
2009. július 08., 10:142009. július 08., 10:14
Robert Patterson, a Pennsylvaniai Egyetem matematikaprofesszora 1801 decemberében kódolt üzenetet küldött barátjának, Jefferson elnöknek. Ez magában nem is lenne szokatlan, hiszen az Amerikai Filozófiai Társaság tagjaiként mindketten lelkesedtek a kódok és titkosírások iránt, és gyakran leveleztek ezekről. Jelen üzenetében azonban Patterson a szinte teljesen tökéletes, majdnem feltörhetetlen kódot mutatta be az elnöknek. Patterson szerint a tökéletes kódot négy dolog jellemzi: minden nyelvre alkalmazható, egyszerűen megtanulható, könnyen írható és olvasható, és mindenekfelett talán a legfontosabb, hogy abszolút megfejthetetlen legyen a kódolás mikéntjét nem ismerők számára. A férfi a levélben mellékelte az általa tökéletesnek tartott titkosírást is.
Bár a kód feltörésére és megfejtésére nincs bizonyíték, az elnök annyira hitt ennek erejében, hogy utasította a Belügyminisztériumot annak használatára, és továbbította a franciaországi nagykövetnek, Robert Livingstonnak is. A titkosírást végül a Princeton Egyetem kommunikációkutatási intézetének matematikusa és kódfejtője, Lawren Smithline fejtette meg 2007-ben; a folyamat lépéseit és az így kapott szöveget az American Scientist című folyóiratban, valamint a Harward Magazine legújabb számában jelentette meg.
| Megfejthetetlennek szánták. Patterson szerint könnyen olvasható volt |
A kód – ahogy azt már Patterson is megírta – nem pusztán a betűk felcserélésén alapult, és a karakterek gyakoriságának elemzése sem segített. Ez érthető is, hiszen a korban már nagyon jól ismerték a gyakoriságelemzést, így a kriptográfusok inkább más technikákat alkalmaztak. Ilyen volt az a gyűjtemény is, ahol minden kifejezést vagy éppen betűt más-más szám jelölt. Jeffersonnak több ilyen nomenclator-könyve is volt, ám Patterson szerint ezzel az volt a baj, hogy memorizálása lehetetlen. A valamikori elnök emellett egy olyan forgó készüléket is használt, amely véletlenszerű karakterekkel kódolta be a szöveget.
Pattersonnak más trükkje volt: szövegeit függőleges sorokban, jobbról balra írta, központozás, valamint kis- és nagybetűk nélkül. Ezen esetben ez 40 sorban átlagosan 60 karaktert jelentett. Ezután a szövegrészeket maximum kilenc sorra osztotta fel, megszámozva őket egytől kilencig. Következő lépésként minden számozott sort átírt, új szövegrészeket létrehozva, és emellett az eredetileg számozott sorrendet is összekeverte, ahol minden szövegszakasz szabályosan ismétlődő sorrendbe rendezett sorokká állt össze. Patterson levele szerint a kirakóst úgy lehet összerakni, ha tudjuk, hogy egy adott részben hány sor van, és a sorok milyen sorrendben lettek átírva, illetve hogy hány véletlenszerűen számozott részből áll össze az egész szöveg.
Patterson szerint a kódolt üzenet lényegében két számjegyű számok összességéből tevődik össze, ahol az első szám a sor számát adja, a második pedig az oszlopok elejéhez hozzáadott betűk számát jelöli. A kód összetettségére jellemző, hogy Patterson szerint, ha valaki a megoldó kulcs nélkül próbálná feltörni a kódot, akkor „90 millió a milliomodikon” kombináció közül választhat. Smithline a kód megfejtésekor közel 80 ezer szám-betű kombinációt próbált ki, ám a megoldás során a nyelvi szabályokat is segítségül hívta. Munkájához egy speciális számítógépes algoritmust is felhasznált: a dinamikus programozás nevű eljárás során a program minél apróbb feladatokra bontotta le a kirakós elemeit, és oldotta meg a feladványt. Smithline szerint, ha ezen eszközt nem használta volna fel, a közel 100 ezer kombináció végigpróbálgatása sok idejét felemésztette volna.
[origo]
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.