Újra kell értelmezni a mesterséges intelligencia korában a fotóművészetet

– mondta Mira Marincaș. Hozzátette, a sajtóban azért gyakori ez a megoldás, mert sokkal gyorsabb a létrehozni egy AI-képet, mint egy fotót elkészíteni. Ezenkívül a szoftverprogram könnyen használható az újságírók számára is, hiszen egy kép generálásához csupán kulcsszavakat kell megadni, és ezekért az alkotásokért jogdíjat sem kell fizetni. „A fogyasztói szokásoktól függ, hogy mekkora teret nyernek a mesterséges intelligenciával létrehozott képek, tömegtermékek lesznek, vagy sem. Megoldatlan probléma ugyanakkor a képek kapcsán a szerzői jog is, egyelőre kérdés, miként szabályozható ezeknek az alkotásoknak a használata” – hívta fel a figyelmet a fotóművész.

„AI generált képek inkább a festészethez, kollázshoz, 3D rajzoláshoz hasonlóak, kódokból és kulcsszavakból indulnak ki, semmi közük nincs a fényhez, emiatt inkább külön művészeti ágnak, műfajnak tartom, és nem fotográfiának” – hangsúlyozta a fotóművész. Hozzátette, a fotóművészet, mióta a világ a világ, reciklál, beépít új elemeket, újrakontextualizál, és egy üzenetet továbbít. „Ez a vegyes technika is belefér véleményem szerint a művészetbe, és az, hogy kölcsönhatást gyakorolnak egymásra, újfajta értelmezést igényel. Egyéni döntés mennyire mélyülünk el a használatában addig, amíg külön műfajként tekintünk rá” – mutatott rá Mira Marincaș.

Arra is felhívta a figyelmet, hogy

ugyanis projektek tervezése esetén használhatóak úgynevezett moodboardként (hangulattábla), valamint reklámkészítéskor a képek segítségével lehet ötletelni is. Mint fogalmazott, ezek a megoldások idő- és költséghatékonyak, ugyanis nem kell már a kezdeti, kísérleti fázisoknál egy teljes stábot létrehozni, stúdiót kialakítani.

Generálhatok bármit, de az nem lesz személyes, és minőségileg sem fogja megállni a helyét” – mondta a kolozsvári fotós. Hozzátette, a sajtóban lehet, hogy egyre több generált kép látható, de az a sajtóorgánum, amelyik nem ChatGPT-vel íratja a cikkeit, a fotókat sem fogja AI segítségével generálni. „A mesterséges intelligencia talán a stock- és reklámfotósoknak nehezítette meg a dolgát, sok lap inkább generál magának illusztrációként képet, mert olcsóbb, mint egy fényképész munkáját megfizetni. Más téren viszont a fotó mindig is értékesebb marad, és megőrzi művészi egyediségét” – mutatott rá Angyalosi Beáta.

Kitért arra is, hogy az AI használata számos etikai kérdést felvet, véleménye szerint elfogadhatatlan, ha valaki a kulcsszavakkal generált képet saját alkotásnak tekinti. „Ellenben ha egy fotós a saját alkotását kombinálja egy generált képpel, és feltünteti, hogy a végleges alkotás mesterséges intelligenciával létrehozott képet is tartalmaz, az korrekt megoldás” – fogalmazott a kolozsvári fotós. Hozzátette, az alkotási folyamatban kiegészítő eszközként tekint a mesterséges intelligencia adta lehetőségekre, leginkább a fotók minőségének a javítására használja. Rámutatott, a Photoshop új funkciói AI-alapúak, ami hasznos abból a szempontból, hogy jól használható zajtalanításra,

„Egy alkalommal a Duna-deltában készíttetem fotókat az ott élő madarakról. Naplementekor a mozgó csónakban ültem, amikor észrevettem egy nyugovóra térő pelikáncsapatot. Lélegzetelállító volt a környezet, és a madarak elhelyezkedése is optimális volt, így muszáj volt kattintanom. Nagyon zajos lett a kép, de a mesterséges intelligenciának köszönhetően meg tudtam menteni” – idézte fel a természetfotóival több díjat is nyert Angyalosi Beáta.

korábban írtuk

Mesterséges intelligenciával keltik életre a Jókai-univerzumot

A mesterséges intelligencia (AI) eszközeivel építi fel Jókai Mór regényeinek világát a Jók.ai Labor. A Jókai-bicentenárium alkalmából létrehozott honlap az AI segítségével nyújt izgalmas feladatokat az író műveinek és korszakának mélyebb megismeréséhez.