat, hiszen a termeléshez felhasznált víz, energia, munka és föld egy része végül haszontalanul végzi a szemétben. Ráadásul amikor az étel a hulladéklerakókban bomlik, olyan üvegházhatású gázok szabadulnak fel, amelyek hozzájárulnak a klímaváltozáshoz.
Ezért is kulcsfontosságú az olyan tudatos gyakorlatok elterjesztése, mint a maradékok kreatív újrafelhasználása — nemcsak pénzt takarítunk meg, hanem közvetlenül csökkenthetjük saját ökológiai lábnyomunkat is.
Az Európai Unió országaiban 2023-ban egy főre vetítve átlagosan 130 kilogramm élelmiszer veszett kárba – irányította rá a figyelmet friss adatsoraival az EU statisztikai hivatala, az Eurostat csütörtökön.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Két eurós jegyet kell fizetni a Trevi-kúthoz látogató olasz és külföldi turistáknak február elsejétől – jelentette be Roberto Gualtieri római főpolgármester pénteken.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!