A néprajz-muzeológusi végzettségű Simó Márton nemcsak Erdélyben, de Magyarországon, nyugat-európai országokban, és az Egyesült Államokban is kalapált már
Fotó: Kiss Judit
A talán leggyakoribb magyar vezetéknév, a Kovács elterjedtsége is azt mutatja, mennyire szükséges, köznapi volt a kovácsmesterség még száz évvel ezelőtt is. A ma már kihalófélben lévő, „lélegeztetőgépen” tartott, de itt-ott még létező mesterséget űzi a Hargita megyei Homoródalmáson a néprajz-muzeológusi végzettségű Simó Máron, aki Erdély-szerte rendezvényeken mutatja be a kovácsolást az érdeklődőknek.
2023. július 09., 19:462023. július 09., 19:46
Fújtatóval, kalapáccsal mutatja be a valamikor köznapinak számító, ma már kihalófélben lévő, az ifjú generációk számára biztosan kuriózumnak számító kovácsmesterséget erdélyi, magyarországi településeken, városnapokon, folkrendezvényeken a Székelyudvarhely melletti Homoródalmásról érkezett Simó Márton, valamint a csíkszeredai Szén Mátyás.
Alig tudja a mai ember, mit csinál a kovács
A néprajz-muzeológusi végzettségű Simó Márton – aki a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetemen végezte a néprajz szakot, aztán Debrecenben muzeológusi szakreferensnek tanult – elmondta, vannak barátaik, akik tradicionális mesterségekkel foglalkoznak, velük együtt azon dolgoznak, hogy egyesületté váljanak.
Nem szorult javításra a majdnem 200 éves, kétkamrás, csőrös fújtató, ma is működik. A bemutatott modell Budapesten készült az 1800-as évek közepétől
Fotó: Kiss Judit
Szén Mátyás és Simó Márton egyébként nemcsak erdélyi és magyarországi rendezvényeken, de számos európai országban is megfordult már, hogy bemutassa az érdeklődőknek, miként is dolgozik a hagyományos módszerrel eszközöket készítő kovács.
többek közt visszajáró vendégei az udvarhelyi Míves Emberek Sokadalmának, a gyergyói EgyFesztnek, a mikházi római kori fesztiválnak. Az Erdélyi Szabadkaraván Kovácsműhely működtetőiként szívesen elfogadnak más meghívásokat is.
Simó Mártonék kovácsolással készített használati tárgyai. A mester szerint ha rendeltetésszerűen használják, kétszáz évet is kibírnak
Fotó: Kiss Judit
Bár a magyar nyelvterületen talán a Kovács vezetéknév az egyik leggyakoribb, a mai ember már alig-alig tudja, mit, hogyan is készít a kovács.
Hozzátette, a mezőgazdasághoz, a hadi iparhoz, az útügyhöz is szerszámokra, eszközökre volt szükség, és ennek a legfejlettebb megmunkálási folyamata a kovácsműhelyekben zajlott, ezért nagyon sok kovács volt: egy faluban 4-5 is működött. „Most már kovácsműhely alig van, iroda viszont már mindenütt van. Így alakult a világ” – mondta Simó Márton.
Grillező rács, ruhafogas, gyertyatartó és társaik
Rámutatott, a fiatalok, de az idősebbek közül is sokan manapság legtöbbször azt sem tudják, mi a mesterség lényege, de a bemutatókon a kicsik is élénk érdeklődést mutatnak a kovácsolás iránt. Simó Márton azt mondta, abban bízik, hogy minden rendezvényen legalább egy olyan érdeklődőt bevonzanak, akiben igényt teremtenek a szépre, a jóra, esetleg a kézműves mesterségekre.
Simó Márton elmondta, homoródalmási műhelyében nem kézi fújtatással, hanem motoros fújtatóval dolgoznak
Fotó: Kiss Judit
„A mi társulásunknak az a lényege, hogy olyan dolgokat bemutatni a közönségnek, amivel a mindennapi ember nem találkozik a hétköznapokban: van a barátaink közt csontfaragó, fafaragó, van, aki textilműhelyben növényi festéssel, szövéssel, fonással foglalkozik, van, aki középkori festményeket alkot újra.
akivel a Kolozsváron gyermeknap alkalmával szervezett eseményen beszélgettünk. Mint mondta, ha az idősebbek az unokákat is bevonják a kovácsmesterség megtekintésébe, lesz egy valós képük arról hogy miről is szól ez a mesterség.
Kolozsváron is bemutatta a kovácsmesterséget a csíkszeredai Szén Mátyás, szép számmal akadtak, akik érdeklődtek a mára már kuriózumnak számító mesterség iránt
Fotó: Kiss Judit
A bemutatón természetesen meg lehetett tekinteni azokat a tradicionális technikával készített tárgyakat is, amik a kovács keze alól kerülnek ki: többek közt
Simó Márton elmondta, készítenek a modern szemléletnek, életmódnak megfelelő tárgyakat is, de mindenik tárgynak igyekeznek valamilyen archaikus funkciót adni, vagy olyan motívumot visznek bele, ami visszacsatol a múltba. Például a sörnyitón vagy a sártisztítón nap-és holdminták, növényi motívumok, búzavirágminták láthatóak.
Fotó: Kiss Judit
A kézműves terméknek lelke van
Kérdésünkre, hogy a kovácsmester manapság, a tömegipari termékek dominanciájának korában meg tud-e élni, Simó Márton elmondta, igen. „Nem akkora az igény a kovácsolt termékek iránt, mint mondjuk száz vagy kétszáz éve, amikor ez volt a csúcstechnológia.
„Otthon nem kézi fújtatással, hanem motoros fújtatóval dolgozunk, de nem használunk modern gépeket, marót, esztergát, stb, hanem teljesen kézi munkával készítjük a használati tárgyakat” – mondta a fiatal kovács.
Az ifjú generáció tagjai szívesen kipróbálták a fújtatót, ilyen szerkezetet közülük kevesen láttak
Fotó: Kiss Judit
Hozzátette, a kézművesség mellett az archaikus mesterségeket próbálják „lélegeztetőgépen tartani”. A szemmel láthatóan régi fújtatóról Simó Márton elmondta, Zetelakán vásárolta meg egy családi hagyatékból, ahol a fújtató több generációt szolgált ki, a kovácsok utódai pedig eladták.
Csíkszeredától New Jersey-ig kalapált
A fiatal kovács kérdésünkre azt is elmondta, hogy az ő családjában nem volt kovács, neki más úton-módon, az alapoktól kellett megtanulnia a mesterséget.
„Véletlenül lettem kovács. Történelmi újrajátszással, középkori játékokkal foglalkozom már tizenvalahány éve, és egyszer csak szembe jött a kovácsmesterség. Végzettségemet tekintve néprajz-muzeológus vagyok, a végzettségemhez a legközelebb álló tevékenységem, amikor múzeumoknak készítek rekonstrukciókat vagy restaurálok – például ki kell egészíteni egy már meglévő, az „idő vasfoga” által kikezdett tárgyat” – mondta el a kovács. Arra is kitért, hogy húsz évvel ezelőtt, az ő gyerekkorában még a falujában, Homoródalmáson két kovács dolgozott, most csak ő.
A kovácsolt tárgyak sokkal ellenállóbbak azoknál, amelyek a tömegtermelésből kerülnek ki
Fotó: Kiss Judit
Azt is kifejtette kérdésünkre, hogy a kovácsolás megnevezés egy nagyon nagy kézműipari ágat fed le: vannak patkolókovácsok, létezik fegyverkovács, páncélkovács, mezőgazdasági kovács, ipari kovács, és ezeknek a mesterségeknek is vannak „leágazásai”. „Például én nem tudnék megpatkolni egy lovat, de valószínűleg a patkolókovács sem tud gótikus díszítésű kerítéseket készíteni” – mutatott rá Simó Márton.
Amíg lesz kereslet, kínálat is lesz
A kihalófélben lévő vagy már kihalt mesterségeket igyekeznek dokumentumfilmekkel, kiadványok megjelentetésével, vagy akár bemutatókkal visszahozni a köztudatba.
Fotó: Kiss Judit
Kérdésünkre a néprajz-muzeológus azt mondta, hogy a kovácsmesterséggel az a helyzet, hogy
„Remélhetőleg mindig is lesz olyan réteg, aki erre odafigyel, aki meg tudja magának engedni a kézzel készített tárgyakat. És ameddig lesz kereslet, lesz kínálat is” – mondta a Simó Márton. Arra is kitért, azt nem tudni, hogy lehet-e ösztönözni az embereket arra, hogy saját termelőiktől kézzel készített termékeket vásároljanak, és így életben tartsák azokat a mesterségeket, amikre évezredek óta épül a társadalmunk.
A boltban kapható retesz egy hetet, a kovácsolt 200 évet tart
Arról is beszélt, hogy saját árait összeveti a boltokban kapható termékek áraival. „Kissé viccesnek tartom, hogy 20-30 százalékkal nagyobbak az én áraim a bolti, tömegtermelt áraknál, viszony a klientúrám mindig egy ember.
Fotó: Kiss Judit
Hozzátette, ha az illető rendeltetésszerűen használja a kovácsolt tárgyat és nem hagyja el, akkor az a tárgy nem megy tönkre. „Pont úgy, ahogy ez a kétszáz éves fújtató nem ment tönkre – nekem nem kellett semmit javítanom rajta. Például egy pajtaajtó-reteszt 50 és 200 lej között lehet kapni, lemezből készülnek, és az élettartamuk egy ólban, ahol az állatok nekifeszülnek, körülbelül egy hét. Viszont a kovácsolt retesz élettartama 200 év. És az általam készített nem is drágább sokkal, mint a bolti” – mondta el Simó Márton.
Simó Márton és Szén Mátyás a gyermeknap alkalmából szervezett kolozsvári majálison is bemutatta a közönségnek a kihalófélben lévő mesterséget
Fotó: Kiss Judit
Halk szavú, szerény fiatalember Szén Mátyás. Azt mondja, nincs annak különösebb oka, hogy ő kovács lett, csupán így alakult, de minél jobban megismeri a szakmát, annál jobban megszereti, közben meg tanulni akar, fejleszteni szeretné magát. Íme egy történet egy harmincéves fiatalemberről, aki a régi, nagy kovácsmesterek nyomdokaiban lépeget.
A hagyományos kovácsmesterséget és a kovácsoltvas értékeit mutatják be és népszerűsítik Sepsiszentgyörgyön a hétvégén, a harmadik alkalommal rendezendő Nemzetközi Kovácstalálkozón.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A nemzetpolitika célja, hogy minden magyar ember életminősége javuljon és a magyar nemzet megmaradjon, a külhoni magyarok megmaradásához pedig erős anyaország és erős nemzetpolitika kell – jelentette ki Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes Kolozsváron.
A március 15-i magyar állami kitüntetések idei díjazottjai között több erdélyi alkotó és szakember neve is szerepel.
Ismét benyújthatják a külhoni magyar oktatási intézményekbe járó diákok szülei a Szülőföldön magyarul program támogatási kérelmét. A 2025/2026-os tanévre diákonként bruttó 100 ezer forint jár, a jelentkezéseket elektronikus úton várják.
Sorsunk ma egyetlen döntésen múlik. Itt az idő hát, hogy mi, magyarok újra összefogjunk, és együtt, közösen védjük meg az elmúlt másfél évtized nemzetpolitikai eredményeit.
Közel 130 olyan magyar emlékjelet kutatott fel a Bánságban Bodó Barna temesvári politológus, amelyek az első világháború utáni román közigazgatás beavatkozása nyomán eltűntek vagy „átalakultak”.
Ilie Bolojan miniszterelnök pénteken figyelmeztette a Kolozsvár–Nagyvárad-vasútvonal villamosításán és korszerűsítésén dolgozó kivitelezőket, hogy négy hónap áll rendelkezésükre a munkálatok felgyorsítására a kritikus szakaszokon.
Hatalmas munkát végzett a magyar kormány a Királyhágómelléki Református Egyházkerülettel és a helyi magyar közösségekkel közösen azáltal, hogy teljesen természetes módon kapcsolódott a helyi törekvésekhez Soltész Miklós szerint.
Illegális fegyverek, lőszerek és pirotechnikai eszközök után kutattak a rendőrök három Brassó megyei ingatlanban. A házkutatások során több fegyvert, lőszert és egy körözött revolvert is találtak, egy 18 éves fiatalt pedig őrizetbe vettek.
Az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóján Erdély, a Partium és a Bánság számos településén ünnepi rendezvényekkel tisztelegnek a hősök emléke előtt. Március 15-én és az azt megelőző napokban gazdag programkínálattal várják az érdeklődőket.
Arad egyik új kertvárosi részében egyre nagyobb a feszültség: az ott lakók szerint annyira elszaporodtak az aranysakálok, hogy már félnek kiengedni gyerekeiket az utcára, éjszakánként pedig „kísérteties hangok” tartják rettegésben őket.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás