Az Erdélyi Szabad Karaván hitelesen szeretné bemutatni értékeinket, mesterségeinket
Fotó: Kelemen Kinga
A 14. századi mesterségeket és életformát idézi meg hitelesen az Erdélyi Szabad Karaván elnevezésű középkori újrajátszó csoport, amelynek tagjai nemcsak beöltöznek, hanem valós képet adnak a korabeli műhelyekről. Simó Márton kovács, a székelyudvarhelyi egyesület elnöke a karaván létrejöttéről és küldetéséről, a hitelesség alapvető fontosságáról, idei és hosszú távú terveikről beszélt a Krónikának.
2025. június 09., 08:592025. június 09., 08:59
A Liberum Agmen Transylvanum, azaz az Erdélyi Szabad Karaván egy középkori újrajátszó egyesület, amely a 14. századi kézművesek és kereskedők világát eleveníti fel, a lehető leghitelesebb módon. A csapat több tagja már 2012-től foglalkozott történelmi újrajátszással Székelyudvarhelyen, ám a tanulmányok, munkahelyek, családi elfoglaltságok miatti szétszéledés után csak 2020 körül tértek vissza otthonukba, s kezdtek újra gondolkodni a folytatáson.
Simó Márton, az egyesület elnöke a Krónika megkeresésére felidézte, hogy a történelmi korokon belül a mesterségek, kézműves tevékenységek érdekelték jobban a csoport tagjait, mint a hadijátékok, így mozdultak el ebbe az irányban. Ugyanakkor
Így a 14. század második felére esett választásuk, amely a nagy pestisjárvány utáni népmozgások, újratelepülések időszaka volt Erdélyben, a Magyar Királyság határain belül, ahol útnak indultak a kézműves-kereskedő karavánok.
Simó Márton nemcsak a karaván műhelyében, a mindennapokban is űzi a kovácsmesterséget
Fotó: Kiss Judit
„Az is fontos tényező volt számunkra, hogy egy olyan érett középkorbeli szeletet jelenítsünk meg a történelemből, amikor még föllelhetőek a valós középkori értékrendek, és a reneszánsz még nem formálta át teljesen a világképet” – mutatott rá a karavánvezető. Hozzátette, ebben az időszakban
Segesváron zárkészítők és kovácsok dolgoztak, Meggyesen 8-10 féle kézművescéh működött, Marosvásárhelyen pedig a szász és magyar mesterek egyaránt jelen voltak. Ugyanakkor a székelyföldi templomok freskói, a fennmaradt írott források, épületek gazdag és pontos alapot adnak a korhű ábrázoláshoz, ami a hitelesség szempontjából nagyon fontos a középkori újrajátszó csoport számára.
Az érdeklődők a középkori textíliák világába is betekintést nyerhetnek
Fotó: Facebook/Erdélyi Szabad Karaván
Az Erdélyi Szabad Karaván jelenleg hat különböző kézműves műhelyt jelenít meg a különböző rendezvényeken: kovácsmesterség, textilkészítés, kerámiaművesség, érmekészítés, gyertyamártás, valamint egy középkori szkriptórium, ahol kódexmásolatok és írásképek elevenednek meg.
Én például hivatásos kovács vagyok, és a társaim is szakmájuk szerint művelik, amit a karavánban bemutatnak. Így valós képet adunk, mindenki a saját mesterségének megfelelően az adott középkori dokumentáció alapján igyekszik mind az árukészletet, mind pedig a kellékeket úgy megjeleníteni, ahogy azokat a középkori leletek és ábrázolások alapján tudjuk rekonstruálni” – magyarázta Simó Márton.
A karaván középkori érmeverő műhelyt is megjelenít a különböző rendezvényeken
Fotó: Kelemen Kinga
Hangsúlyozta, a hitelesség elsődleges céljuk: a viseletek, tábori kellékek, eszközök túlnyomó részét saját maguk készítik, történelmi dokumentáció alapján. A ruhák kizárólag természetes alapanyagokból – gyapjúból és lenből – készülnek, növényi festéssel, kézi varrással, autentikus szabásmintákkal.
A kerámiakészítés is helyet kap a foglalkozások között
Fotó: Facebook/Erdélyi Szabad Karaván
A karaván nem csupán látványos, de ritka is Erdélyben: amíg a legtöbb történelmi fesztiválon a harci játékok dominálnak, addig a kézművesség eddig kevesebb figyelmet kapott. „Más újrajátszók jellemzően harcászattal, íjászattal, lovas bemutatókkal foglalkoznak, mi viszont autentikus kézműves termékeket készítünk a helyszínen, középkori technikával. Aki meglátogat minket, az valódi középkori műhelyekbe lép be” – mondta a Székelyudvarhelyen élő kovács.
Az újrajátszó csoport tagjai a viseletek, tábori kellékek, eszközök túlnyomó részét saját maguk készítik
Fotó: Kelemen Kinga
Simó Márton arról is beszélt lapunknak, hogy az idei szezon már elindult: a karaván járt Szendrőn (Szerbia), Budakeszin, és hétvégén a keresdi Bethlen-kastélyban találkozhat velük a közönség.
és a tervek szerint Brăilán is részt vesznek egy többgenerációs rendezvényen. „Szinte minden hétvégén úton vagyunk, célunk pedig az, hogy nemcsak Erdélyben, hanem a történelmi Magyar Királyság egész területén, illetve Európa-szerte is bemutassuk értékeinket, mesterségeinket, hitelesen képviselve a térséget” – zárta gondolatait Simó Márton.
Bemutatkoztak Temesváron a Székelyföldről érkező, „középkori újrajátszó kézművesek és kereskedők a 14. századból”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Temesvár nyerte el „A 2026-os év romániai úti célja” nagydíjat a csütörtök este a konstancai Kaszinóban megrendezett országos gálán.
Romániában bekerült 2025 legnézettebb mozifilmjei közé a Hogyan tudnék élni nélküled? – derül ki a bukaresti országos filmközpont (CNC) frissen közzétett statisztikai évkönyvéből.
Román nyelvű dallal lepte meg rajongóit szerda esti bukaresti koncertjén a Metallica – a világ egyik legsikeresebb és legmeghatározóbb amerikai thrash metal zenekara a kolozsvári Compact rockzenekar Cine ești tu oare című dalát adta elő.
Sokan kedvelik az ebben az időszakban kapható spárgát, amelynek zöld és fehér változata is megvásárolható májusban a nagyáruházakban, de kistermelőknél is.
Különleges színt hoz az erdélyi zenei palettára az Arrows of God, amely nemcsak zenél, hanem hitet is közvetít. Dalaik személyes megtapasztalásokból születnek, céljuk pedig, hogy bátorítsák a keresztény közösséget és megszólítsák a hit útját keresőket is.
Darázsfajt neveztek el Sir David Attenborough-ról, aki pénteken ünnepli századik születésnapját – jelentette be a londoni Természettudományi Múzeum (NHM).
A 31. KMDSZ-diáknapok idén is több tízezer fiatalt mozgatnak meg Kolozsváron: 61 csapat versenyez, miközben koncertek és tematikus programok várják az érdeklődőket. Az idei téma egy óriási lagzi, hangsúlyt kap a biztonságos szórakozás is.
Erdély nemcsak tájakban, történetekben és hagyományokban gazdag, hanem ízekben is. A Krónika most utóbbiakra kíváncsi: elindítjuk Zamatos Erdély fotópályázatunkat, amelyben olvasóink kedvenc erdélyi ételeiket mutathatják meg.
A Biztonságban szórakozni projekt keretében új kezdeményezés valósult meg, amely a tudatos és biztonságos szórakozás elősegítését tűzte ki célul. A 31. KMDSZ Diáknapokra való regisztrációnál a magyar opera pohárvédőket osztott ki a résztvevők számára.
Vasárnap délután elfoglalta a magyarfenesi gólyafészket a hajlék tavalyi lakója. A Sáromberkén gyűrűzött 2031-esnek azonban pünkösdire sikerült a királysága, hazaérkezett a fészek idei ura és a tojóval együtt kemény harcok árán visszafoglalták a fészket.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!