Tisztaszoba népi kincsekkel – a kalotaszegi Mákófalva népi kultúráját, hagyományait ismerteti a Kolozsváron megnyílt kiállítás

Bede Laura 2019. június 09., 15:54

A kalotaszegi élő hagyományokat, népművészetet hozzák közelebb az érdeklődőkhöz a kincses városban, ahol június 14-ig látogatható a mákófalvi tisztaszoba-kiállítás.

Díszes. A tisztaszobák fő eleme a vetett ágy, amelyre általában hímzett lepedőt, varrottas párnákat, népviseletbe öltöztetett babát tesznek Fotó: Bede Laura

Festett bútordarabok, népviseleti elemek és vetett ágy formájában elevenednek meg a hagyományok az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) kolozsvári irodájában, ahol mákófalvi tisztaszoba-kiállítást tekinthetnek meg az érdeklődők.

A Kolozs megyei település népi kultúráját bemutató tárlat egy sorozat része, az első ilyen jellegű kiállítást 2016 őszén szervezték, akkor egy körösfői tisztaszobát ismerhettek meg a látogatók.

„Tulajdonképpen az első kiállítás a folytatása volt a 7. Kolozsvári Magyar Napokon bemutatott népviseleti mustrának, amely a Farkas utcai programpontok között szerepelt az EMNT-sátorban. Igazából az volt a célunk, hogy bemutassunk olyan, a megyében még fellelhető népművészeti kincseket, amelyek a magyar napokon csak néhány óráig voltak megtekinthetők. Úgy éreztük, hogy az kevés idő ahhoz, hogy a tárlat anyaga értékelhető minőségben, érdekes formában sok emberhez eljusson” – mondta el a Krónika érdeklődésére Albert Beáta, a kiállítás szervezője. Hozzátette,

a körösfői tisztaszobát a széki, györgyfalvi, mezőkeszüi követte, a mákófalvi már az ötödik.

Kifejtette, eddig nagy érdeklődés övezte a kiállítást, amelyet június 14-ig a Főtér 23. szám alatt bárki megtekinthet. „Fontosnak tartottuk, hogy a fiatalabb generációk is képet alkothassanak a Kolozs megyei, kalotaszegi élő hagyományról, népművészetről, ezért magyar iskolák pedagógusait értesítettük, és így az osztályok eljöttek rendhagyó órákat tartani” – részletezte a szervező. Rámutatott, a kiállítás anyagát nem néprajzi szakemberek felkérésével állítják össze, hanem

általában egy adott család örökségét jelenítik meg, a felajánlott tárgyakkal rendezik be a szobát.

Szintén érdekesség, hogy az öt kiállítást nem tudatosan előre tervezett formában szervezték meg, hanem az adott tárlatmegnyitón vagy utána született meg az ötlete a következőnek olyan formában, hogy az elemeket felajánló különböző családok, ismerősök a megnyitón szívesen meséltek az érdeklődőknek értékes örökségükről.

A mákófalvi  kiállítás anyaga Both Katalinnak köszönhető.

„A Kolozs megyei emberek életében fontos a hagyomány, a népi kultúra. Kalotaszegen főként, hiszen számos falusi házban fenn tartanak egy tisztaszobát, amelyet sok helyen első háznak vagy hideg szobának neveznek. Utóbbi az elvesztett funkcióra, a kihasználhatatlanságra utal, hiszen díszszobaként tekintenek rá, ahol megjelenítenek minden, a néphagyományhoz köthető bútordarabot, népviseleti elemet, fő elemként a vetett ágyat. Úgy gondolom, hogy ez valamilyen szinten büszkesége a kalotaszegi embernek és annak, aki ezt még felvállalja, és otthon berendezi a szobát” – fogalmazott Albert Beáta. Hozzátette, az idősebbeknél még van rá példa, hogy azt a helyiséget is tisztaszobaként rendezik be, amelyikben laknak, és sokan még mindig népviseletbe öltöznek ünnepekkor.

Női kalotaszegi népviselet, a tájegységre jellemzően színes elemekkel, gyöngyökkel. A háttérben festett bútorok, varrottasok Fotó: Bede Laura

A kolozsvári kiállításon a népviseleti mustrát úgy próbálták élethűbbé, színesebbé tenni, hogy próbababákat öltöztettek fel, de egyéb népviseleti elemeket is próbáltak vállfákon megjeleníteni.

A tisztaszoba jellegzetes berendezéséhez hozzátartoznak továbbá a festett bútordarabok, különböző használati tárgyak, és a fejkendők is fontos szerepet kapnak.

Albert Beáta elmondta, a következő tárlatra már vannak ötletek, de egyelőre még nem árult el további részleteket annak kivitelezéséről.

„Cifra Kalotaszeg” szíve

Mákófalva az úgynevezett cifra Kalotaszegen, a Nádas völgyében fekvő Kolozs megyei település, amely Magyargorbó és Nádasdaróc között fekszik. Az első írásos források, melyek említést tesznek róla, a 15. századból származnak. Az idők során többféle névalakja ismert: Macoo , Mekeou, Mekeu. Az 1600-as évek végéig püspöki tulajdonban áll, majd a gyalui és az erdélyi püspök szerzi meg. Birtokosai az 1700-as években a jezsuiták, majd a Gyerőffy család tagjai voltak. Lakossága felekezeti hovatartozását illetően: az 1517-es reformáció itt is éreztette hatását, hiszen az emberek nagy része református lett. Egészen 1920-ig, a trianoni békediktátum pontjainak ratifikálásáig tartozott a Kolozs vármegyei járások egyikéhez. 1850-es összeírások alapján az itt élők nagy része magyar. Ez köszön vissza az 1992-es népszámlálási adatokból is, ahol szintén számukat tekintve dominánsnak a református magyarságot említik. Templomát eredetileg az 1500-as években építették, de többször szükségessé vált bővítése, újjáépítése, legutóbb a 19. században. A régi templom falmaradványai napjainkban is megtekinthetők a mostani templom falaiban, ahol két évszám és a „Magyari” név áll. Harangjai az 1500-as, illetve az 1700-as évek végétől vannak a falu birtokában.
Ön szerint ez:
Jó hír
Rossz hír
0 HOZZÁSZÓLÁS
Hallgassa online rádióinkat