2009. július 15., 10:352009. július 15., 10:35
A kiállítás felöleli a török hadtörténelemnek szinte az egészét, a török hódoltság idejét Magyarországon 1541-től, amikor elfoglalták Budát, és az azt követő csaknem 150 évet, s olyan egyedülálló műtárgyak kerülnek a közönség elé, mint I. vagy Nagy Szulejmán szultán iparművészeti remeknek számító szablyája – tájékoztatott a tárlatról Maderspach Krisztina, a múzeum sajtóreferense. A kiállításon olyan unikális műtárgyakat is bemutatnak, mint Enver pasa ruhája vagy Ahmet Muhtar pasa, nagyvezír egyenruhája, kitüntetései és díszfegyverei. A Török Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből a keleti díszfegyverek mint iparművészeti remekek mellett bemutat 16. századi jellegzetes magyar huszárfegyvereket, továbbá első világháborús hadieszközöket, amelyek arra utalnak, hogy az egykori ellenfelek a 20.században már szövetségesként harcoltak – mondta Maderspach Krisztina. A tárlat igazi látványossága lesz az oszmán haderő leghíresebb és legfélelmetesebb alakulatának, a janicsárok két figurája. A két báb korhű viseletben és fegyverzetben várja a látogatókat.
I. Szulejmán (1494–1566) szultánra Nyugat-Európában aggatták a nagy és dicsőséges jelzőt kiváló politikusi és hadvezéri képességei miatt, a muszlim világban az al-Kanuni, vagyis a törvényhozó melléknevet kapta államszervezői munkája elismeréseként. Nagy Szulejmán figyelme apjával ellentétben Nyugat felé fordult, I. Ferenc francia királlyal szövetkezett, mert fő célja a Habsburg-ház hatalmának megtörése volt. 1521-ben került szembe a Habsburgokkal szövetséges Magyarországgal. I. Szulejmán a szigetvári csatában halt meg 1566-ban.
A 145 hódoltsági év alatt Magyarország közepén 99 budai pasa működött, de csupán Szokoli Musztafa tevékenysége bizonyult maradandónak. Ő 12 évig állt Buda élén, több építkezés fűződik a nevéhez, köztük a Rudas-fürdő. A törökök megszervezték a meghódított területeken, így Magyarországon is a közigazgatást, a bíráskodást, valamint az adók kivetésének és behajtásának rendjét. A Török Hadtörténeti Múzeum kiállítását – amely az év végéig lesz nyitva – Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója és Oya Tuzcuoglu, a budapesti török nagykövet nyitja meg.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
A hagyma egész évben fontos része a gasztronómiánknak, legyen az épp soron következő, tavaszi, friss zöldhagyma vagy a fehér, valamint vöröshagyma.
A mesterséges intelligencia az elmúlt időszakban a zeneipar egyik legvitatottabb szereplőjévé vált: egyszerre kínál hatékony eszközt a mindennapi munkához és vet fel súlyos jogi, etikai kérdéseket. Halmen József DJ-vel, koncertszervezővel beszéltünk.
Ingyenes belépéssel és gazdag programkínálattal várja az érdeklődőket a hétvégén a Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Állattani Múzeuma, ahol február 28. és március 1. között rendezik meg a Márciuskák az állatokért elnevezésű esemény ötödik kiadását.
Partnerséget kötött a romániai Rendőrök Országos Testülete (CNP) és a MOL Románia a közlekedési rendőrök felszereléseinek további bővítésére, az együttműködés célja az A7-es autópálya közlekedésbiztonságának növelése.
A kanadai hatóságok szerint az OpenAI mesterségesintelligencia-fejlesztő vállalatnak módjában állt volna megakadályozni a közelmúltban Brit Columbia tartományban történt, nyolc ember életét kioltó lövöldözést.
Első alkalommal, több mint négyszáz év távlatából sikerült rekonstruálni annak a férfinak az arcát Horvátországban, akit saját korában vámpírnak tartottak.
Hétköznapi, de megkerülhetetlen étek az erdélyi „murok”, a Partium sok részén és Magyarországon sárgarépának, hétköznapi rövidítéssel egyszerűen csak répának nevezett gyökérzöldség.
Látogatottsági adatok