Díszes. A tisztaszobák fő eleme a vetett ágy, amelyre általában hímzett lepedőt, varrottas párnákat, népviseletbe öltöztetett babát tesznek
Fotó: Bede Laura
A kalotaszegi élő hagyományokat, népművészetet hozzák közelebb az érdeklődőkhöz a kincses városban, ahol június 14-ig látogatható a mákófalvi tisztaszoba-kiállítás.
2019. június 09., 15:542019. június 09., 15:54
Festett bútordarabok, népviseleti elemek és vetett ágy formájában elevenednek meg a hagyományok az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári irodájában, ahol mákófalvi tisztaszoba-kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők.
„Tulajdonképpen az első kiállítás a folytatása volt a 7. Kolozsvári Magyar Napokon bemutatott népviseleti mustrának, amely a Farkas utcai programpontok között szerepelt az EMNT-sátorban. Igazából az volt a célunk, hogy bemutassunk olyan, a megyében még fellelhető népművészeti kincseket, amelyek a magyar napokon csak néhány óráig voltak megtekinthetők. Úgy éreztük, hogy az kevés idő ahhoz, hogy a tárlat anyaga értékelhető minőségben, érdekes formában sok emberhez eljusson” – mondta el a Krónika érdeklődésére Albert Beáta, a kiállítás szervezője. Hozzátette,
Kifejtette, eddig nagy érdeklődés övezte a kiállítást, amelyet június 14-ig a Főtér 23. szám alatt bárki megtekinthet. „Fontosnak tartottuk, hogy a fiatalabb generációk is képet alkothassanak a Kolozs megyei, kalotaszegi élő hagyományról, népművészetről, ezért magyar iskolák pedagógusait értesítettük, és így az osztályok eljöttek rendhagyó órákat tartani” – részletezte a szervező. Rámutatott, a kiállítás anyagát nem néprajzi szakemberek felkérésével állítják össze, hanem
Szintén érdekesség, hogy az öt kiállítást nem tudatosan előre tervezett formában szervezték meg, hanem az adott tárlatmegnyitón vagy utána született meg az ötlete a következőnek olyan formában, hogy az elemeket felajánló különböző családok, ismerősök a megnyitón szívesen meséltek az érdeklődőknek értékes örökségükről.
„A Kolozs megyei emberek életében fontos a hagyomány, a népi kultúra. Kalotaszegen főként, hiszen számos falusi házban fenn tartanak egy tisztaszobát, amelyet sok helyen első háznak vagy hideg szobának neveznek. Utóbbi az elvesztett funkcióra, a kihasználhatatlanságra utal, hiszen díszszobaként tekintenek rá, ahol megjelenítenek minden, a néphagyományhoz köthető bútordarabot, népviseleti elemet, fő elemként a vetett ágyat. Úgy gondolom, hogy ez valamilyen szinten büszkesége a kalotaszegi embernek és annak, aki ezt még felvállalja, és otthon berendezi a szobát” – fogalmazott Albert Beáta. Hozzátette, az idősebbeknél még van rá példa, hogy azt a helyiséget is tisztaszobaként rendezik be, amelyikben laknak, és sokan még mindig népviseletbe öltöznek ünnepekkor.
Női kalotaszegi népviselet, a tájegységre jellemzően színes elemekkel, gyöngyökkel. A háttérben festett bútorok, varrottasok
Fotó: Bede Laura
A kolozsvári kiállításon a népviseleti mustrát úgy próbálták élethűbbé, színesebbé tenni, hogy próbababákat öltöztettek fel, de egyéb népviseleti elemeket is próbáltak vállfákon megjeleníteni.
Albert Beáta elmondta, a következő tárlatra már vannak ötletek, de egyelőre még nem árult el további részleteket annak kivitelezéséről.
„Cifra Kalotaszeg” szíve
Mákófalva az úgynevezett cifra Kalotaszegen, a Nádas völgyében fekvő Kolozs megyei település, amely Magyargorbó és Nádasdaróc között fekszik. Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a 15. századból származnak. Az idők során többféle névalakja ismert: Macoo , Mekeou, Mekeu. Az 1600-as évek végéig püspöki tulajdonban áll, majd a gyalui és az erdélyi püspök szerzi meg. Birtokosai az 1700-as években a jezsuiták, majd a Gyerőffy család tagjai voltak. Lakossága felekezeti hovatartozását illetően: az 1517-es reformáció itt is éreztette hatását, hiszen az emberek nagy része református lett. Egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig tartozott a Kolozs vármegyei járások egyikéhez. 1850-es összeírások alapján az itt élők nagy része magyar. Ez köszön vissza az 1992-es népszámlálási adatokból is, ahol szintén számukat tekintve dominánsnak a református magyarságot említik. Templomát eredetileg az 1500-as években építették, de többször szükségessé vált bővítése, újjáépítése, legutóbb a 19. században. A régi templom falmaradványai napjainkban is megtekinthetők a mostani templom falaiban, ahol két évszám és a „Magyari” név áll. Harangjai az 1500-as, illetve az 1700-as évek végétől vannak a falu birtokában.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!