
Fotó: Svábhegyicsillagvizsgáló.hu/WinJUPOS
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye előzi meg a hétvégi óraátállítást, amellyel áttérünk a téli időszámításra. Hivatalosan október 29-én, vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára kell visszatekerni az óra mutatóját – legalábbis azokon a hagyományos időmérő eszközökön, amelyek nem eléggé „okosak” ahhoz, hogy ezt maguktól megtegyék.
2023. október 28., 08:592023. október 28., 08:59
Amint arról beszámoltunk, az óraátállítás, azaz a téli és nyári időszámítás váltogatása hosszú évek óta foglalkoztatja Európa vezetőit, hiszen sokan megkérdőjelezik szükségességét, hasznosságát, az Unió több országa is lemondana erről a szokásról. A vitákban energiahatékonysági, gazdasági, pszichés, fiziológiai tényezőket is emlegetnek. Azonban az átállítás eltörléséhez összehangolt lépésekre lenne szükség valamennyi tagállamban.
Az óraátállítás lényegét az angol elnevezése jobban megragadja, mint a magyar, hiszen a DST, azaz daylight saving time („napfénynyerő idő”) épp arra utal, hogy nyerünk általa egy plusz (nap)fényes órát, amikor még dolgozni lehet, és nincs szükség mesterséges fényforrásra. A rendszer használata jelenleg a Föld népességének körülbelül negyedét érinti. A nyári időszámítást az első világháború idején vezették be energiamegtakarítás céljával, Romániában 1932 óta alkalmazzák. A Krónikának nyilatkozó szakemberek korábban elmondták,

Hétvégén Romániában is áttérünk a téli időszámításra. Az utóbbi években több olyan EU-s szintű törekvés volt, amely az egységes időszámítást szorgalmazta.
Az intézkedés rendre kényelmetlenségeket okoz például a vasúti közlekedésben is. A román állami vasúttársaság (CFR), mint minden évben, most is jelezte: vasárnap hajnali 4 órakor 3 órára állnak át a mentrendben is, tehát például a 4.01-kor induló vonatra abban a pillanatban egy perc helyett egy óra és egy percet kell még várni, hogy útra keljen.
Azok a szerelvények, amelyek a nyári, azaz a még érvényben lévő időszámítás szerinti vasárnap hajnali 4 órakor éppen úton vannak, a legközelebbi állomásukon bevárják, hogy onnan már az új, téli időszámítás szerint haladjanak tovább (azaz elvileg egy órát vesztegelnek). A végállomásukhoz közel járó vonatok ugyanakkor nem állnak meg 4 órakor, befutnak. Mivel a szomszédos országokban is hasonlóképpen visszatekerik a mánust, mindez a nemzetközi járatokra is érvényes.
Az év egyik legizgalmasabb csillagászati eseménye romániai idő szerint 21.01-kor kezdődik, a Föld árnyéka 22.35-kor jelenik meg a Holdon, és 23.14-kor „tetőzik”, mintegy 7 százalékos fogyatkozást előidézve. Az árnyék 23.52-kor tűnik el, maga a holdfogyatkozás vasárnap hajnalban 01.26-kor ér véget – közölte a brassói planetárium, amely közös égcsodálásra hívja az érdeklődőket 22.30-től a Nicolae Titulescu-parkba.
A jelenséget több mint egy órán át észlelhetjük szabad szemmel is. Binokulárt vagy távcsövet használva közelről nézhetjük, ahogyan a Föld árnyéka rávetül a Hold déli féltekéjén lévő óriáskráterekre – olvasható a Svábhegyicsillagvizsgáló.hu portálon. Ahol a hétvégi esemény alkalmából arra is rávilágítanak, hogyan történnek a holdfogyatkozások.
Központi csillagunk, a Nap megvilágítja bolygónkat, amelynek kb. 1,4 millió kilométer hosszú, kúp alakú árnyéka van. Ez háromszor hosszabb a Hold távolságánál, és az árnyékkúp szélessége égi kísérőnknél kb. 9000 kilométer átmérőjű, amelybe a Hold 2,5-szer belefér.
A jelenség a Föld azon pontjairól látható, ahol hűséges égi kísérőnk a látóhatár felett helyezkedik el. Teljes holdfogyatkozás esetében sem tűnik el az égitest teljesen, hanem különböző színekben pompázik, lehet vörös, szürke, narancs és kék is, és ezt a részleges fogyatkozásnál is megfigyelhetjük a Föld árnyéka mentén. A jelenség oka, hogy bolygónk légköre megtöri és szórja a Napból érkező fényt, amelynek következtében az árnyéknak csak kb. 260 000 kilométeres szakaszába nem jut fény egyáltalán. Azonban a Hold jóval messzebb van ennél, így szórt fény még el tud jutni a felszínére, és a fentebb leírt színekben láthatjuk az égitestet – ismertette a Svábhegyi Csillagvizsgáló portálja.
A modern otthonokban egyre több internetre kapcsolt eszköz jelenik meg: robotporszívók, okostelevíziók, hangszórók vagy más „okos” háztartási készülékek. Bár ezek kényelmesebbé teszik a mindennapokat, biztonsági szempontból gyakran háttérbe szorulnak.
Egy friss felmérés eredményei szerint a fiatal román állampolgárok több mint 90%-a úgy véli, hogy karrierjük előrehaladásához a mesterséges intelligenciára (AI) vonatkozó ismeretekre van szükségük.
Kvízesttel és táncházzal idézi meg Kallós Zoltán örökségét a kolozsvári Népzenész Klub márciusi különkiadása. A rendezvény a Kallós 100 emlékév programsorozathoz kapcsolódva várja a csapatokat és a népzene, néptánc iránt érdeklődőket.
A nemzetközi nőnap alkalmából a közösségi oldalán köszöntötte a nőket Nicușor Dan államfő.
Böjt idején természetesen előtérbe kerül, a falusi kamrákban pedig évszázadokon át alapélelmiszer volt a lencse. Vörös és zöld változata is gazdag tápanyagokban.
Több mint négy évtizedes zenei tevékenységéért Pro Civitas-díjjal tüntették ki a nagyszalontai Dioptrió együttest. A városi elismerést azok kapják, akik hosszú időn át szolgálják a közösséget – gyakran csendben, reflektorfény nélkül.
Új lakókkal bővül a Marosvásárhelyi Állatkert állatállománya: nőstény puma, négy guanakó és három kubai amazon érkezett a Szegedi Vadasparkból. A látogatók hamarosan találkozhatnak az új állatokkal.
Kolozsvár új kezdeményezéssel próbálja összekapcsolni a gasztronómiát és a kultúra támogatását: márciustól Kultúraadag néven olyan desszert kerül a város vendéglátóhelyeinek kínálatába, amelynek eladásából a kulturális szféra is részesül.
A meteorológusok szerint 2026 második felében ismét kialakulhat az El Niño-jelenség, ami újabb globális hőmérsékleti rekordokat hozhat.
Sehol nincs teljes nemi egyenlőség a világon a munkaerőpiacon a Világbank kedden közzétett jelentése szerint, amelyben kiemelték azt is, hogy a nők alig négy százaléka él olyan országban, ahol a körülmények megközelítik az egyenlőséget.
szóljon hozzá!