Többek között az élőhelyvesztés, fényszennyezés és klímaváltozás miatt csökken világszerte a szentjánosbogarak állománya
Fotó: Facdebook/Ipoly Erdő ZRt.
A szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, és Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett ebben a globális trendben – hívta fel a figyelmet László Zoltán biológus. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója a jelenség fő okairól, az ajánlott intézkedésekről beszélt a Krónikának, kitérve arra is, hogy mit tehetünk egyénileg a fénylő rovarok megóvása érdekében.
2025. július 12., 18:452025. július 12., 18:45
2025. július 12., 18:472025. július 12., 18:47
A kutatók nemrég arra figyelmeztettek, hogy talán mi leszünk az utolsó generáció, amely szentjánosbogarakat láthat, ugyanis a fénylő rovarok állománya világszerte csökken. A National Geographic cikke szerint a fajt veszélyeztető problémák közé tartozik az élőhelyvesztés, fényszennyezés és klímaváltozás. László Zoltán biológus a Krónika megkeresésére elmondta, a szentjánosbogarak populációi világszerte jelentős csökkenést mutatnak, ami komoly ökológiai problémát jelenthet. Ez nem csupán a biodiverzitás szempontjából aggasztó, hanem az élőhelyek állapotának indikátoraként is szolgálhat.
A jelenség fő okai mind globálisan, mind lokálisan egységesek:
E tényezők együttesen akadályozzák a szentjánosbogarakat a sikeres párkeresésben, szaporodásban és végső soron a populációk fennmaradásában – magyarázta a BBTE Magyar Biológiai és Ökológiai Intézetének igazgatója. Hozzátette, Erdély, mint Európa egyik természeti sokszínűségben gazdag régiója, szintén érintett e globális trendben.
Az intenzívebb mezőgazdaság is hozzájárul a jelenséghez
Fotó: Tuchiluș Alex
Mint kifejtette, lokálisan a nedves élőhelyek, mint a folyó- és patakmenti nedves, ártéri sávok, mocsarak és nedves rétek, amelyek kulcsfontosságúak a szentjánosbogár-lárvák fejlődéséhez, folyamatosan zsugorodnak. Az urbanizáció terjeszkedése, a mezőgazdasági területek intenzifikálása és az erdőirtások mind hozzájárulnak ehhez a folyamathoz. Különösen érzékennyé teszi a populációkat, hogy a nőstény szentjánosbogarak több fajnál szárnyatlanok és korlátozott mozgásúak, így nem tudnak új, megfelelő élőhelyeket keresni. A táj átalakítása, a gátépítések és a vízelvezetések szintén módosítják a vízháztartást, ami negatívan hat a lárvák fejlődéshez szükséges nedves talajviszonyokra – részletezte a biológus.
Rámutatott, a települések kiterjedése és a közvilágítás korszerűsödése növeli a zavaró fényforrások számát. A szentjánosbogarak kommunikációja, amely fényjeleken alapul, rendkívül érzékeny a fényszennyezésre. A mesterséges fények megzavarják a hímek navigációját és a nőstények fényjelzéseinek észlelését, ezáltal csökkentve a sikeres párzások esélyét – magyarázta. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem oktatója hangsúlyozta, hogy a mesterséges fényforrások „jelentős hatással vannak az élőlényekre, elsősorban a rovarokra, összezavarják azokat a fajokat, amelyek fény segítségével tájékozódnak”.
A mesterséges fények megzavarják a hímek navigációját és a nőstények fényjelzéseinek észlelését
Fotó: Borbély Fanni
A biológus szerint a mezőgazdaság tekintetében alkalmazott növényvédő szerek, különösen az rovarölők, közvetlen veszélyt jelentenek a szentjánosbogarakra és táplálékforrásaikra (csigák, giliszták). A peszticidek lefolyása a víztestekbe, illetve a talajba való bejutása károsíthatja a lárvákat.
Mint kifejtette, az éghajlatváltozás helyi hatásai, mint az aszályos időszakok gyakoribbá válása, vagy a hirtelen, intenzív csapadék, megváltoztathatják a szentjánosbogarak számára is az élőhelyek nedvességtartalmát és hőmérsékletét. Esetlegesen az invazív fajok megjelenése, amelyek versenyezhetnek az erőforrásokért, vagy zsákmányolhatják a szentjánosbogarakat, szintén hozzájárulhat a populációk hanyatlásához.
Átfogó természetvédelmi stratégiákra van szükség a fénylő rovarok megóvása érdekében
Fotó: Wikipédia
László Zoltán arról is beszélt lapunknak, hogy a szentjánosbogár-populációk Erdélyre, vagy Kárpát-medencére vonatkoztatott esetleges hanyatlása a globális trendekkel összhangban lévő, több tényezőből adódó komplex ökológiai problémára vezethető vissza. A probléma kezelése érdekében átfogó természetvédelmi stratégiákra van szükség, amelyek magukban foglalják
Arra a kérdésünkre, hogy egyénileg mit tehetünk a szentjánosbogarak megóvása érdekében, a biológus azt mondta, a kertekben, zöldterületeken sokat segít, ha nem nyírjuk gyakran a füvet, és változatos növényzetet alakítunk ki – legyen benne virágzó növény minden hónapban, legyenek benne cserjék és fásszárúak is. Ez úgy hat pozitívan rájuk, hogy növeli az illető terület eltartó képességét: hogyha változatosabbá válik az ott megjelenő rovarközösség, akkor megjelennek azok a fajok, amelyekkel ők táplálkoznak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Május végén elárasztják az erdélyi piacokat a különböző cseresznyefajták, az igazi nyár közeledtét jelzik a fényes, bordó, piros vagy sárgás szemek.
Hatvan évvel első, mesekönyvben való megjelenése után kiállítással ünnepli Csipikét, Fodor Sándor legendás mesefiguráját a kolozsvári Quadro Galéria. A tárlat Rusz Lívia ikonikus, eredeti illusztrációit állítja középpontba.
Húszezer lejre bírságolták azt a bolgár turistát, akit szerdán megharapott egy medve a Transzfogarasi úton.
Különleges programmal készül gyermeknap alkalmából a Szent Anna-tó–Mohos tőzegláp Ökocentrum: június 1-jén nemcsak a legkisebbeket várják, hanem mindazokat is, akiket lenyűgöznek a vulkánok és a természet titkai.
Egyre több romániai, erdélyi orvos találkozik olyan tinédzserekkel, akik TikTokon látott „csodadiétákat” próbálnak ki. Az extrém fogyókúrás trendek azonban nemcsak egészségtelenek, hanem hosszú távon súlyos testi és mentális problémákat is okozhatnak.
Mihez kezd az egyszeri házaspár, ha tagjai szeretik a cigánypecsenyét, ezért eldöntik, hogy vasárnapi ebédre azt készítenek, de – bár szeretnek főzőcskézni, és amatőr szinten nem is művelik annyira rosszul – még sohasem készítettek ilyesmit?
A korai fejes káposzta a Kárpát-medence konyháiban mindig a tél végét és az új zöldségszezon igazi kezdetét jelentette.
A legnehezebb szakaszhoz értek a munkagépek a Transzfogarasi út (DN7C) hókotrása során: a lavinaveszélyes térségben a hó vastagsága meghaladja az öt métert – közölte kedden este a brassói székhelyű regionális út- és hídigazgatóság (DRDP).
Életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte kedden a Maros megyei törvényszék a tavalyi mezőméhesi gyilkosság elkövetőjét, Emil Gânjt. A férfit azóta sem találják a hatóságok, távollétében emeltek vádat ellene.
Idén is gazdag zenei kínálattal és családi programokkal várja a látogatókat a Duna Napok május 29. és 31. között Torockón, az Europa Nostra-díjas magyarlakta faluban.
Látogatottsági adatok
1 hozzászólás