A több moldvai településen is működő magyar házak programjai keretében magyar nyelvet is tanulhatnak a csángó gyerekek
Fotó: Moldvai Csángómagyarok Szövetsége/Facebook
Az egyéni törekvéseknél sokkal nagyobb szerepet játszik a helyi közösség a moldvai csángók nyelvhasználatában, mint a Föld északi országaiban – állapítja meg egy friss, a Budapesti Corvinus Egyetem bevonásával készült finn–magyar kutatás.
2025. augusztus 05., 20:102025. augusztus 05., 20:10
A kutatók kétnyelvű falvakban tizenkét moldvai csángó anyával interjúztak olyan családokban, ahol az apa külföldre vándorolt munkavállalás céljából. A kutatók arra keresték a választ, mi határozza meg, hogy egy kisebbségi helyzetű, migrációban is érintett családban milyen nyelvet beszélnek, továbbá, hogy mit jelent a moldvai csángó anyák számára a család és a nyelv, illetve milyen hatása van a nyelvhasználatra az ottani magyar oktatási programnak – írta keddi közleményében a Corvinus Egyetem.
A vizsgálat eredményei alapján a moldvai csángók – a globális északi gyakorlattal szemben – a saját vagy gyerekeik nyelvhasználatát inkább a helyi közösségi gyakorlatok alapján alakítják.
Több interjúalany felidézte,
egy ki nem mondott közösségi megállapodás alapján. A román nyelvre való áttérés az összes interjúalany közös generációs élményét képezi.
A Bákó megyei Lábnyikon szerveztek nyelvi tudást fejlesztő tábort csángó és székelyföldi gyerekeknek – közölte a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége.
Ugyanakkor említik a két évtizede tartó magyar nyelvi oktatási program helyi „magyar házait” is, ahol magyarul beszélnek. Ennek hatására volt, aki megváltoztatta otthoni nyelvhasználati szokásait, és már magyarul is beszél a gyerekekkel a román mellett.
Egy tágabb nemi aszimmetriát mutat, hogy a külföldön dolgozó férfiak magyarul beszélnek többnyire a felnőttekkel, míg a Moldvában maradt nők románul, többnyire a gyerekekkel.
– ismertették a közleményben.
A csángó közösség elvárásai nagy hatással vannak a nők családban betöltött szerepére is, ők azok, akik a mindennapokban irányítják a családot és az otthont, beleértve a nyelvhasználattal kapcsolatos döntéseket is. A kutatók globális északi elképzeléseivel szemben, miszerint a családtagokat földrajzilag együtt kellene tartani, a csángó anyák a helyi közösségi norma szerinti maradást választják, mivel az apák nem keresnek annyit, hogy a családot el tudnák tartani Nyugat-Európában.
A falvakban maradva viszont egy érzelmileg biztonságos, szoros kötelékben, helyi normákkal meghatározott kis csoport tagjaiként élhetik életüket.
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről Berszán Lajos atyával beszélgettünk.
A kutatók célja volt, hogy az apákkal is interjút készítsenek, a kevés helyi férfi között azonban nem találtak önkénteseket.
Becslések szerint ötvenezren számítanak kétnyelvűnek a román és a „csángó beszédmódban”, ez a moldvai katolikus lakosság egynegyede. Főként falvakban élnek, sokan közülük kétkezi munkát végeznek, Moldvában vagy Nyugat-Európában.
A kutatók hangsúlyozzák: a helyi gyakorlatok és a közösségi tapasztalatok figyelembevételével a nyelvi és kulturális örökség megőrzésére irányuló erőfeszítések még hatékonyabbá válhatnak, ezért érdemes további kutatásokat végezni a moldvai csángó közösség még jobb megismerésére. A tanulmány az International Journal of Bilingual Education and Bilingualism 2025/3. számában jelent meg.
A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége a 2025–26-os tanévre keres tanítókat, óvónőket és pedagógusokat moldvai magyar falvakba.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tavaly az Európai Unió lakosságának 8,5 százaléka nem engedhette meg magának, hogy minden második nap húst, halat vagy ezzel egyenértékű vegetáriánus ételt fogyasszon; ez az arány 1 százalékponttal kisebb a 2023-ban jegyzettnél.
A kutatások szerint a filozófia nyitottabbá és tudatosabbá formálja a gondolkodást, Romániában azonban egyre inkább háttérbe szorul az oktatásban.
Augusztus 26-án tartják világszerte a nemzetközi kutyanapot. Erdélyben is állatvédő eseményekkel hívják fel a figyelmet civil szervezetek az ember hűséges barátjára, az ebre.
A Kolozsvári Magyar Napok egyik legkedveltebb helyszíne minden évben a Farkas utca, ahol a vásár standjai között sétálva az ember könnyen elveszhet az illatok, színek és hangok kavalkádjában.
Bukarestben készül a világ egyik legdrágább magánbunkere Andrew és Tristan Tate számára. A föld alatti luxusmenedék 3,9 millió dollárba kerül, és még sztriptízrúddal felszerelt szórakoztatóterem is lesz benne.
Székelyföldi szabadidőközpont az ország legkedveltebb gyerekvonzó turistacélpontja a Clubul Copiilor (Gyerekek Klubja) nevű mozgalom munkatársai szerint, akik Google-értékelések alapján rangsorolták a romániai létesítményeket.
Népviseletbe öltözött táncosok „pörgették-forgatták” Kolozsvár belvárosát az elmúlt napokban. A 27. Szent István-napi Nemzetközi Kisebbségi Néptánctalálkozón öt ország táncosai mutatták be hagyományaikat, bevonva a közönséget is a közös mulatságba.
Cáfolja Bogdan Ivan energiaügyi miniszter azokat a közösségi oldalakon terjedő álhíreket, amelyek szerint idegen érdekek állnak az Argeș megyei Vidraru-tó kiürítésének hátterében.
Idén már negyedszer egymás után áll az Apple a világ legértékesebb márkáinak az élén.
Új turisztikai kínálat jelent meg térségünkben a külföldiek számára: családtörténeti túrákat szerveznek az egykoron innen elvándoroltak leszármazottainak, hogy lássák, hol és hogyan éltek az ősök.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!