
2009. július 15., 10:352009. július 15., 10:35
A kiállítás felöleli a török hadtörténelemnek szinte az egészét, a török hódoltság idejét Magyarországon 1541-től, amikor elfoglalták Budát, és az azt követő csaknem 150 évet, s olyan egyedülálló műtárgyak kerülnek a közönség elé, mint I. vagy Nagy Szulejmán szultán iparművészeti remeknek számító szablyája – tájékoztatott a tárlatról Maderspach Krisztina, a múzeum sajtóreferense. A kiállításon olyan unikális műtárgyakat is bemutatnak, mint Enver pasa ruhája vagy Ahmet Muhtar pasa, nagyvezír egyenruhája, kitüntetései és díszfegyverei. A Török Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből a keleti díszfegyverek mint iparművészeti remekek mellett bemutat 16. századi jellegzetes magyar huszárfegyvereket, továbbá első világháborús hadieszközöket, amelyek arra utalnak, hogy az egykori ellenfelek a 20.században már szövetségesként harcoltak – mondta Maderspach Krisztina. A tárlat igazi látványossága lesz az oszmán haderő leghíresebb és legfélelmetesebb alakulatának, a janicsárok két figurája. A két báb korhű viseletben és fegyverzetben várja a látogatókat.
I. Szulejmán (1494–1566) szultánra Nyugat-Európában aggatták a nagy és dicsőséges jelzőt kiváló politikusi és hadvezéri képességei miatt, a muszlim világban az al-Kanuni, vagyis a törvényhozó melléknevet kapta államszervezői munkája elismeréseként. Nagy Szulejmán figyelme apjával ellentétben Nyugat felé fordult, I. Ferenc francia királlyal szövetkezett, mert fő célja a Habsburg-ház hatalmának megtörése volt. 1521-ben került szembe a Habsburgokkal szövetséges Magyarországgal. I. Szulejmán a szigetvári csatában halt meg 1566-ban.
A 145 hódoltsági év alatt Magyarország közepén 99 budai pasa működött, de csupán Szokoli Musztafa tevékenysége bizonyult maradandónak. Ő 12 évig állt Buda élén, több építkezés fűződik a nevéhez, köztük a Rudas-fürdő. A törökök megszervezték a meghódított területeken, így Magyarországon is a közigazgatást, a bíráskodást, valamint az adók kivetésének és behajtásának rendjét. A Török Hadtörténeti Múzeum kiállítását – amely az év végéig lesz nyitva – Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója és Oya Tuzcuoglu, a budapesti török nagykövet nyitja meg.
Az ünnepek után sok háztartásban hasonló a kép: a hűtő zsúfolt, a dobozok egymásra tornyozva őrzik a karácsony bőségének emlékét, miközben egyre sürgetőbb a kérdés: mi legyen a maradékkal? A válasz szerencsére nem föltétlenül a kidobás.
Az alma talán az egyetlen gyümölcs, amely minden kultúrában fontos szimbólumként jelenik meg – és közben mindennapi, elérhető, mégis elképesztően sokoldalú alapanyag.
Drámai mértékben megugrott a halálos medvetámadások száma Japánban, ezért a hatóságok egyre több veszélyesnek ítélt vadállatot lőhetnek ki. Az elejtett nagyragadozók húsát pedig főként grillezve fogyasztják a vendégek az éttermekben.
Köztudott tény, hogy ünnepek alatt általában bőségesebben esznek-isznak az emberek, mint a hétköznapokban: több édességet, alkoholos italt, zsíros, fűszeres ételt fogyasztanak.
Gyertyafényes karácsonyfák, ehető díszek, bazárok és jótékonyság: így ünnepelték a karácsonyt Kolozsváron másfél évszázaddal ezelőtt. Újvári Dorottya művészettörténésszel utaztunk vissza az időben.
Karácsonyfát, legót, könyvet, kortársaik körében divatos számítógépes játékokat is kértek a lövétei kisdiákok idén az Angyaltól. A gyerekek a Krónikának arról is beszéltek, mit jelent számukra a karácsony az ajándékokon túl.
Különleges újévi koncerttel indul a zenei év Kolozsváron: a Magyar Örökség díjas 100 Tagú Cigányzenekar lép fel a zeneakadémia nemrég átadott nagytermében. Az est sokszínű műsorral és rangos vendégművészekkel ígér emlékezetes zenei élményt.
Padlón az IQ-nk: Románia európai utolsó az általános intelligenciahányadost tekintve a World Poulation Review nemzetközi adatgyűjtő portál IQ-teszteket összesítő rangsorában.
Nyolcszáz hátrányos helyzetű magyarországi és határon túli gyereket látott vendégül Budapesten, a Parlamentben az Országgyűlés Hivatala és a Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat (NGYSZ) szombaton.
Életét vesztette egy román alpinista egy expedíció során a chilei Ojos del Salado tűzhányón, amely a világ legmagasabb aktív vulkánja. A chilei csendőrség speciális egységei rendkívül nehezen megközelíthető helyről próbálják meg kiemelni a holttestet.