A gyimesi csángó falvakon kívül más megyékből is érkeznek diákok a gyimesfelsőloki iskolába
Fotó: Pogány-havas Kistérségi Társulás / Facebook
Gyimesfelsőlokra, az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Gimnáziumba is ellátogat a csíksomlyói búcsút megelőzően Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfői látogatás jelentőségéről, a pünkösdre való készülődésről a három évtizede működő gyimesi csángó iskola alapítója, Berszán Lajos plébános beszélt a Krónikának.
2025. június 05., 08:012025. június 05., 08:01
Székelyföldi útja keretében Gyimesfelsőlokra is ellátogat Sulyok Tamás, Magyarország köztársasági elnöke. Az államfő június 6-án, pénteken a gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceum megtekintésével kezdi székelyföldi magánlátogatását. Berszán Lajos tiszteletbeli kanonok, az iskola alapítója a Krónikának elmondta, megtiszteltetés számukra, hogy a magyar államfő felkeresi iskolájukat, a fogadására ünnepi műsorral készülnek. „Korábban már felkereste iskolánkat Sólyom László köztársasági elnök is, aminek akkor is nagyon örvendtünk. Megtiszteltetés, hogy másodszor látogat el hozzánk magyar államfő, diákjaink ez alkalomból népviseletbe öltöznek, és zenés-verses műsorral is készülnek, és bízunk abban, hogy beszélgetni is tudunk majd Magyarország köztársasági elnökével” − fejtette ki Berszán Lajos Magyar Örökség díjjal kitüntetett nyugalmazott római katolikus plébános.
A tanintézetet Berszán Lajos atya alapította a romániai rendszerváltást követő években
Fotó: Pogány-havas Kistérségi Társulás / Facebook
A gyimesfelsőloki Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Líceum nem csupán oktatási intézményként szolgál. Az iskola – amelyben jelenleg közel 330 diák tanul – 1994-ben jött létre azzal a céllal,
Berszán Lajos elmondta, az iskola tanulói főként Gyimesfelsőlokról, Gyimesközéplokról, valamint Hidegségről származnak, de érkeznek növendékek Kovászna megyéből is – a legmesszebbről jövő diákjaik sepsiszentgyörgyiek. Rámutatott, jelenleg óvodától érettségiig tanulhatnak az Árpád-házi Szent Erzsébet-gimnáziumban a diákok, ugyanis a tanintézethez tartozik a község két egy-négy osztályos iskolája, illetve az óvodák is. Középiskolától teológia és természettudományok profilú osztály működik, illetve szakiskolai képzés is indult, ahol a kertészetet és agroturisztikát tanulhatnak a diákok.
Óvodától az érettségiig tanulhatnak a gyerekek az Árpád-házi Szent Erzsébet Római Katolikus Teológiai Líceumban
Fotó: szenterzsebet.ro
„A kommunizmus idején, 1981-ben kerültem Gyimesfelsőlokra plébánosként, hittanórát tartottam a gyerekeknek, akik mindenféle tiltás ellenére jöttek az órákra. Fontosnak tartottam, hogy tartsuk meg őket a hitben, ezért a rendszerváltás után fogalmazódott meg az az igény, hogy Felsőlokon lelkigyakorlatos ház épüljön, illetve egy külön iskola létesüljön a gyimesi és moldvai csángó gyermekek számára” – idézte fel a kezdeteket az iskolaalapító. Hozzátette,
a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) támogatásával nekiláttak az építkezésnek, és a három évtized alatt sorra felépült a kápolna, iskola, elkészült a tornaterem, az ebédlő és az udvar. „Hálás vagyok a tanároknak is, akik vállalták, hogy óraadóként oktatják a diákokat, ugyanis harminc gyerekért nem lehetett állásokat meghirdetni. Kialakult egy lelkes közösség, akik szívesen segítettek, míg az iskola osztályait bővítettük” – mondta az iskolaalapító plébános.
Berszán Lajos atya arról is beszélt, a kezdetektől azt a célt tűzték ki, hogy a tanintézetben a nemzeti identitás megőrzésére és a keresztény értékrend szerinti életre nevelik a fiatalokat. Ezt az irányt igyekeznek szem előtt tartani ma is, ugyanis úgy vélik,
„Ha végignézünk a csángó viseleten, láthatjuk, milyen aprólékos kézimunkával készült, ami azt is jelzi, hogyan gondolkodtak az ősök. Aki viseli, az tisztelettel és gyakran büszkeséggel gondol az elődökre. Bár a hétköznapokban nehézkes lenne viselni, ünnepi alkalmakkor a csángó viselet felöltése a múlt előtti tisztelgés, a gyökerekhez való hűséget jelenti” – fogalmazott a 82 éves plébános. Arról is beszélt, hogy az iskola a csángó identitás megőrzése mellett hangsúlyt fektet arra is, hogy diákjai lelki életükben is növekedjenek, fejlődjenek, ami legfőképp közösségben végzett lelki programok által valósul meg.
megismerik a templomi énekeket, belenőnek a vallásos életbe, ami az identitásukat táplálja” – fogalmazott Berszán Lajos atya. Hangsúlyozta, a hitélet egyfajta lelki alapozó számukra, ami a későbbiekben is kapaszkodót nyújthat a sokszor zavaros világban. „Egyszer valaki megkérdezte a diákjainktól, hogy kötelező-e a lelki élet, és a diákok értetlenül néztek rá, nem értették a kérdést. Mintha azt kérdezték volna tőlük, hogy kötelező-e reggelizni vagy ebédelni. A hit gyakorlása számukra éppoly természetes, mint az élet más alapvető dolgai, hozzátartozik az életükhöz” – mesélte a nyugalmazott plébános.
Gyimesi népviseletbe öltözött diákok
Fotó: Pogány-havas Kistérségi Társulás / Facebook
Az iskola megtanít hitben járni Árpád-házi Szent Erzsébet módjára
A hitben járáshoz példaképként áll a diákok előtt az iskola névadója és védőszentje, Árpád-házi Szent Erzsébet. A névadás kapcsán Berszán Lajos atya elmondta, a mennyei Gondviselésnek köszönhető, hogy az egyik legnagyobb tiszteletnek örvendő magyar szentet választották az iskola védelmezőjéül.
„Amikor letettük az iskola alapkövét, Bálint Lajos érsek urat hívtam meg, hogy szentelje meg. Mindenre gondoltam, csak éppen a védőszentre nem. Az érsek úr első kérdése az volt: »És ki lesz az iskola védőszentje?« Megijedtem, mert teljesen elfelejtettem. Aztán ő megnyugtatott: van egy prédikációja Szent Erzsébetről, azt mondaná el. Ahogy az alapkőletételnél Szent Erzsébet neve elhangzott, számomra olyan volt,
– mondta Berszán Lajos. Hozzátette, minden évben megtartják az Árpád-házi Szent Erzsébet-napi ünnepséget, amely emlékeztet mindenkit a kezdetekre, a védőszentre, és arra az élő hitre, amellyel az iskola létrejöhetett.
Pünkösd közeledtével arra kértük a gyimesfelsőloki katolikus gimnázium alapítóját, ossza meg a Krónika olvasóival gondolatait arról, milyen üzenetet hordoz ma, a 21. század emberének a Szentlélek eljövetelének örömhíre. Berszán Lajos atya egy ismert szent ének verseit idézte:
„Apostolok pünkösdnap összebújtak, félvén.
Zúgás kelt a magasból, mint a sebes szélvész.
Betöltötte házukat, tüzes nyelvek szálltak.
És a gyenge félőkből harcos hősök váltak.”
Mint mondta,
„Ha a Szentlélek tüze eltölti az embert, akkor a gyenge félőkből is hősök válnak, akik megküzdenek az élet nehézségeivel, mert mindent megtehetnek abban, aki őket megerősíti. A Szentlélek tüzét kívánjuk azoknak a gyermekeinknek is, akik elmennek az iskolából, és bekerülnek az élet forgatagába, hogy meg tudják állni a helyüket, és az apostolok példájára erősödjenek meg, és legyenek harcos hősei az élet nehézségeinek” – fogalmazott Berszán Lajos atya.
Sulyok Tamás köztársasági elnök a szombati csíksomlyói búcsún való részvételét követően hétfőn a felső-háromszéki Kézdiszentlélek római katolikus erődtemplomában vesz részt a községben hagyományosan pünkösdhétfőn tartandó búcsús szentmisén.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy 37 éves nő holttestét találták meg hétfőn a Kolozs megyei Telekfarka településhez tartozó tóban.
Az erdélyi magyarok más tapasztalatok alapján alkottak véleményt az anyaországi országgyűlési választáson, mint a magyarországi választók. Erdélyből nézve más volt a kormányzati teljesítmény érzékelése, és ebből fakadóan a megítélése is.
Lemondott a Háromszék főszerkesztői tisztségéről Farcádi Botond, akit jelenlegi helyettese, Farkas Réka követ a napilap élén.
Az RMDSZ részletes jelentésben ismertette észrevételeit és javaslatait az Európa Tanács tanácsadó testületének hétfői, április 20-i kolozsvári látogatása során.
A háromszéki Angyalos nyerte el a legszebb határon túli magyar településnév címet – közölte hétfőn Tamás Sándor, Kovászna megye tanácsának elnöke.
Kolozsvár az országban elsőként vezet be átfogó szabályozást a bérelhető rollerekre, hogy nagyobb legyen a biztonság az utcákon, kiszámíthatóbb legyen a rollerezés – közölte Oláh Emese, a kincses város alpolgármestere.
Fotókiállítással és emléktábla-avatással idézték meg Kolozsváron Fadrusz János életművét. A Mátyás-szoborcsoport alkotójának egykori lakhelyén felavatott új emléktábla „egy régi adósság törlesztéseként” került a Rósás-ház homlokzatára.
A kalotaszentkirályi iskolában a környezeti nevelés nem csupán egy tantervi elem, hanem 25 éve tartó közösségi küldetés. A történet egy bátor pedagógiai döntéssel indult: néhány helyi oktató felismerte, hogy a jövő záloga a természet tisztelete.
Itt a tavaszi jó idő, immár újra várják a kikapcsolódni vágyókat Kolozsváron a Sétatéri és a Györgyfalvi negyedi tavakon a csónakázási lehetőségek.
Vizsgálat indult, miután 25 tinédzser, egy bukaresti labdarúgócsapat tagjai, valamint két felnőtt, az edzőik szombaton az aradi sürgősségi osztályra kerültek, miután feltehetően ételmérgezést kaptak.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!