Fotó: Svábhegyicsillagvizsgáló.hu/WinJUPOS
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye előzi meg a hétvégi óraátállítást, amellyel áttérünk a téli időszámításra. Hivatalosan október 29-én, vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára kell visszatekerni az óra mutatóját – legalábbis azokon a hagyományos időmérő eszközökön, amelyek nem eléggé „okosak” ahhoz, hogy ezt maguktól megtegyék.
2023. október 28., 08:592023. október 28., 08:59
Amint arról beszámoltunk, az óraátállítás, azaz a téli és nyári időszámítás váltogatása hosszú évek óta foglalkoztatja Európa vezetőit, hiszen sokan megkérdőjelezik szükségességét, hasznosságát, az Unió több országa is lemondana erről a szokásról. A vitákban energiahatékonysági, gazdasági, pszichés, fiziológiai tényezőket is emlegetnek. Azonban az átállítás eltörléséhez összehangolt lépésekre lenne szükség valamennyi tagállamban.
Az óraátállítás lényegét az angol elnevezése jobban megragadja, mint a magyar, hiszen a DST, azaz daylight saving time („napfénynyerő idő”) épp arra utal, hogy nyerünk általa egy plusz (nap)fényes órát, amikor még dolgozni lehet, és nincs szükség mesterséges fényforrásra. A rendszer használata jelenleg a Föld népességének körülbelül negyedét érinti. A nyári időszámítást az első világháború idején vezették be energiamegtakarítás céljával, Romániában 1932 óta alkalmazzák. A Krónikának nyilatkozó szakemberek korábban elmondták,
Hétvégén Romániában is áttérünk a téli időszámításra. Az utóbbi években több olyan EU-s szintű törekvés volt, amely az egységes időszámítást szorgalmazta.
Az intézkedés rendre kényelmetlenségeket okoz például a vasúti közlekedésben is. A román állami vasúttársaság (CFR), mint minden évben, most is jelezte: vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára állnak át a mentrendben is, tehát például a 4.01-kor induló vonatra abban a pillanatban egy perc helyett egy óra és egy percet kell még várni, hogy útra keljen.
Azok a szerelvények, amelyek a nyári, azaz a még érvényben lévő időszámítás szerinti vasárnap hajnali 4 órakor éppen úton vannak, a legközelebbi állomásukon bevárják, hogy onnan már az új, téli időszámítás szerint haladjanak tovább (azaz elvileg egy órát vesztegelnek). A végállomásukhoz közel járó vonatok ugyanakkor nem állnak meg 4 órakor, befutnak. Mivel a szomszédos országokban is hasonlóképpen visszatekerik a mánust, mindez a nemzetközi járatokra is érvényes.
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye romániai idő szerint 21.01-kor kezdődik, a Föld árnyéka 22.35-kor jelenik meg a Holdon, és 23.14-kor „tetőzik”, mintegy 7 százalékos fogyatkozást előidézve. Az árnyék 23.52-kor tűnik el, maga a holdfogyatkozás vasárnap hajnalban 01.26-kor ér véget – közölte a brassói planetárium, amely közös égcsodálásra hívja az érdeklődőket 22.30-től a Nicolae Titulescu-parkba.
A jelenséget több mint egy órán át észlelhetjük szabad szemmel is. Binokulárt vagy távcsövet használva közelről nézhetjük, ahogyan a Föld árnyéka rávetül a Hold déli féltekéjén lévő óriáskráterekre – olvasható a Svábhegyicsillagvizsgáló.hu portálon. Ahol a hétvégi esemény alkalmából arra is rávilágítanak, hogyan történnek a holdfogyatkozások.
Központi csillagunk, a Nap megvilágítja bolygónkat, amelynek kb. 1,4 millió kilométer hosszú, kúp alakú árnyéka van. Ez háromszor hosszabb a Hold távolságánál, és az árnyékkúp szélessége égi kísérőnknél kb. 9000 kilométer átmérőjű, amelybe a Hold 2,5-szer belefér.
A jelenség a Föld azon pontjairól látható, ahol hűséges égi kísérőnk a látóhatár felett helyezkedik el. Teljes holdfogyatkozás esetében sem tűnik el az égitest teljesen, hanem különböző színekben pompázik, lehet vörös, szürke, narancs és kék is, és ezt a részleges fogyatkozásnál is megfigyelhetjük a Föld árnyéka mentén. A jelenség oka, hogy bolygónk légköre megtöri és szórja a Napból érkező fényt, amelynek következtében az árnyéknak csak kb. 260 000 kilométeres szakaszába nem jut fény egyáltalán. Azonban a Hold jóval messzebb van ennél, így szórt fény még el tud jutni a felszínére, és a fentebb leírt színekben láthatjuk az égitestet – ismertette a Svábhegyi Csillagvizsgáló portálja.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.
Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!