2009. július 08., 10:142009. július 08., 10:14
Robert Patterson, a Pennsylvaniai Egyetem matematikaprofesszora 1801 decemberében kódolt üzenetet küldött barátjának, Jefferson elnöknek. Ez magában nem is lenne szokatlan, hiszen az Amerikai Filozófiai Társaság tagjaiként mindketten lelkesedtek a kódok és titkosírások iránt, és gyakran leveleztek ezekről. Jelen üzenetében azonban Patterson a szinte teljesen tökéletes, majdnem feltörhetetlen kódot mutatta be az elnöknek. Patterson szerint a tökéletes kódot négy dolog jellemzi: minden nyelvre alkalmazható, egyszerűen megtanulható, könnyen írható és olvasható, és mindenekfelett talán a legfontosabb, hogy abszolút megfejthetetlen legyen a kódolás mikéntjét nem ismerők számára. A férfi a levélben mellékelte az általa tökéletesnek tartott titkosírást is.
Bár a kód feltörésére és megfejtésére nincs bizonyíték, az elnök annyira hitt ennek erejében, hogy utasította a Belügyminisztériumot annak használatára, és továbbította a franciaországi nagykövetnek, Robert Livingstonnak is. A titkosírást végül a Princeton Egyetem kommunikációkutatási intézetének matematikusa és kódfejtője, Lawren Smithline fejtette meg 2007-ben; a folyamat lépéseit és az így kapott szöveget az American Scientist című folyóiratban, valamint a Harward Magazine legújabb számában jelentette meg.
| Megfejthetetlennek szánták. Patterson szerint könnyen olvasható volt |
A kód – ahogy azt már Patterson is megírta – nem pusztán a betűk felcserélésén alapult, és a karakterek gyakoriságának elemzése sem segített. Ez érthető is, hiszen a korban már nagyon jól ismerték a gyakoriságelemzést, így a kriptográfusok inkább más technikákat alkalmaztak. Ilyen volt az a gyűjtemény is, ahol minden kifejezést vagy éppen betűt más-más szám jelölt. Jeffersonnak több ilyen nomenclator-könyve is volt, ám Patterson szerint ezzel az volt a baj, hogy memorizálása lehetetlen. A valamikori elnök emellett egy olyan forgó készüléket is használt, amely véletlenszerű karakterekkel kódolta be a szöveget.
Pattersonnak más trükkje volt: szövegeit függőleges sorokban, jobbról balra írta, központozás, valamint kis- és nagybetűk nélkül. Ezen esetben ez 40 sorban átlagosan 60 karaktert jelentett. Ezután a szövegrészeket maximum kilenc sorra osztotta fel, megszámozva őket egytől kilencig. Következő lépésként minden számozott sort átírt, új szövegrészeket létrehozva, és emellett az eredetileg számozott sorrendet is összekeverte, ahol minden szövegszakasz szabályosan ismétlődő sorrendbe rendezett sorokká állt össze. Patterson levele szerint a kirakóst úgy lehet összerakni, ha tudjuk, hogy egy adott részben hány sor van, és a sorok milyen sorrendben lettek átírva, illetve hogy hány véletlenszerűen számozott részből áll össze az egész szöveg.
Patterson szerint a kódolt üzenet lényegében két számjegyű számok összességéből tevődik össze, ahol az első szám a sor számát adja, a második pedig az oszlopok elejéhez hozzáadott betűk számát jelöli. A kód összetettségére jellemző, hogy Patterson szerint, ha valaki a megoldó kulcs nélkül próbálná feltörni a kódot, akkor „90 millió a milliomodikon” kombináció közül választhat. Smithline a kód megfejtésekor közel 80 ezer szám-betű kombinációt próbált ki, ám a megoldás során a nyelvi szabályokat is segítségül hívta. Munkájához egy speciális számítógépes algoritmust is felhasznált: a dinamikus programozás nevű eljárás során a program minél apróbb feladatokra bontotta le a kirakós elemeit, és oldotta meg a feladványt. Smithline szerint, ha ezen eszközt nem használta volna fel, a közel 100 ezer kombináció végigpróbálgatása sok idejét felemésztette volna.
[origo]
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.
Látogatottsági adatok