
Az Erdélyi Szabad Karaván hitelesen szeretné bemutatni értékeinket, mesterségeinket
Fotó: Kelemen Kinga
A 14. századi mesterségeket és életformát idézi meg hitelesen az Erdélyi Szabad Karaván elnevezésű középkori újrajátszó csoport, amelynek tagjai nemcsak beöltöznek, hanem valós képet adnak a korabeli műhelyekről. Simó Márton kovács, a székelyudvarhelyi egyesület elnöke a karaván létrejöttéről és küldetéséről, a hitelesség alapvető fontosságáról, idei és hosszú távú terveikről beszélt a Krónikának.
2025. június 09., 08:592025. június 09., 08:59
A Liberum Agmen Transylvanum, azaz az Erdélyi Szabad Karaván egy középkori újrajátszó egyesület, amely a 14. századi kézművesek és kereskedők világát eleveníti fel, a lehető leghitelesebb módon. A csapat több tagja már 2012-től foglalkozott történelmi újrajátszással Székelyudvarhelyen, ám a tanulmányok, munkahelyek, családi elfoglaltságok miatti szétszéledés után csak 2020 körül tértek vissza otthonukba, s kezdtek újra gondolkodni a folytatáson.
Simó Márton, az egyesület elnöke a Krónika megkeresésére felidézte, hogy a történelmi korokon belül a mesterségek, kézműves tevékenységek érdekelték jobban a csoport tagjait, mint a hadijátékok, így mozdultak el ebbe az irányban. Ugyanakkor
Így a 14. század második felére esett választásuk, amely a nagy pestisjárvány utáni népmozgások, újratelepülések időszaka volt Erdélyben, a Magyar Királyság határain belül, ahol útnak indultak a kézműves-kereskedő karavánok.
Simó Márton nemcsak a karaván műhelyében, a mindennapokban is űzi a kovácsmesterséget
Fotó: Kiss Judit
„Az is fontos tényező volt számunkra, hogy egy olyan érett középkorbeli szeletet jelenítsünk meg a történelemből, amikor még föllelhetőek a valós középkori értékrendek, és a reneszánsz még nem formálta át teljesen a világképet” – mutatott rá a karavánvezető. Hozzátette, ebben az időszakban
Segesváron zárkészítők és kovácsok dolgoztak, Meggyesen 8-10 féle kézművescéh működött, Marosvásárhelyen pedig a szász és magyar mesterek egyaránt jelen voltak. Ugyanakkor a székelyföldi templomok freskói, a fennmaradt írott források, épületek gazdag és pontos alapot adnak a korhű ábrázoláshoz, ami a hitelesség szempontjából nagyon fontos a középkori újrajátszó csoport számára.
Az érdeklődők a középkori textíliák világába is betekintést nyerhetnek
Fotó: Facebook/Erdélyi Szabad Karaván
Az Erdélyi Szabad Karaván jelenleg hat különböző kézműves műhelyt jelenít meg a különböző rendezvényeken: kovácsmesterség, textilkészítés, kerámiaművesség, érmekészítés, gyertyamártás, valamint egy középkori szkriptórium, ahol kódexmásolatok és írásképek elevenednek meg.
Én például hivatásos kovács vagyok, és a társaim is szakmájuk szerint művelik, amit a karavánban bemutatnak. Így valós képet adunk, mindenki a saját mesterségének megfelelően az adott középkori dokumentáció alapján igyekszik mind az árukészletet, mind pedig a kellékeket úgy megjeleníteni, ahogy azokat a középkori leletek és ábrázolások alapján tudjuk rekonstruálni” – magyarázta Simó Márton.
A karaván középkori érmeverő műhelyt is megjelenít a különböző rendezvényeken
Fotó: Kelemen Kinga
Hangsúlyozta, a hitelesség elsődleges céljuk: a viseletek, tábori kellékek, eszközök túlnyomó részét saját maguk készítik, történelmi dokumentáció alapján. A ruhák kizárólag természetes alapanyagokból – gyapjúból és lenből – készülnek, növényi festéssel, kézi varrással, autentikus szabásmintákkal.
A kerámiakészítés is helyet kap a foglalkozások között
Fotó: Facebook/Erdélyi Szabad Karaván
A karaván nem csupán látványos, de ritka is Erdélyben: amíg a legtöbb történelmi fesztiválon a harci játékok dominálnak, addig a kézművesség eddig kevesebb figyelmet kapott. „Más újrajátszók jellemzően harcászattal, íjászattal, lovas bemutatókkal foglalkoznak, mi viszont autentikus kézműves termékeket készítünk a helyszínen, középkori technikával. Aki meglátogat minket, az valódi középkori műhelyekbe lép be” – mondta a Székelyudvarhelyen élő kovács.
Az újrajátszó csoport tagjai a viseletek, tábori kellékek, eszközök túlnyomó részét saját maguk készítik
Fotó: Kelemen Kinga
Simó Márton arról is beszélt lapunknak, hogy az idei szezon már elindult: a karaván járt Szendrőn (Szerbia), Budakeszin, és hétvégén a keresdi Bethlen-kastélyban találkozhat velük a közönség.
és a tervek szerint Brăilán is részt vesznek egy többgenerációs rendezvényen. „Szinte minden hétvégén úton vagyunk, célunk pedig az, hogy nemcsak Erdélyben, hanem a történelmi Magyar Királyság egész területén, illetve Európa-szerte is bemutassuk értékeinket, mesterségeinket, hitelesen képviselve a térséget” – zárta gondolatait Simó Márton.

Bemutatkoztak Temesváron a Székelyföldről érkező, „középkori újrajátszó kézművesek és kereskedők a 14. századból”.
A biztosítótársaság 2025 januárjában, a dák műkincsek elrablása előtt figyelmeztette a Drents Múzeumot, hogy a vitrinek üvegei nem elég erősek. Ez be is igazolódott – közölte dokumentumokra hivatkozva a holland RTL Nieuws televíziós csatorna.
Harmincadik születésnapját ünnepli december 13-án a kincses városi Perspektíva Diáklap. A szerkesztőség szerint a jubileum nemcsak visszatekintés az elmúlt évtizedekre, hanem annak ünneplése is, hogy az újság a mai napig képes életben maradni.
Az önkéntesek világnapja alkalmából idén különleges kezdeményezésre hívja a természetbarátokat és segítőkész önkénteseket a Milvus Csoport: december 13-án faültetést szerveznek a 2025-ös év veszélyeztetett fajának választott szalakóta védelmében.
A Vidraru víztározó leeresztése során egy több mint 25 éve rejtélyes körülmények között eltűnt turistahajó roncsai kerültek elő. Az 1990-es években elsüllyedt hajó fémváza erősen korrodált állapotban van, de még mindig felismerhető az eredeti formája.
Az ünnep közeledtével az örökzöld ágakból font adventi koszorú ismét a karácsonyi készülődés meghitt jelképe. A 19. századi kezdetektől a modern stílusokig formálódó hagyomány gyertyái és díszítései ma is a várakozás üzenetét hordozzák.
Az elmúlt két évben 16,6 millió csomag hamis vagy káros játékot vontak ki az Európai Unió piacairól 36,8 millió euró értékben – közölte az Európai Unió hágai székhelyű rendőrségi együttműködési szervezete, az Europol csütörtökön.
Fél évszázados pályafutását ünnepli idén Földes László Hobo, aki 80. születésnapja alkalmából nagyszabású turnéra indult, amelynek egyik állomása december 19-én Kolozsváron lesz.
Az elmúlt tíz évben elfogadottá vált a veganizmus, sokan már nem szélsőségként tekintenek rá, hanem inkább olyan irányként, amit jó követni – hangzott el Európa legnagyobb vegán eseményén.
Rekordáron, 2,63 millió dollárért kelt el a nagybányai születésű Adrian Ghenie Boogeyman című festménye a Christie’s árverésén.
Az európai társadalomra leselkedő legnagyobb bűnözői fenyegetést ma azok a gyerekek jelentik, akiket manipulálnak, hogy erőszakos cselekményeket kövessenek el – állítja Catherine De Bolle, az Europol ügyvezető igazgatója a Politico szerint.
szóljon hozzá!