Az Erdélyi Szabad Karaván hitelesen szeretné bemutatni értékeinket, mesterségeinket
Fotó: Kelemen Kinga
A 14. századi mesterségeket és életformát idézi meg hitelesen az Erdélyi Szabad Karaván elnevezésű középkori újrajátszó csoport, amelynek tagjai nemcsak beöltöznek, hanem valós képet adnak a korabeli műhelyekről. Simó Márton kovács, a székelyudvarhelyi egyesület elnöke a karaván létrejöttéről és küldetéséről, a hitelesség alapvető fontosságáról, idei és hosszú távú terveikről beszélt a Krónikának.
2025. június 09., 08:592025. június 09., 08:59
A Liberum Agmen Transylvanum, azaz az Erdélyi Szabad Karaván egy középkori újrajátszó egyesület, amely a 14. századi kézművesek és kereskedők világát eleveníti fel, a lehető leghitelesebb módon. A csapat több tagja már 2012-től foglalkozott történelmi újrajátszással Székelyudvarhelyen, ám a tanulmányok, munkahelyek, családi elfoglaltságok miatti szétszéledés után csak 2020 körül tértek vissza otthonukba, s kezdtek újra gondolkodni a folytatáson.
Simó Márton, az egyesület elnöke a Krónika megkeresésére felidézte, hogy a történelmi korokon belül a mesterségek, kézműves tevékenységek érdekelték jobban a csoport tagjait, mint a hadijátékok, így mozdultak el ebbe az irányban. Ugyanakkor
Így a 14. század második felére esett választásuk, amely a nagy pestisjárvány utáni népmozgások, újratelepülések időszaka volt Erdélyben, a Magyar Királyság határain belül, ahol útnak indultak a kézműves-kereskedő karavánok.
Simó Márton nemcsak a karaván műhelyében, a mindennapokban is űzi a kovácsmesterséget
Fotó: Kiss Judit
„Az is fontos tényező volt számunkra, hogy egy olyan érett középkorbeli szeletet jelenítsünk meg a történelemből, amikor még föllelhetőek a valós középkori értékrendek, és a reneszánsz még nem formálta át teljesen a világképet” – mutatott rá a karavánvezető. Hozzátette, ebben az időszakban
Segesváron zárkészítők és kovácsok dolgoztak, Meggyesen 8-10 féle kézművescéh működött, Marosvásárhelyen pedig a szász és magyar mesterek egyaránt jelen voltak. Ugyanakkor a székelyföldi templomok freskói, a fennmaradt írott források, épületek gazdag és pontos alapot adnak a korhű ábrázoláshoz, ami a hitelesség szempontjából nagyon fontos a középkori újrajátszó csoport számára.
Az érdeklődők a középkori textíliák világába is betekintést nyerhetnek
Fotó: Facebook/Erdélyi Szabad Karaván
Az Erdélyi Szabad Karaván jelenleg hat különböző kézműves műhelyt jelenít meg a különböző rendezvényeken: kovácsmesterség, textilkészítés, kerámiaművesség, érmekészítés, gyertyamártás, valamint egy középkori szkriptórium, ahol kódexmásolatok és írásképek elevenednek meg.
Én például hivatásos kovács vagyok, és a társaim is szakmájuk szerint művelik, amit a karavánban bemutatnak. Így valós képet adunk, mindenki a saját mesterségének megfelelően az adott középkori dokumentáció alapján igyekszik mind az árukészletet, mind pedig a kellékeket úgy megjeleníteni, ahogy azokat a középkori leletek és ábrázolások alapján tudjuk rekonstruálni” – magyarázta Simó Márton.
A karaván középkori érmeverő műhelyt is megjelenít a különböző rendezvényeken
Fotó: Kelemen Kinga
Hangsúlyozta, a hitelesség elsődleges céljuk: a viseletek, tábori kellékek, eszközök túlnyomó részét saját maguk készítik, történelmi dokumentáció alapján. A ruhák kizárólag természetes alapanyagokból – gyapjúból és lenből – készülnek, növényi festéssel, kézi varrással, autentikus szabásmintákkal.
A kerámiakészítés is helyet kap a foglalkozások között
Fotó: Facebook/Erdélyi Szabad Karaván
A karaván nem csupán látványos, de ritka is Erdélyben: amíg a legtöbb történelmi fesztiválon a harci játékok dominálnak, addig a kézművesség eddig kevesebb figyelmet kapott. „Más újrajátszók jellemzően harcászattal, íjászattal, lovas bemutatókkal foglalkoznak, mi viszont autentikus kézműves termékeket készítünk a helyszínen, középkori technikával. Aki meglátogat minket, az valódi középkori műhelyekbe lép be” – mondta a Székelyudvarhelyen élő kovács.
Az újrajátszó csoport tagjai a viseletek, tábori kellékek, eszközök túlnyomó részét saját maguk készítik
Fotó: Kelemen Kinga
Simó Márton arról is beszélt lapunknak, hogy az idei szezon már elindult: a karaván járt Szendrőn (Szerbia), Budakeszin, és hétvégén a keresdi Bethlen-kastélyban találkozhat velük a közönség.
és a tervek szerint Brăilán is részt vesznek egy többgenerációs rendezvényen. „Szinte minden hétvégén úton vagyunk, célunk pedig az, hogy nemcsak Erdélyben, hanem a történelmi Magyar Királyság egész területén, illetve Európa-szerte is bemutassuk értékeinket, mesterségeinket, hitelesen képviselve a térséget” – zárta gondolatait Simó Márton.
Bemutatkoztak Temesváron a Székelyföldről érkező, „középkori újrajátszó kézművesek és kereskedők a 14. századból”.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!