
2009. július 15., 10:352009. július 15., 10:35
A kiállítás felöleli a török hadtörténelemnek szinte az egészét, a török hódoltság idejét Magyarországon 1541-től, amikor elfoglalták Budát, és az azt követő csaknem 150 évet, s olyan egyedülálló műtárgyak kerülnek a közönség elé, mint I. vagy Nagy Szulejmán szultán iparművészeti remeknek számító szablyája – tájékoztatott a tárlatról Maderspach Krisztina, a múzeum sajtóreferense. A kiállításon olyan unikális műtárgyakat is bemutatnak, mint Enver pasa ruhája vagy Ahmet Muhtar pasa, nagyvezír egyenruhája, kitüntetései és díszfegyverei. A Török Hadtörténeti Múzeum gyűjteményéből a keleti díszfegyverek mint iparművészeti remekek mellett bemutat 16. századi jellegzetes magyar huszárfegyvereket, továbbá első világháborús hadieszközöket, amelyek arra utalnak, hogy az egykori ellenfelek a 20.században már szövetségesként harcoltak – mondta Maderspach Krisztina. A tárlat igazi látványossága lesz az oszmán haderő leghíresebb és legfélelmetesebb alakulatának, a janicsárok két figurája. A két báb korhű viseletben és fegyverzetben várja a látogatókat.
I. Szulejmán (1494–1566) szultánra Nyugat-Európában aggatták a nagy és dicsőséges jelzőt kiváló politikusi és hadvezéri képességei miatt, a muszlim világban az al-Kanuni, vagyis a törvényhozó melléknevet kapta államszervezői munkája elismeréseként. Nagy Szulejmán figyelme apjával ellentétben Nyugat felé fordult, I. Ferenc francia királlyal szövetkezett, mert fő célja a Habsburg-ház hatalmának megtörése volt. 1521-ben került szembe a Habsburgokkal szövetséges Magyarországgal. I. Szulejmán a szigetvári csatában halt meg 1566-ban.
A 145 hódoltsági év alatt Magyarország közepén 99 budai pasa működött, de csupán Szokoli Musztafa tevékenysége bizonyult maradandónak. Ő 12 évig állt Buda élén, több építkezés fűződik a nevéhez, köztük a Rudas-fürdő. A törökök megszervezték a meghódított területeken, így Magyarországon is a közigazgatást, a bíráskodást, valamint az adók kivetésének és behajtásának rendjét. A Török Hadtörténeti Múzeum kiállítását – amely az év végéig lesz nyitva – Holló József Ferenc nyugalmazott altábornagy, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum főigazgatója és Oya Tuzcuoglu, a budapesti török nagykövet nyitja meg.
Te is kívülről fújod a legnagyobb slágereket? Otthon vagy a zene világában, vagy csak egyszerűen imádod a fesztiválhangulatot? Akkor itt a te időd! Itt a Krónika legújabb nyereményjátéka!
A következő napokban várható hőhullám miatt ajánlásokat fogalmaztak meg csütörtökön a hatóságok a lakosság számára.
Egyre erősödik a forróság és kiterjed egész Romániára – figyelmeztetnek a meteorológusok, akik narancssárga és sárga hőségriasztásokat adtak ki, amelyek csütörtök reggeltől péntek 21 óráig érvényesek.
Elena Ceaușescu eltitkolt balesete igazság vagy városi legenda? – erről közölt bejegyzést szerdán a Securitate Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS).
A felmelegedő tengerek kedvező feltételeket teremtenek a Vibrio vulnificus nevű kórokozó terjedéséhez.
Mi lehet a jól sikerült, ízes, megfelelően sós, ropogós kovászos uborka titka? Mostanra úgy tűnik, az volt a kulcsmondat, amit a Székelyföldön hallottunk valamikor régen: ez a bevált módszer egyik nyitja.
Sokan nyugdíjba vonulás után végleg maguk mögött hagyják a munka világát, a 82 éves kolozsvári Török László azonban még ma is minden hétvégén az After Eight klubba indul. A sokak által ismert és kedvelt Laci bácsival beszélgettünk.
Két szibériai tigris látta meg a napvilágot nemrég a nagyváradi állatkertben – a cukiságbombák már várják is a „babalátogatókat”. Igaz, még csak egy üvegfalon át lehet megtekinteni a két kistigrist.
Továbbra is erdélyi városok dominálnak abban a toplistában, amelynek készítői arra a kérdésre keresték a választ, hogy mely romániai városban élnének a legszívesebben az ország lakói.
Az UV-sugárzás kockázatairól sok szó esik, de vajon mennyi napfényre van szüksége a szervezetnek? Kiss Melinda marosvásárhelyi bőrgyógyásszal a napfény szerepéről, az UV-terhelés veszélyeiről és a bőrrák megelőzéséről beszélgettünk.