Kapitány Olivía, a Cirque du Soleil művésze
Fotó: Orbán Orsolya
Amikor megtudtam, hogy a Krónikának lehetősége adódik bepillantást nyerni a világhírű Cirque de Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, OVO című előadásának kulisszái mögé, arra készültem, hogy közelebbről látom majd a varázslatot, a színes jelmezeket, a csillogást. Ám nem számítottam arra a családias hangulatra, közvetlenségre, amit tapasztaltam, arra, hogy egyből magyarokban botlok. Kapitány Olívia artista az idáig vezető útjáról, a produkció sajtósa, Janie Mallet a Nadia Comăneci-csel kapcsolatos élményeiről beszélt, miközben én a szereplők szaltóit csodáltam.
2026. április 25., 19:062026. április 25., 19:06
Ritkán adódik olyan lehetőség, hogy ne csak nézőként, hanem „belülről” lássunk egy világszínvonalú produkciót. A kanadai székhelyű Cirque du Soleil OVO című előadásának kolozsvári vendégjátéka alkalmából fotós kollégámmal egy backstage touron vehettünk részt: ott, ahol a varázslat még nem előadás, hanem munka – és ahol egy magyar artista történetén keresztül egészen közel került hozzánk ez a különleges világ.
Fotó: Orbán Orsolya
A cirkusz napközben egészen más arcát mutatja, mint este, amikor már megtelik a nézőtér. A kolozsvári BT Arénába néhány órával az előadás előtt érkeztünk, amikor nem volt taps, nem volt reflektorfény, de már volt színpad, díszlet – minden, amit az OVO társulata durván egy nap alatt épít fel nulláról és három óra alatt bont le. Janie Mallet, a produkció sajtósa elmondása alapján itt minden közös munka eredménye, az a kicsivel több mint ötven artista, aki esténként fellép a produkcióban is kiveszi részét a kevésbé látványos munkákban is.
Fotó: Orbán Orsolya
Érkezésünkkor artisták melegítettek, technikusok dolgoztak, díszletelemek mozdultak a háttérben, a színpadon pedig ugyanazokat a mozdulatokat ismételték újra és újra, amíg teljesen pontosak nem lettek.
Minden mozdulat mögött rendszerek és rutinok állnak: az úgynevezett „validációk” során az artisták nem teljes főpróbát tartanak, hanem kulcselemeket ellenőriznek – mert bár a színpad mindenhol azonos, a tér, a fény, a levegő mozgása minden városban más.
„Ilyen egy átlagos munkanap” – hangzott el már az elején, amikor a társulat sajtósa eligazította a csoportunkat, kérdésemre hozzátéve, hogy a világhírű kanadai társulatnak háromféle előadása van.
Fotó: Orbán Orsolya
Vannak állandó produkciók, amelyek társulata nem utazik, hanem egy adott városban lép fel rendszeresen – például Las Vegasban, Berlinben. Vannak sátoros produkciók, amelyek stábja egy egész cirkuszi sátrat épít fel, ők bár utaznak, minden helyszínen hosszabb időt, heteket töltenek el. Az arénaprodukciók csapatainak a legmozgalmasabb az élete, hisz ők minden héten új városba, gyakran új országba utaznak, szabadságra pedig általában 2-3 intenzív munkahónap után mennek. Azt is elmesélte, hogy
Az OVO című előadás egy brazil ihletésű, rovarvilágba ágyazott történet, amelyben 53 artista jelenít meg egy különös, színes kolóniát. A produkció 17 éve járja a világot, és még mindig folyamatosan alakul: új elemek, új zenék, új jelmezek kerülnek bele időről időre. Az OVO portugálul azt jelenti: tojás. A történet egy kék légyről szól, aki egy tojással a hátán érkezik egy új rovarkolóniába. Felfedezi ezt a világot, beleszeret egy katicába, és különböző konfliktusokkal találkozik. Egyszerű, minden korosztály számára érthető történet.
A jelmezek világa egy külön univerzum: minden darab egyedileg készül az adott artistára – több mint száz méretvétel alapján, Montrealban, a társulat központjában szabják rájuk a ruhákat, a cipőket, sőt a fejformájukat például 3D-ben szkennelik. A cél nemcsak az, hogy látványos legyen, hanem hogy tökéletesen működjön is az adott számban.
– ilyen például a bohóc, akinek kifejezetten „működik” a túlzás: nagyobb forma, hosszabb cipő, sőt akár egy beépített, mű „has” is, amely része a karakternek, és a mozgásra is ráerősít.
A cipők külön történetet jelentenek. A társulat nem próbálja mindenáron egységesíteni őket: ha egy artista például tornászként egy bizonyos típusú, márkájú cipőhöz szokott, akkor azt használja továbbra is. Erre kerül rá egy speciális „borítás”, amely illeszkedik a jelmezhez, így kívülről egységesnek hat, belül viszont megmarad a megszokott komfort és biztonság.
A legnagyobb, a produkcióban szereplő cipő több mint hatvan centiméteres
Fotó: Orbán Orsolya
A sminkszobába szintén betekintést nyertünk.
Minden szereplő megtanulja kisminkelni magát
Fotó: Orbán Orsolya
A backstage-ben ennek is megvan a maga rendszere: pontos útmutatók, fotók és eszközök segítik a folyamatot, így a színpadon minden este ugyanaz a precíz, karakteres látvány fogadja a közönséget.
A társulat összetétele önmagában is jelzi, milyen léptékű produkcióról van szó: több mint ötven artista áll színpadra, összesen mintegy százfős stábbal, és több mint húsz – a beszélgetésben elhangzottak szerint nagyjából 17–25 – különböző nemzet képviselteti magát.
Ebben a soknyelvű, sokkultúrájú közegben magyarok is vannak – nem véletlenül. A társulat sajtósa is megjegyezte: a magyarok kifejezetten erősek az akrobatikában és az artistaműfajokban, míg a nagy társulat román tagjai inkább a szertorna felől érkeznek. Ennek kapcsán szóba került Nadia Comăneci neve is, akinek pályája máig meghatározó referenciapontként él a nemzetközi közegben, s aki, mint Janie Mallet lelkesen elmesélte, egyszer maga is ellátogatott az OVO kulisszái mögé.
Elmondása szerint
Az artistaképzőben három év alatt több szakágat is kipróbált, a dobóakrobatikától kezdve a különböző légi technikákig, miközben egyre inkább kirajzolódott számára, merre szeretne továbbmenni.
Fotó: Orbán Orsolya
A döntő élmény egy bécsi előadás volt, ahol először látta azt a számot – az úgynevezett aerial cradle-t –, amelyben ma már ő maga is tündököl.
„Akkor eldöntöttem, hogy ha lesz rá alkalmam, ezt szeretném csinálni” – idézte fel.
Külön jelentőséget ad számára, hogy ma olyan partnerekkel dolgozhat együtt, akikre korábban nézőként tekintett fel.
Bekerülése története sem hétköznapi: nem egy klasszikus meghallgatás eredménye volt, hanem egy váratlan találkozásé. Egy korábbi edző révén került kapcsolatba a társulattal, éppen akkor, amikor szükségük volt egy artistára ebben a szerepkörben. A kiválasztásnál nemcsak a technikai tudás számított, hanem az is, hogyan tud együtt dolgozni a csapattal, mennyire alkalmazkodóképes.
Fotó: Orbán Orsolya
„Megnézték, hogy tudok-e együtt dolgozni a csoporttal, és végül megfeleltem az elvárásoknak” – mondta hozzátéve, hogy
Ugyanakkor ez a folyamatos változás az előadásra, rá is hat: minden közönség másképp reagál, és ez visszahat a játékra is, finoman alakítva az egyes jelenetek dinamikáját.
„Ez egy család” – szögezte le Olívia, és a backstage-ben töltött idő után ez nem hangzik túlzásnak.
Az előadás címe tojást jelent
Fotó: Orbán Orsolya
Cirque du Soleil
A Cirque du Soleil a világ vezető kortárs cirkusztársulata, amely 1984-ben alakult Québec tartományban. A montreali székhelyű vállalat úttörőként ötvözte a cirkuszművészetet a színházi látványvilággal és zenével, teljesen mellőzve az állatszámokat, és ezzel újradefiniálta a modern élőszórakoztatást. Produkcióit eddig több mint 400 millió néző látta 86 országban, hat kontinensen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Varga Csaba nagyváradi hegymászó ismét csúcsra tör, jelenleg már Nepálban van, az alaptáborban: célja a Föld 5. legmagasabb hegycsúcsa, a 8462 méter magas Makalu központi csúcsának az elérése pótlólagos oxigén és magashegyi teherhordók segítsége nélkül.
A tavasz kezdetével látványosan megugrott a takarítási szolgáltatások iránti igény Romániában: márciusban 57 százalékkal több megrendelést regisztráltak, mint a téli hónapok átlagában – derül ki a HomeRun szolgáltatásközvetítő platform elemzéséből.
Balkáni és latin-amerikai ritmusok, grúz többszólamúság, mongol torokének, valamint cigány, magyar és erdélyi zene várja a közönséget július 30. és augusztus 2. között a Méra Világzenei Csűrfesztiválon, Kalotaszegen.
Az idei évben az égbolt kivételes csillagászati látványosságot kínál: egy teljes napfogyatkozást, ritka eseményt, amely világszerte felkelti a csillagászat iránt rajongók érdeklődését.
Gasztronómiai szempontból a csalán érdekes átmenet a vadnövény és a kultúrnövény között. Íze a spenótra emlékeztet, de annál ásványosabb, kissé földesebb, „zöldebb” karakterű.
A világ ötödik legmagasabb csúcsára, a 8462 méteres Makalura indult Varga Csaba. Siker esetén ez lehet a nagyváradi hegymászó hetedik nyolcezrese, amelyet pótlólagos oxigén és teherhordók nélkül hódít meg.
Erdélyi mozikban is vetítik április végétől Olasz Renátó magyarországi rendező Minden csillag című játékfilmét. A fiatal felnőttek útkeresését bemutató magyar filmben szereplői között több erdélyi színész is felbukkan.
Románia népessége várhatóan körülbelül negyedével (24,3 százalékkal) 14,40 millióra fog csökkeni 2100. január elsejére a 2025. január elsején regisztrált 19,04 millióról – derül ki az Eurostat csütörtökön közzétett legfrissebb demográfiai előrejelzéséből.
Huszonöt kutyát találtak a hatóságok egy bukaresti, negyedik kerületi tömbházlakásban – tájékoztatott szerdán az állatfelügyelettel és -védelemmel foglalkozó hatóság (ASPA).
A magyar népviselet nem csupán múltidéző ruhadarab, hanem élő örökség, amely színekben, mintákban és formákban mesél közösségekről, ünnepekről és identitásról. A népviselet napja alkalmából ennek a gazdag hagyománynak állítanak emléket Torockón.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!