Kapitány Olivía, a Cirque du Soleil művésze
Fotó: Orbán Orsolya
Amikor megtudtam, hogy a Krónikának lehetősége adódik bepillantást nyerni a világhírű Cirque du Soleil Kolozsváron egymás után öt alkalommal is előadott, OVO című előadásának kulisszái mögé, arra készültem, hogy közelebbről látom majd a varázslatot, a színes jelmezeket, a csillogást. Ám nem számítottam arra a családias hangulatra, közvetlenségre, amit tapasztaltam, arra, hogy egyből magyarokba botlok. Kapitány Olívia artista az idáig vezető útjáról, a produkció sajtósa, Janie Mallet a Nadia Comăneci-csel kapcsolatos élményeiről beszélt, miközben én a szereplők szaltóit csodáltam.
2026. április 25., 19:062026. április 25., 19:06
2026. május 01., 10:182026. május 01., 10:18
Ritkán adódik olyan lehetőség, hogy ne csak nézőként, hanem „belülről” lássunk egy világszínvonalú produkciót. A kanadai székhelyű Cirque du Soleil OVO című előadásának kolozsvári vendégjátéka alkalmából fotós kollégámmal egy backstage touron vehettünk részt: ott, ahol a varázslat még nem előadás, hanem munka – és ahol egy magyar artista történetén keresztül egészen közel került hozzánk ez a különleges világ.
Fotó: Orbán Orsolya
A cirkusz napközben egészen más arcát mutatja, mint este, amikor már megtelik a nézőtér. A kolozsvári BT Arénába néhány órával az előadás előtt érkeztünk, amikor nem volt taps, nem volt reflektorfény, de már volt színpad, díszlet – minden, amit az OVO társulata durván egy nap alatt épít fel nulláról és három óra alatt bont le. Janie Mallet, a produkció sajtósa elmondása alapján itt minden közös munka eredménye, az a kicsivel több mint ötven artista, aki esténként fellép a produkcióban is kiveszi részét a kevésbé látványos munkákban is.
Fotó: Orbán Orsolya
Érkezésünkkor artisták melegítettek, technikusok dolgoztak, díszletelemek mozdultak a háttérben, a színpadon pedig ugyanazokat a mozdulatokat ismételték újra és újra, amíg teljesen pontosak nem lettek.
Minden mozdulat mögött rendszerek és rutinok állnak: az úgynevezett „validációk” során az artisták nem teljes főpróbát tartanak, hanem kulcselemeket ellenőriznek – mert bár a színpad mindenhol azonos, a tér, a fény, a levegő mozgása minden városban más.
„Ilyen egy átlagos munkanap” – hangzott el már az elején, amikor a társulat sajtósa eligazította a csoportunkat, kérdésemre hozzátéve, hogy a világhírű kanadai társulatnak háromféle előadása van.
Fotó: Orbán Orsolya
Vannak állandó produkciók, amelyek társulata nem utazik, hanem egy adott városban lép fel rendszeresen – például Las Vegasban, Berlinben. Vannak sátoros produkciók, amelyek stábja egy egész cirkuszi sátrat épít fel, ők bár utaznak, minden helyszínen hosszabb időt, heteket töltenek el. Az arénaprodukciók csapatainak a legmozgalmasabb az élete, hisz ők minden héten új városba, gyakran új országba utaznak, szabadságra pedig általában 2-3 intenzív munkahónap után mennek. Azt is elmesélte, hogy
Az OVO című előadás egy brazil ihletésű, rovarvilágba ágyazott történet, amelyben 53 artista jelenít meg egy különös, színes kolóniát. A produkció 17 éve járja a világot, és még mindig folyamatosan alakul: új elemek, új zenék, új jelmezek kerülnek bele időről időre. Az OVO portugálul azt jelenti: tojás. A történet egy kék légyről szól, aki egy tojással a hátán érkezik egy új rovarkolóniába. Felfedezi ezt a világot, beleszeret egy katicába, és különböző konfliktusokkal találkozik. Egyszerű, minden korosztály számára érthető történet.
A jelmezek világa egy külön univerzum: minden darab egyedileg készül az adott artistára – több mint száz méretvétel alapján, Montrealban, a társulat központjában szabják rájuk a ruhákat, a cipőket, sőt a fejformájukat például 3D-ben szkennelik. A cél nemcsak az, hogy látványos legyen, hanem hogy tökéletesen működjön is az adott számban.
– ilyen például a bohóc, akinek kifejezetten „működik” a túlzás: nagyobb forma, hosszabb cipő, sőt akár egy beépített, mű „has” is, amely része a karakternek, és a mozgásra is ráerősít.
A cipők külön történetet jelentenek. A társulat nem próbálja mindenáron egységesíteni őket: ha egy artista például tornászként egy bizonyos típusú, márkájú cipőhöz szokott, akkor azt használja továbbra is. Erre kerül rá egy speciális „borítás”, amely illeszkedik a jelmezhez, így kívülről egységesnek hat, belül viszont megmarad a megszokott komfort és biztonság.
A legnagyobb, a produkcióban szereplő cipő több mint hatvan centiméteres
Fotó: Orbán Orsolya
A sminkszobába szintén betekintést nyertünk.
Minden szereplő megtanulja kisminkelni magát
Fotó: Orbán Orsolya
A backstage-ben ennek is megvan a maga rendszere: pontos útmutatók, fotók és eszközök segítik a folyamatot, így a színpadon minden este ugyanaz a precíz, karakteres látvány fogadja a közönséget.
A társulat összetétele önmagában is jelzi, milyen léptékű produkcióról van szó: több mint ötven artista áll színpadra, összesen mintegy százfős stábbal, és több mint húsz – a beszélgetésben elhangzottak szerint nagyjából 17–25 – különböző nemzet képviselteti magát.
Ebben a soknyelvű, sokkultúrájú közegben magyarok is vannak – nem véletlenül. A társulat sajtósa is megjegyezte: a magyarok kifejezetten erősek az akrobatikában és az artistaműfajokban, míg a nagy társulat román tagjai inkább a szertorna felől érkeznek. Ennek kapcsán szóba került Nadia Comăneci neve is, akinek pályája máig meghatározó referenciapontként él a nemzetközi közegben, s aki, mint Janie Mallet lelkesen elmesélte, egyszer maga is ellátogatott az OVO kulisszái mögé.
Elmondása szerint
Az artistaképzőben három év alatt több szakágat is kipróbált, a dobóakrobatikától kezdve a különböző légi technikákig, miközben egyre inkább kirajzolódott számára, merre szeretne továbbmenni.
Fotó: Orbán Orsolya
A döntő élmény egy bécsi előadás volt, ahol először látta azt a számot – az úgynevezett aerial cradle-t –, amelyben ma már ő maga is tündököl.
„Akkor eldöntöttem, hogy ha lesz rá alkalmam, ezt szeretném csinálni” – idézte fel.
Külön jelentőséget ad számára, hogy ma olyan partnerekkel dolgozhat együtt, akikre korábban nézőként tekintett fel.
Bekerülése története sem hétköznapi: nem egy klasszikus meghallgatás eredménye volt, hanem egy váratlan találkozásé. Egy korábbi edző révén került kapcsolatba a társulattal, éppen akkor, amikor szükségük volt egy artistára ebben a szerepkörben. A kiválasztásnál nemcsak a technikai tudás számított, hanem az is, hogyan tud együtt dolgozni a csapattal, mennyire alkalmazkodóképes.
Fotó: Orbán Orsolya
„Megnézték, hogy tudok-e együtt dolgozni a csoporttal, és végül megfeleltem az elvárásoknak” – mondta hozzátéve, hogy
Ugyanakkor ez a folyamatos változás az előadásra, rá is hat: minden közönség másképp reagál, és ez visszahat a játékra is, finoman alakítva az egyes jelenetek dinamikáját.
„Ez egy család” – szögezte le Olívia, és a backstage-ben töltött idő után ez nem hangzik túlzásnak.
Az előadás címe tojást jelent
Fotó: Orbán Orsolya
Cirque du Soleil
A Cirque du Soleil a világ vezető kortárs cirkusztársulata, amely 1984-ben alakult Québec tartományban. A montreali székhelyű vállalat úttörőként ötvözte a cirkuszművészetet a színházi látványvilággal és zenével, teljesen mellőzve az állatszámokat, és ezzel újradefiniálta a modern élőszórakoztatást. Produkcióit eddig több mint 400 millió néző látta 86 országban, hat kontinensen.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Bármit is alkottál a konyhában, most egyetlen jól elkapott fotóval 400 lejes vásárlási utalványt nyerhetsz: elindult a Krónika legújabb nyereményjátéka, az Őszi gasztrokrónika fotópályázat.
Rétes, sütemény, kompót: az almáról szinte mindenkinek az édesség jut eszébe. Pedig egyes vidékeken a káposztáshordóba, a sült szárnyas mellé és a főtt húshoz kínált tormához is illeszkedett. Az almának igenis helye van a sós ételekben.
Ezer lejnél is drágább luxusmelltartó, márkás ruhák, parfümök és kozmetikumok szerepelnek többek között az Országos Meteorológiai Szolgálat (ANM) költségvetéséből elszámolt, vagyis közpénzből vásárolt tételek között.
Görbe fák, ufótörténetek, rejtélyes eltűnések: a Hója-erdőt is ajánlja októberre a National Geographic. A legendák övezte kolozsvári kirándulóhely ösvényein a múlt hétvégén feltűnően sok francia, német és spanyol szót hallottunk.
Ugyanannak a vadkáposztának a leszármazottja mindkettő, mégis kissé különböznek ízben, színben és textúrában: a karfiol inkább szelíd és krémes, a brokkoli karakteres és élénkzöld.
A hétvégén a szamosújvári Téka Alapítvány őszi fesztiváljának közönsége is megismerheti Szövérfi Zsuzsanna széki születésű hagyományőrző ruhatervező és viseletalkotó kollekcióját. Az alkotó munkásságáról, céljáról beszélt a Krónikának.
Nagyanyáink aszalták, befőzték, pálinkát főztek belőle, mi mégis gyakran csak nyersen harapjuk. Pedig a körte a sós gasztronómiában is otthon van: szalonnával, májjal, juhtúróval vagy fekete borssal is készítik.
Mintegy 19 tonna építőanyagot juttattak fel helikopterrel a Retyezátba, hogy az Önkéntes Hegyiszolgálat tagjai felújíthassák a Zănoaga-tó partján, közel kétezer méteres magasságban álló, erősen leromlott menedékházat.
Új adatok láttak napvilágot egy átfogó genetikai vizsgálat eredményeként a Déli-Kárpátokban élő farkasállomány összetételének változásáról, territóriumairól.
Ilyenkor, szeptemberben talán a legízesebb, legzamatosabb és legváltozatosabban felhasználható „piros aranyunk”, a paradicsom. A nagyvilág gasztronómiái számunkra meglepő módokon használják fel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!