2009. július 08., 10:142009. július 08., 10:14
Robert Patterson, a Pennsylvaniai Egyetem matematikaprofesszora 1801 decemberében kódolt üzenetet küldött barátjának, Jefferson elnöknek. Ez magában nem is lenne szokatlan, hiszen az Amerikai Filozófiai Társaság tagjaiként mindketten lelkesedtek a kódok és titkosírások iránt, és gyakran leveleztek ezekről. Jelen üzenetében azonban Patterson a szinte teljesen tökéletes, majdnem feltörhetetlen kódot mutatta be az elnöknek. Patterson szerint a tökéletes kódot négy dolog jellemzi: minden nyelvre alkalmazható, egyszerűen megtanulható, könnyen írható és olvasható, és mindenekfelett talán a legfontosabb, hogy abszolút megfejthetetlen legyen a kódolás mikéntjét nem ismerők számára. A férfi a levélben mellékelte az általa tökéletesnek tartott titkosírást is.
Bár a kód feltörésére és megfejtésére nincs bizonyíték, az elnök annyira hitt ennek erejében, hogy utasította a Belügyminisztériumot annak használatára, és továbbította a franciaországi nagykövetnek, Robert Livingstonnak is. A titkosírást végül a Princeton Egyetem kommunikációkutatási intézetének matematikusa és kódfejtője, Lawren Smithline fejtette meg 2007-ben; a folyamat lépéseit és az így kapott szöveget az American Scientist című folyóiratban, valamint a Harward Magazine legújabb számában jelentette meg.
| Megfejthetetlennek szánták. Patterson szerint könnyen olvasható volt |
A kód – ahogy azt már Patterson is megírta – nem pusztán a betűk felcserélésén alapult, és a karakterek gyakoriságának elemzése sem segített. Ez érthető is, hiszen a korban már nagyon jól ismerték a gyakoriságelemzést, így a kriptográfusok inkább más technikákat alkalmaztak. Ilyen volt az a gyűjtemény is, ahol minden kifejezést vagy éppen betűt más-más szám jelölt. Jeffersonnak több ilyen nomenclator-könyve is volt, ám Patterson szerint ezzel az volt a baj, hogy memorizálása lehetetlen. A valamikori elnök emellett egy olyan forgó készüléket is használt, amely véletlenszerű karakterekkel kódolta be a szöveget.
Pattersonnak más trükkje volt: szövegeit függőleges sorokban, jobbról balra írta, központozás, valamint kis- és nagybetűk nélkül. Ezen esetben ez 40 sorban átlagosan 60 karaktert jelentett. Ezután a szövegrészeket maximum kilenc sorra osztotta fel, megszámozva őket egytől kilencig. Következő lépésként minden számozott sort átírt, új szövegrészeket létrehozva, és emellett az eredetileg számozott sorrendet is összekeverte, ahol minden szövegszakasz szabályosan ismétlődő sorrendbe rendezett sorokká állt össze. Patterson levele szerint a kirakóst úgy lehet összerakni, ha tudjuk, hogy egy adott részben hány sor van, és a sorok milyen sorrendben lettek átírva, illetve hogy hány véletlenszerűen számozott részből áll össze az egész szöveg.
Patterson szerint a kódolt üzenet lényegében két számjegyű számok összességéből tevődik össze, ahol az első szám a sor számát adja, a második pedig az oszlopok elejéhez hozzáadott betűk számát jelöli. A kód összetettségére jellemző, hogy Patterson szerint, ha valaki a megoldó kulcs nélkül próbálná feltörni a kódot, akkor „90 millió a milliomodikon” kombináció közül választhat. Smithline a kód megfejtésekor közel 80 ezer szám-betű kombinációt próbált ki, ám a megoldás során a nyelvi szabályokat is segítségül hívta. Munkájához egy speciális számítógépes algoritmust is felhasznált: a dinamikus programozás nevű eljárás során a program minél apróbb feladatokra bontotta le a kirakós elemeit, és oldotta meg a feladványt. Smithline szerint, ha ezen eszközt nem használta volna fel, a közel 100 ezer kombináció végigpróbálgatása sok idejét felemésztette volna.
[origo]
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.
Látogatottsági adatok